Petőfi Sándor utca- Szigetcsép

 Ili  gyűjtötte  be  Petőfi utcás házszámot ami nagyon modern! Külön világítás estére és aranyozott betúk, ez  a legújabb  divat ! (nem csak Petőfi utcáknál !) . Elegáns .Természetesen az ajándék Petőfi vers sem marad  el köszönetként Ilinek  és  a mi örömünkre is.  A címe: A virágnak megtiltani nem lehet

Polyák Anita  

színművész

https://nemzetiszinhaz.hu/muvesz/polyak-anita

https://www.nemzetijelkepek.hu/szigetcsep-kozseg

Szigetcsép

A Csepel-sziget  közepén  elhelyezkedő község már  rézkorban is lakott  volt, melyet  régészeti leletek támasztanak alá. A község első okleveles említését "Cséptelek" néven 1238-ból  ismerjük. Korábban "Chepteluk" volt a falu neve. 1283. október 19-én IV- László király  Moys mester özvegyének adta a birtokot, aki  Árpádházi hercegnő volt s a korábbi király (V.István) nádorának  felesége. 1290-ben Fenenna királyné az oklevelet átírja, és Moys özvegye által így a budavári apácák tulajdonába kerül a birtok. Akik még  a 15. században is a község birtokosai.

Az 1559-es török összeírásban "Csépány" néven pusztaként említették. A legkisebb adót fizették a lakói. Az elnéptelenedett falu a szultáni  halászbirtokhoz  tartozott.

A 150 éves török uralom pusztítása után a bécsi kormány elrendelte a vármegye nagy részének újratelepítését. Politikai okok miatt alig hoztak magyarokat a telepítőbiztosok. A községbe - mely ekkor már "Csép" néven szerepel - 1706 táján rácokat  telepítettek. Majd 1750 táján németek érkeztek Nürberg és Württemberg környékéről, magukkal hozva szőlőtermesztési kultúrájukat is. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szigetcs%C3%A9p

A  szerb telepesek  utódai  máig   hatóan  őrzik   identitásukat, LOVASSNÉ MATKOVICS MELÁNIA (Mimi néni) SZERB TANÍTÓNŐ EMLÉKÉRE (1903-1979) emléktáblát is avattak , amit Ili le is fényképezett 

A Német Nemzetiségi önkormányzat is őrzi  a sváb gyökereket, nyári tábort szervezve, amit évente  megtartanak

Ili  fotói 

(A gólyák nem igaziak, viszont télen is várják vissza  repülő  társaikat) 

S végül egy rövid  videós  séta  e nagymúltú  településen! 

Petőfi S.utca-Törökszentmiklós

Ili újabb utcatáblával  örvendeztetett meg  bennünket. Törökszentmiklósról . látható már a tábla  állapotán, hogy rendezett, szép településre érkezett. A címeres  utcatáblákat is gyarapítva.  Nagy köszönet érte, természetesen , és az ajándék  vers is következik. Petőfi Sándor :Hazámban 

Sajnos az nem tudható kinek az előadásában, mert csak annyi van írva, hogy Versek megzenésítve.

Törökszentmiklós címere a kétszeres  koronával, és  két fehér galambbal már jelzi, hogy nagy múltú település.Az újkőkortól vannak  régészeti leletek, a bronzkorból település maradványokat is feltártak. Itt hagyták nyomaikat  a kelták , honfoglalás kori leletek, és kun halmok maradtak - A tatárjárás során elnéptelenedett a vidék  1399-ből maradt oklevélen kezd  feltünni a település neve először Zenthmyclos alakban.

Az első azonosítható birtokosa a Bala család volt, erről a családról kapta a nevét, sokáig Balaszentmiklós néven emlegették.  népes és lakott hely volt, ahol  32 portát írtak össze.

A török 1555-ben  elfoglalta a települést és az egyetlen tiszántúli török erősségé tette.  A palánkvár pusztulása 1685- ben következett be, a visszafoglaló harcok során. Ekkor jobbára lakatlanná vált  és csak 1720-ban  települtek be újra a magyarok, főleg Szabolcs és Békés megyéből . Az ide költözők nem robotoló jobbágyok lehettek, hanem olyanok akik  pénzzel megváltották a földhasználatot. 

Először reformátusok érkeztek, majd a katolikusok,  Hogy elkerüljék a vallási villongásokat, elkülönítve telepítették le őket.  Mezőváros rangot kapott.

1849-ben, a szabadaságharc  leverése  után is megőrzhette  városi  rangját. Az 1870-80as  években több  gépgyár is  működni kezedett a városban  de ennek ellenére  visszaminősítették nagyközséggé.  

