Nem jártam sosem Zalkodon, sőt a mai napig azt sem tudtam, hogy létezik ilyen település A minap azonban őseim régi leveleit olvasva , leltem rá , hogy az anyai dédnagymamám -akit kicsi gyerekként ismertem is még- itt élt egy időben. Nosza elő a jóbarátomat, google maps-ot, hogy legalább a tájat tudjam hol van. S hamár megvan a kíváncsiság nem hagyott nyugodni Petőfi utcája van-e?
Készítettem egy képernyőképet,- utcatábla helyettesítőnek- A térképező autó nyomán végig is mentem virtuálisan rajta, de utcatáblát sehol sem láttam, csak házszámokat.
S ha utcatábla most nincs is, de a Petőfi vers Zalkodnak is jár, hiszen utcát nevezett el Petőfiről
A címe: Van-e egy marok föld?
Zalkod zsákfalu. A Bodrog zugi főcsatorna és a Tisza között terül. Szép rendezett portákkal, 190 lakossal. tehát igazán kis falunak mondható, néhány utcával. Nincs szükségük utcatáblákra, itt -ott elég a házszám is, hiszen a postás mindenkit ismer.
https://zalkod.hu/telepulestortenet/" Három lelőhely tanúskodik az újkőkori emberek jelenlétéről: a csenkei, a szegfarki és a jakabdombi. Nem tudhatjuk mennyi régészeti leletet mosott el a Bodrog és a Tisza, de a bronzkorban az egyik legnagyobb leleteggyüttest 1924—ben mosta ki a földből az árvíz a régi temetőnél, melyet Mezőssy László továbbított a nyíregyházi múzeumba
Zalkod néven Árpád-kori település, mert nevét már a pápai tizedjegyzékben említették Zalgoch néven. Az első írásos említése 1255-ből maradt ránk. A honfoglalás után több mint 300 évig Zalkod területét külső ellenség nem érte el.
. Zalkod legrégibb építészeti emléke a római katolikus templom, mely a falu központja volt évszázadok óta és az első házak is innen kiindulva kezdtek utcákká rendeződni. A xx. század első felében elkezdődött a település terjeszkedése, 1974-ben 11 utca volt Zalkodon. A birtokos réteg körében az 1920-as évekre sok változás történt. A két világháború közötti időszak meghatározó személyisége Mezőssy László volt. 1950-ben megalakult az első zalkodi tanács és érdekes jelenség volt az országos sajtó szemében, hogy Zalkod egyfajta mintaközséggé vált azzal, hogy rendszeresen elsőnek fejezte be az aratást, elsőnek végzett a beszolgáltatással. A forradalom idején a tanács megszűnt. Az évtized szomorú jelensége, hogy rohamosan fogyni kezdett a népesség valamint a villany mellett hiányzott a vezetékes víz és csatornázás. Összesen három közkutat és udvari kutakat használhattak a falubeliek"
A rendszerváltás után Zalkod Ismét önálló község lett a Kenézlői körjegyzőségben. A polgármester Papp Gizella lett, aki immár 28 éven keresztül látja el tiszteletdíjas polgármesterként hivatalát. Az önkormányzat az 1990-es évek óta több fejlesztést hajtott végre ( útépítés, belterület aszfaltozás, vízhálózat, vezetékes gáz bevezetése 1994-ben, szennyvízhálózat 2004-től, óvodai konyha, közösségi ház 2000-ben, világháborús emlékmű 2002-ben, önkormányzati épületek felújítása korszerűsítése). Ami nem változott az az árvíz, bármennyi gát épült a 90-es évek óta több árvíz is fenyegette a falut a legveszélyesebb a 2000-es volt."https://hu.wikipedia.org/wiki/Zalkod#T%C3%B6rt%C3%A9nete
