Petőfi utca-Rákoshegy Budapest

 Ilonától kaptuk a most következő Petőfi utcás  fényképet.Nagy köszönet érte!  A köszönő/ajándék Petőfi vers pedig: Elértem amit  ember érhet el.

Petőfi Sándor: Elértem amit ember  érhet el

Turek Miklós(sz:1973)

színész rendező,

a Versszínház megalapítója

Legjobb férfi előadói díj

birtokosa

https://hu.wikipedia.org/wiki/Turek_Mikl%C3%B3s

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_XVII._ker%C3%BClete

Rákoshegy egykor önálló település volt, jelenleg Budapest XVII. kerületének része. Rákoshegy maga is több részből  áll,  mégpedig Felső-Rákoshegy, Alsó-Rákoshegy, Zsuzsanna-telep, Helikopter lakópark és Nagyhangács részekből áll össze.

A terület a 20. század elejéig Rákoskeresztúrhoz  tartozott és a Podmaniczky család   tulajdonában volt.1890-ben kezdődtek a parcellázások, miután a család a „rákosokra” kiterjedő itteni birtokukat vállalkozóknak adták el.

A mai Rákoshegy területét Fuchs Ignác  vette meg és feleségéről Zsuzsánna-telepnek nevezte el. 

1892-ben épült fel az első ház. A parcellázott házhelyek nagyon olcsók voltak, így Rákoshegy gyorsan benépesült. Hamarosan vasúti megállóhely is létesült Rákoskeresztúr-Kavicsbánya néven, ami 1913. május 1-jén a vasúti menetrendben Rákoshegyre módosult.

A lakosság gyors növekedése szükségessé tette egy iskola megnyitását. 1908-ban kezdődött meg a tanítás Tóth Terézia magániskolájában. Rákoshegy 1922. január 1-i hatállyal különvált Rákoskeresztúrtól és önálló nagyközséggé alkult  alakult. 1937-ben épült a templom.

Rákoshegyet 1950. január 1.-ével  számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.

Rákoshegy legújabb része a Helikopter lakópark, amelynek területét 2003-ban parcellázták fel. A terület nevét és utcáit  a magyar repüléstörténet ihlette, ami a közeli Rákos-mezőn zajlott, így minden közterület vagy a hőskor magyar pilótáinak a nevét, vagy más, a repüléshez kapcsolódó elnevezést visel.

https://hu.wikipedia.org/wiki/R%C3%A1koshegy

Ilona lencsevégre kapta Petőfi utca  közelében lévő  nevezetsségeket. Köszönet érte, így  kicst betekintést  nyerhetünk  Rákoskeresztúr szobraira. 

Lisieux Szent  Teréz templom 

1956 -os emlékhely emlékművei:

Végül egy videó Rákoshegy  mai életének ünnepi óráiról

Petőfi szobrok...dr. Varjas Károly

Petőfi szobrok hazánkban és a határon túl 1956-1988

Hildától kaptuk ezt a fényképet, erről a nagy  gyűjtésről, mely 1989-ben jelent meg. Címlapján a már többször bemutatott .Budapesten a Petőfi téren álló ikonikus  Petőfi szobor képével. 

Ezen fényképek kapcsán is jól  látható, hogy egyetlen  privát fotó  milyen sok  új ismeret megismerését indítja el. Nagy köszönet Hildának ezért , s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi  vers  most is következik: a, Szobámban című.

Varjas Károlyról sajnos semmilyen életrajzi adatot nem  találtam a neten.. 

A clevelandi Petőfi mellszobor hosszantartó gyűjtés eredményeként 1930-ban lett leleplezve a néhány évvel korábban épült Központi Könyvtárpalota előcsarnokában. Ma a szobor a harmadik emeleten található, a nemzetközi gyűjtemény bejárata mellett. A fehér, carrarai márványszobor elkészítésére a Túrkevéről kitelepült Finta Sándort kérték fel. A megvalósításhoz nehezen gyűjt a pénz, az adakozók között akadtak, akik csak 50 centtel tudtak hozzájárulni, de volt 100 dolláros adomány is. Végül a szervezők Petőfi János Vitézének bemutatásával teremtették elő a még hiányzó összeget. Az előadásra 4500 jegyigénylő jelentkezett, de csak 3000 fő számára tudtak helyet biztosítani a Public Autoriumban.