Városi rangját 1952-ban kapta vissza.

 https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6kszentmikl%C3%B3s

Ilona  fényképet köldödött a pályaudvarról 

Íme  egy videó a város  fennállásának 300 éves évfordulójáról.

Petőfi utca-Dány

Ili fáradhatatlanul járja a környéket,  Petőfi utcák és  településük  nevezetességeire   "vadászva"  Most Dányban járt, és  hozott egy  nagyon egyedi és izgalmas  utcatáblát.  Természetesen az ajándék Petőfi vers  most sem marad  el.  Petőfi Sándor: Álmodtam szépet, gyönyörűt a címe

Szilvási Szilárd

színész 

https://karpatalja.ma/kultura/szinfalak_mogott/szinfalak-mogott-szilvasi-szilard-segedszinesz/

Dány

Régészeti leletek bizonyítják, hogy Dány és környéke az őskortól kezdve lakott volt, így kelta, szarmata, avar leletek kerültek elő. A Kálvária dombon mai napig találnak Árpád-kori és későbbi cserép maradványokat, tehát ott település létezett.

A Kóka felé eső részen szarmata település nyomait találták meg, benne egy római kori terra sigillata edénytöredéket. Ugyanígy a környék legnagyobb hosszú életű szarmata települése volt a Dányi tó nyugati partján.

Neve a régi magyar Dan személynévből keletkezett, mely valószínűleg a Dániel rövidülése. Történetileg a névadó személy Dán, vagy Dány, a falu első birtokosa, vagy telepítője lehetett.

Nevét először 1272-ben említették az írásos forrásokban.Csák Máté birtoka volt, akitől Károly Róbertelvette, és odaadományozta Harsundorfi Ülvingnek. 

Középkori földesurai a Széchenyiek, majd a Perényiek voltak. 1559-ben már a török által megszállt területekhez tartozott: a pesti nahije községei között szerepelt 14 adóköteles házzal. A falu a török idők későbbi szakában sem pusztult el, sőt 1673-ban római katolikus plebániáját is megemlítették, amely később leányegyházzá vált, és Zsámbokhoz tartozott.

 A török kiűzése után  18. század  elején újjátelepült, gróf Starhemberg uradalma lett. A mai napig  megvan az a festmény amit Ő  adomáynozott a falu templomának, s amely jleneleg a rk templom kórusfeljárójában található. A gróftól közvetlenül vásárolta meg Grassalkovich Antal .

1867-ben a magyar kormány az itteni majorsági birtokot megvásárolta, és a gödöllői koronauradalomhoz csatolta. https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1ny

Ili bejárta a falu központi részét és az ő  fényképeivel folytatódik a telpülés mai arculatnak bemutatása:

I. világháborús emlékmű

Szent Imre szobor

Szent Margit  szobor. 

(Szent Margit legendában is  említik  DÁNY települést

A falu 750 éves fennállásának emlékoszlopa

II, világháborús emlékmű

Falumúzem előtti szobor

Az alábbi videó válogatása 2025-ös DÁNYI NAPOKBÓL

Petőfi utca- Soltvadkert

Kittitől, pontosabban anyukájától  kaptunk egy újabb   petőfis utcatáblát . Nagy köszönet érte, s természetesen jön az a ajándék Petőfi vers is mindkettőjüknek , és magunknak is., csodaszép  előadásban . Petőfi Sándor : A téli esték 

Tarpai Viktória  (1984.)

Jászai díjas 

színművész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tarpai_Vikt%C3%B3ria

https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:HUN_Soltvadkert_C%C3%ADmer.svg

Soltvadkert

. Az első írásos említés 1376-ból való, amely évszám a város címerében is látható.

A várost 1900 -tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal Elsőokleves  említés  1426.ból való ahola Vadkerti calád birtokaként van jegyezve.

A török időkben ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. Vadkert puszta 1639 ben bár  említenek tulajdonosként  több családot is, de  1690-ben még elhagyott helyként írták össze.

Az 1740-es évek elején a báró  Orczy család  először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését

A település lakói az évszázadok folyamán vallásuknak megfelelően több templomot építettek, amelyek meghatározó elemei a városközpontnak. Az egyik legszebb középület a volt Lukács-kúria, a mai városháza, amely az 1810-es 1820-as években épült, s jelenlegi formáját 1994-ben nyerte el. Számos emlékmű és szobor állít emléket az elődök helytállásának.

.https://hu.wikipedia.org/wiki/Soltvadkert

Egy hangulatos Soldvadkertet bemutatói séta, fiatal  városunkról!

Petőfis házszám táblák csokra

Gyerekkoromban  a házszám táblák (utcanévvel persze) központilag  készítettek voltak, melyet köteles volt a tulajdonos jól látható helyen a falra  felszögezni. Falu helyen legalábbis. 

