A kanyargós veresegyházi Petőfi utcájáról István küldött utcatábla fényképet. Újabb lehetőség is egyben utca néző , országjárásunkra. nagy köszönet érte. Az ajándék/ köszönő Petőfi vers pedig ezúttal: Lennék én folyóvíz
Petőfi utca virtuális sétára való a googgle mapssal.
Csikós János (sz 1946)
könyvtár- magyar szakos tanár
Versegyház városa a budapesti agglomerációban található.
Ősidők óta lakott település volt, Kr. előtt 3000-ből van régészeti kincse, amely az un. dunántúli vonaldíszítésé kultúra meglétét bizonyítja . a Kr. u. 100–150-ből származó előkelő szarmata nő pompás sírmellékletei azt bizonyítják, hogy Veresegyház földjén egy szarmata törzsfőnök és családja temetkezett, és nyilván szállást is tartott. Kr. u. 568–670 közötti időből egy avar temetőt tártak fel.
Első említése 1375-ből való, egy periratban.3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan birtokolta.
A törökök is birtokukba vették, majd kiűzésük után újra a váci püspökség bírtoka lett. és kialakították a veresegyházi ispánságot.
1911-től ezen a vonalon közlekedett az ország első villamos vasútja.
A településen élő lakosság főleg mezőgazdasággal foglalkozott. Az epertermelés fontosságát kifejezi, hogy a címeren kívül a XVIII. században épült római katolikus templom mennyezeti freskóján is megjelenik, amint lányok epret ajánlanak fel hálaadásként Szűz Máriának.
1929-ben megnyitotta a tavon strandfürdőjét 100 öltözőkabinnal, étteremmel és kiadó szobákkal. A községben élő Pádly Aladár festőművész sikeres plakátja tömegeket vonzott a „veresi strandra”, amely akkoriban már belekerült Magyarország útikönyveibe.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése