Ilona bicskei útjáról egy igen jelentős Petőfi portré fényképével is megörvendeztetett minket . Az alkotója egyik legnagyobb hírű szobrászunk Borsos Miklós . A dombormű felavatására 1973-ban került sor Petőfi születésének 150. évfordulóján. (önkéntelenül felmerül a kérdés -talán nem csak bennem-, hogy most a 200. évforduló alkalmából hány Petőfi szobor, dombormű, emléktábla készül majd az országban ? Vélhetően jóval kevesebb mint 1973-ban.
A bicskei Petőfi Sándor Művelődési Központ 1952-ben kezdte meg működését, a Kossuth u. 10 szám alatt. Az 1929-ben ben épült vendéglő helyén. https://www.kozterkep.hu/3103
Petőfi emléktáblája az épület keleti oldalán ma is látható.
2012 szeptember 1. óta már nem külön intézménykét, hanem a Bicskei Egységes Művelődési Központ tagintézményeként működik a Nagy Károly Városi Könyvtárral együtt. https://www.bicskemuvhaz.hu/bemutatkozunk
Ilona készített még pár fényképet, képet , amit öröm nézegetni.! Köszönet érte!
Ami régen a Petőfi Sándor Művelődési Központ mióta a könyvtárat is magába zárja , az egyesülésből következően Művelődési Központ néven szerep hivatalosan.
Botond vezér szobra, akiről azt tartja a helytörténet, hogy hogy itt telepedett le népes családjával.
Ilona által most Bicskére látogathatunk, amely bővelkedik történelmi emlékekben, s azok gondosan karban tartva, megőrizve tekinthetők meg.
Sajnos a Petőfi utcán és a mellette lévő Petőfi tér körül sem járt a google maps-os autó, így azt virtuálisan nem tudjuk megtekinteni, de Ilona fotózott az utca és a tér tábláját is, így azt most megnézhetjük.
Természetesen a köszönő, ajándék Petőfi vers most is következik: s rögtön kettő. hiszen két közterületi táblát kaptunk:
s a második egy mindenki által ismert Petőfi vers az Arany Lacinak! Csöppet sem szokványos előadása :-) Viszont a legtökéletesebb amit eddig hallottam:-)
ELTE Néderlantisztika Tanszék
A térképző autó által bejárt utcák, viszont rendezett szép környezetet mutatnak. Széles utcákat. mindkét oldalán rendben tartott árokkal .Ez utóbbi egyre ritkább látvány, s nagy öröm látni, hogy van még rá példa most is.
Bicske Petőfi tér és utca térképe google mapsra kattintva meg is tekinthető. S rögtön látjuk, hogy neves költőink neveit viselik a környező utcák. S különböző okkal, de mindegyiknek köze van Petőfi Sándorhoz is! .
Bicske városa a Dunántúli középhegységben, azon belül is a Zsámbéki medencében található. Lakott településként történelme bizton állítható, hogy a újkőkorig nyúlik vissza . Kőpengék, agancskapák, kiégetett agyagedények ,emberalakot ábrázoló idolok régészeti leletei alapján
A város középkori elődje a mai település központi részén feküdt. Első írásos emlékei 1258-ból származik. Tulajdonosai a Botond nemzetségből származtak . A tatár és törökdúlás sem kímélte ezen települést sem, Viszont történelme során mindig az uralkodó osztály támogatását élvezte, melyben szerepe volt, hogy a rajta áthaladó út összeköttetést biztosított a királyi családnak a nyugati országrész felé . Felsorolni mindazt, ami a történelemünk fontos eseményeivel összekapcsolta Bicskét itt lehetetlen, inkább nagyon jól megírt, bőséges információt adó netes cikkekett mellékelek:
Petőfi utca és tér közelében két fontos költőtársa is utcanevet kapott . Arany János és Vörösmarthy Mihály. Batthyány Kázmér gróf -a kastély és birtok ez időbeli tulajdonosa jó barátságban volt Vörösmarthy Mihállyal, Próbálta rábírni, hogy telepedjen le Bicskén, amit Vörösmarthy nem fogadott el- de többször is járt Bicskén!
Ilona fényképet is készített Bicskéről . Ezek segítenek megismerkedni Bicske mai arcával. Nagy köszönet érte!
A neten csak madártávlatos városbemutatót találtam. Íme az egyik közülük :
S egy kis különlegesség , különösen ajánlva azoknak akik kisebb vagy nagyobb kerttel rendelkeznek, esetleg a teraszon/ balkonon növényket atartanak!
ISTEN CSODÁJA
Ameddig a történet csillaga Röpíti a multakba sugarát: A szem saját kezünkben mindenütt Saját szivünkre célzó gyilkot lát, S ez öngyilkos kéz hányszor szálla ránk!... Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Igy hordozunk sok százados sebet, Keblünk soha be nem gyógyúlhatott; Mérget kellett mindenkor innia, Ki sebeinkre önte balzsamot. Valami rosz szellemtől származánk! Isten csodája, hogy még áll hazánk.
S míg egymást martuk szennyes koncokért, Mint a szeméten a silány ebek, Azt vettük észre csak, hogy ezalatt Az oroszlánok itt termettenek; Jött a tatár, jött a török reánk. Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Ott foly Sajó... oly görbén kanyarog, Mint ember, aki görcsben haldokol; Ott haldokoltunk, vérünk ott szivá Az óriási nadály, a mogol, S holttesteinket fölfalá a láng! Isten csodája, hogy még áll hazánk.
S ott van Mohács... ott nyomta a királyt Sárkoporsóba páncéla s lova, S készűlt számunkra a ledőlt király Kardjából a rettentő zabola, Melytől még most is ég és vérzik szánk!... Isten csodája, hogy még áll hazánk.
Mi lesz belőlünk?... ezt én kérdezem, De mily kevesen gondolnak vele. Oh nemzetem, magyar nép! éltedet Mindig csak a jó sorsra bízod-e? Ne csak istenben bízzunk, mint bizánk; Emberségünkből álljon fönn hazánk!