Érdemes   rákattintani, mert ennél jóval több  információ olvasható az amerikai  Petőfi szobrokról és  márc. 15-ei  ünnepekről .https://petofitarsulas.extra.hu/?p=271

https://hungariancleveland.org/hu/muemlekek/

A kép eredeti közlése

https://hu.wikipedia.org/wiki/Finta_S%C3%A1ndor_(szobr%C3%A1sz)

Finta Sándor ( 1881-1958)

szobrász

festő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Finta_S%C3%A1ndor_(szobr%C3%A1sz)

Petőfi Sándor: Szobámban

Turek Miklós(sz:1973)

színész rendező,

a Versszínház megalapítója

Legjobb férfi előadói díj

birtokosa

https://hu.wikipedia.org/wiki/Turek_Mikl%C3%B3s

Petőfi Sándor utca-Seregélyes

István újabb Petőfi Sándor  utcatáblával  örvendeztetett meg minket. köszönet érte.! Ajándékként a  Sors nyiss nekem tért c vers következik.

Petőfi Sándor: Sors nyiss nekem tért!

Turek Miklós(sz:1973)

színész rendező,

a Versszínház megalapítója

Legjobb férfi előadói díj

birtokosa

https://hu.wikipedia.org/wiki/Turek_Mikl%C3%B3s

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=sereg%C3%A9lyes&field_megye_target_id=All

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=sereg%C3%A9lyes&field_megye_target_id=All

István két  fényképet is küldött a településről, amely máris  átvezet bennünket  a falu múltjának/ jelenének  jobb  megismeréséhez    Nagy köszönet érte!

A nagyközséghez több településrész  csatlakozik, Seregélyes területe máz újkőkorban is lakott volt, az őskorban  temetőhelyül szolgált. A régészek bronzkori urnatemetőt tártak fel itt. A településtől délre késő avarkori temetőt is feltártak a régészek.

A honfoglalás  idejében királyi birtok volt, s a király lovászi és fehérvári vár népei lakták. Az első írásos  emléke 1258-as keletkezésű, s IV. Béla király adománylevelének tárgya  a falu terület. A 17. század  végéig a falunak több tulajdonosa  is volt, a török hódoltság is birtokolta, de 1696-ban már Zichy Pál birtokaként  említik, melyet a II.világháború végéig meg is  tartottak. 1735-ben már templomot építettek és 1821-ben már áll a kastély is. A terveket valószínűleg Pollack Mihály készítette klasszicista stílusban.  

Az 1848/49-es szabadságharcban felvonulási terület volt a  falu, majd a II. vh. sem kímélte, szintén csatatér volt a település. Először  a német, majd  a szovjet parancsnokság használta a kastélyt székhelyéül.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sereg%C3%A9lyes_(Magyarorsz%C3%A1g)#T%C3%B6rt%C3%A9nete

A háború után a település fejlődésnek indult, s a kastély állagának megóvására is  hangsúlyt fektettek. Először a a székesfehérvári Videoton gyár  használta lerakatként, majd  a Taurusz gumigyár tulajdona lett, később szállodaként és rendezvényközpontként  működtették. 

 2009-től azonban a kastély  teljesen elhagyatott állapotban van. 

Hiába az 1perc Magyarország reklámvideó, amelyen minden szép , harmonikus ,a valóság kijózanítóan  megrázó.

A kastély állagának megőrzése, az épület jó adottságainak kihasználása helyett,  gogart pálya  épült  a falu határában, jól reprezentálva a  kulturális örökség, múltunk lényegtelenségét.  Szívszorító. 