Naponta mentem el  az egyik  ilyen -számomra  rejtélyes - hászszám tábla mellett., melyen az utca  1945 előtti  elnevezése  is ott volt  egy másik táblán. A kettő egymás  mellé volt szögezve.  Évtizedekig  gondolkodtam rajta, hogy korábban miért volt  Jenei utca? S miért nem maradt ez a neve?  

Azt gondoltam, hogy  talán Budajenő felé lehetett menni arra  (az erdőn keresztül)  és  ezért  kapta a Jenei  nevet.   Később  megtudtam, hogy egyáltalán nem   ez volt  az oka. Tisza István  gróf gazdatisztjének a nevéről  kapta az utca a nevét , és ezrt is  került  megváltoztatásra.  . 

A házszám táblák manapság kezdenek a ház lakóihoz  " idomulni". Különösen, ha  egy vadonatúj, modern  építésű házhoz tartozik a házszám tábla. Vagy  egy régi építésű, de  felújított, kicsinosított  korszerűsített házhoz már nem teszik fel a 60 éves  bádogtáblát (ha megvan még egyáltalán), hanem egyedileg készítenek újat.

Alapja : fa, kerámia , műkő, fém, vagy műanyag. 

Hosszúkás, vagy négyzetes, ívelt, vagy szögletes, szabályos, vagy szabálytalan alakú

Vésett  vagy festett címmel.

Itt aztán  teljességgel megmutatkozik készítőjének odafigyelése, ízlése, stílusa. 

A "legyen valahogy  kiírva"-tól a művészi  alkotásig  igazán széles a skála.

A következő  összeállítás ezt a sokszínűséget  rögzíti  gyűjtéseinkből.

Viszont a Petőfi vers  most sem marad el, így   elsőnek ez következik.  nem  mástól mint  Petőfi  hasonmásától Bánföldi Szilárdtól.

Kinek  nevét  hiába kutattam egész évben, csak a Petőfi 200  lezártával  tudtam meg , hogy ki is Ő,  egy  riportból. Igen szimpatikus és tehetséges fiatal színészünk.

Bánföldi Szilárd (sz 1992.)

színész

kerámikus

https://hu.wikipedia.org/wiki/B%C3%A1nf%C3%B6ldi_Szil%C3%A1rd

Egy kis ismerkedőnek  az év Petőfijével: 

Petőfi utcatábla gyűjtésünk ABC sorrendben

105 házszám nélküli utcatáblát  gyűjtöttünk így közösen,  az elmúlt  2 év alatt Petőfi 200 projektünk során.Bármelyik - ha  nem készült volna el- hiányozna, csökkentené az összképet.

Mindegyik  képnek személyes  története  van, élmény van  mögötte  készítőjében, s ez volt a  leglényegesebb  része  ennek az egész  projektnek. Személyessé tenni  a bicentenáriumot, saját  tevékenységünk által. Nem pusztán  befogadóként részt venni benne, hanem alkotójává, alakítójává válva maradandó élmény részévé válni. 

Ez a fantasztikus   változatosság jól tükrözi  országunk sokféleségét. 

Ízlésbeli, anyagi helyzet általi meghatározottságát településeinknek.  

Divatokat, kultúrákat rögzített így együtt,  az utcatáblák sora. 

Ezek  a képek  nem tartalmazzák a házszámos  utcatáblákat, az majd  egy következő bejegyzésben kerül  öszefoglalásra. Reményeim szerint egy virtuális  Petőfi utcát  alkotva :-)

Nagy köszönet mindenkinek aki  fényképével / fényképeivel  megtisztelte közösségünket!

Annak  ellenére, hogy oly laza a közösségünk szövete, - sokan személyesen nem is ismerjük a többieket-  Mindez 15 évvel ezelőtt még elképzelhetetlen volt, s  mára  valóság. 

Amikor az első központosított Petőfi és más utcatáblák dombornyomott lemezei  készültek, senki sem gondolta, hogy  50-60 év után a sokszínűség,  egyéni  arculatok  fogják  uralni a közterületeket. S milyen jó, hogy  így  van., így lett. Mindenben- az utcatáblákban- is  tükröződik egy társadalom  állapota, változatossága, identitása. 

Így együtt látni egészen megrázó és felemelő is  egyben. 

Azonosságunk, és  sokfélségünket együttese ez. 

Vizuális módon rögzítve 2022-23 -ban.

A köszönő / ajándék Petőfi vers ez úttal az utcatáblák elé kerül, remélem mindannyiunk örömére

Hintón és gyalog

Széplaky Géza (sz 1979.)

színész

harcművészeti mester

kaszkadőr

https://www.babitsszinhaz.hu/szeplaky-geza/

Egy kis statisztika a végére.: