Petőfi . u.-Vekerd

Visszatérve a Petőfi utcák népe kiállításon fellelt utcatáblákhoz, most Bácsi Róbert László által megörökített házszámtábla  adja az apropót e  település  megismeréséhez. Amelyet sajnos  virtuálisan   nem járhatunk végig.No ,de itt van ez egyedi, saját kézzel készített tábla mely nem csak nevet jelnít meg, hanem  őrzi készítőjének belefektetett munkáját, idejét, s egyediségét .

Ünnepeljük meg az ismertelen készítőt, a fotót létrehozót és magunkat is  új  felfedezésünkért egy  Petőfi verssel, amely már elhangzott az idén, de megzenésítve még nem

A farkasok dala

Fogarasy Attila (sz 1957.)

tanár,

újságíró, 

helytörtéténeti kutató

http://archiv.pilisvorosvar.hu/fogarasy-attila-tanar-ujsagiro/

Vekerd nevével a Váradi regnumban találkozhatunk először, ahol Vazul curui apát vekerdi lakosokat valamely „kihágással” vádolt.

1332-ben  a pápai tizedjegyzékben is szerepel, mint nemesi birtok, nevét ekkor Venednek írták.

1552-ben 6 portát számoltak össze a településen, birtokosa ekkor Buday Miklósné volt.  50 év múlva  Bocskay birtok 1732-ben  Vekendet már csak mint pusztát említik. Ekkor földesura Baranyi Miklós volt.

Az 1800-as  években több családnak is volt itt birtoka, így a Dessewffy, Molnár, Olasz, Buday, Elek és Nemes családoknak is.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vekerd

1989-től a területe a Hortobágyi Nemzeti Park  része . Unikalitása. Közülük kiemelkedő értékű a sziki erdőspuszta-rét, amely a dél-szibériai hűvös-kontinentális erdőssztyep-társulások előhírnöke a Kárpát-medencében.

 https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/oldal/bihari-legelo-tt

Sajnos bővebb  információt nem sikerült  fellelnem..A Magyar Nemzet 2021-es  cikkében https://magyarnemzet.hu/brand/orszagszerte/2021/06/ilyen-az-elet-hajdu-bihar-megye-legkisebb-telepulesen-vekerden azt írja, hogy  Vekerd fénykorát  az 50-es években élte, amikor  500 lakosa is volt a falunak. Arról mélységesen hallgatva, hogy ez az ideje történelmünknek, mikor  a Hortobágyra emberek százait  telepítették ki büntetésből, mert osztályidegennek  titulálták őket. Fénykornak semmiképp sem nevezhető. Vagy  a történelmi ismeret hiányzott írójának, vagy  lazán átlépett rajta. Igen szomorú.

A többi írásrész viszont ma ott élőket szólaltat meg, így a érdemes   elolvasni. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vekerd

Petőfi út- Kölcse

 Hildától kaptuk ezt a  nagyszerű lehetőséget, hogy  megismerkedhessünk  KÖLCSE község Petőfi útjával .Nagy köszönet érte, és az  ajándék Petőfi vers ez úttal: A kutyák és a farkasok dala

S persze ennek a táblának is van érdekessége. Egyedi  alkotás ez is! Ami  külön értéket  ad  neki. A szám alá kézzel festett Petőfi út teszi teljessé! Így nem csak a helyiek, de  az ara járók is  tudhatják  melyik  úton járnak. 

Virtuálisan is  végigsétálhatunk  a Petőfi  úton, amely végighalad  a falun. Jellegzetes alföldi  szélességgel, gólyafészkekkel ,  és csak az egyik oldalon járdarésszel. 

Gondozott vízelvezető árkokkal viszont mindkét oldalon. 

Petőfi úti sétára való

Dányi Krisztián (sz 1975.)

színész

szinkronszínész

https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1nyi_Kriszti%C3%A1n

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=K%C3%B6lcse&field_megye_target_id=All

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=K%C3%B6lcse&field_megye_target_id=All

Kölcse az ország legkeletibb csücskében, a magyar- ukrán határtól alig 10 kilométerre fekszik, az Öreg-Túr mentén .Az egyik legrégebbi településként tartják nyilván a Szatmári síkságon, határából neolitkori és bronzkori régészeti leletek kerültek elő.

A község a Túr folyó és annak mellékága, az Eszteró által körülvett kiemelkedésre épült, így az árvizek nem károsították, viszont védettséget is biztosított az ellenséges támadások ellen.

A Kölcseyek uradalmi központja volt, 1344-ben I. Lajostól adományként kapták , valamint vámjogot is hzzá. XVII-XVIII. században már  csak a Kölcsey családnak volt földbirtoka a településen.

Előnyös elhelyezkedése miatt a XIV.-XV. században már bekapcsolódott a kereskedelmi forgalomba, fokozatosan városias jellegű településsé kezdett válni.

Temploma a XV. században épült eredetileg barokk stílusban, Az egy hajós templom a XV. század második felében téglából és terméskőből épült román stílusban. A nyolcszög alakú szentély egykor csúcsíves bolttal lehetett ellátva. A boltozat gyámköveiből kiálló bordák még hét helyen látszanak, a nyolcadik helyen a szószékkorona miatt levágták. Valamilyen oknál fogva a templom teteje beomlott és újjáépítéskor gótikus stílust kapott 1646-ban. 

Az 1500-as években alakult a nemes ifjak részére a Pálos rend papneveldéje. Később a papi és tanítói hivatal különvált, így önálló iskola is működött az 1600-as évek elejétől.

1768-ban ismét renoválták a templomot, amit a mennyezet ládáján olvasható felirat igazol, mely szerint 1768-69-ben Kölcsey György és felesége, Komáromy Anna restauráltattak.

Többször tartották a Szatmár vármegyei közgyűlést a kölcsei református templomban, mely jelzi a Kölcsey család iránti tiszteletet.   A XVIII. században a lakosságot megtizedelte a pestis, ezért II. Kölcsey György a felvidékről evangélikus vallású szlovák jobbágyokat telepített be.

A település hosszú ideig megőrizte központi szerepét, 1882-től folyamatosan van orvosa, 1890-től gyógyszertára. 1895-ben körjegyzőség központja lett Fülesd-Sonkád és Túristvándi településekkel- mely egészen 1950-ig működött. 

1950-től 1965-ig közös tanács működött, majd 1965-től Sonkád, 1970-től Fülesd, 1973-tól Botpalád és Kispalád községek igazgatási központja egészen az 1990-es választásokig, ekkortól ismét önállóvá vált az Önkormányzat. Nagyközségi rangot 1973-tól kapott.

http://www.kolcse.hu/tortenelmunk

múlt

 

és a jelen