Petőfi útjai-Dr. Reisinger János előadása

Dr. Reisinger János irodalomtörténész minden előadása Petőfiről, kincs! Érdemes 20 percet rááldozni a napjainkból!

Dr Reisinger János (sz 1954.)

irodalomtörténész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Reisinger_J%C3%A1nos_(irodalomt%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz)

Részlet a Az apotolból A szőlőszem

Turek Miklós (sz 1973)

színész,

 rendező

a Versszínház megalapítója

https://hu.wikipedia.org/wiki/Turek_Mikl%C3%B3s

Petőfi utca-Szenna

Istvántól kaptuk az első Petőfi utcás  fényképet, s még  mellékelt hozzá személyes  útmutatást is! 

"Szenna, Kaposvártól délre 8 km-re fekszik a Zselic majdnem közepén. Híres a falu múzeum, valamint a művészet tagozatos általános iskola. A világháború után itt élt Tildy Zoltán volt köztársasági elnök. Ma utca van elnevezve róla. A vadvirág út Kaposvárról indul, átmegy Kaposszerdahelyen, Szennán, Zselickisfaludon és Szilvásszentmártonban ér véget. Ezen az úton a Zselic különleges virágai vannak kifaragva ember nagyságú faszobrokban. "

Nagy köszönet  érte!   Természetesen  a köszönő/ ajándék  Petőfi vers most is  következik: Világosságot

Virtuálisan is  végigsétálhatunk,- s  ajánlom is, a linkre  kattintva-, fél  perc  csupán, de megéri  egy kicsit  megismerni közelebbről ennek a rövid, de kaptatós utcának  hangulatát.  

Szenna Petőfi utca a google maps  jóvoltából

Turek Miklós(sz:1973)

színész rendező,

a Versszínház megalapítója

Legjobb férfi előadói díj

birtokosa

https://hu.wikipedia.org/wiki/Turek_Mikl%C3%B3s

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=Szenna&field_megye_target_id=All

Szenna  nevét először  1252-ben a szentbenedeki kolostor  alapítása kapcsán említik. 

A régészek szerint  itt királyi udvarház állt XI-XII. században. Lakóivalószínűeg a királyi kanászok leszármazottai.Azoké a szlávoké, akiket aa pannonhalmi  apátság telepített itt le. 1500-ban Corvin János kapta  II: Ulászlótól.Később földbirtokosok tulajdona lett.  XVI. századi oklevelekben a  kaposvári  vár részeként  említik  Zenna   néven. Első tempolomuk az 1600 évek-ben épül, Egy évszázad  múva  az Eszterházy család  birtoka lett.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szenna_(Somogy_megye)#T%C3%B6rt%C3%A9nete

"A falut elzártsága miatt elkerülték a történelem nagy viharai. A községben főleg állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. A sok domb miatt a területen a szőlő-és gyümölcstermesztés volt a jellemző, emellett igyekeztek gabonából is önellátóak lenni. A környező erdők makkja kiváló volt a sertéstenyésztésre. A 19. században, amikor elterjedt az istállózó állattartás, a szarvasmarha tenyésztésre tolódott a hangsúly. A nagyobb arányú erdőirtás a 18. század elején indult meg, mert megnövekedett a lakosság száma, 1890-ben megközelítette az 1200 főt. Mivel még így is kevés volt a művelhető föld, a családok arra törekedtek, hogy lehetőleg csak egy gyermekük szülessen, kialakult az "egykézés". A földek egyesítése érdekében lehetőleg falun belül házasodtak, nem nagyon keveredtek más népekkel. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent a lélekszám, 1980 óta viszont újra nőtt, jelenleg 753 főt számolhatunk.

A Zselicben ez a település őrizte meg legtovább népi viseletét, az I. világháborúig mindenki ezt hordta.  " http://www.szenna.hu/?page=rolunk (bőséges informácival a falu múltjáról, jelnéróől. Érdemes  rákattintani. 

István készített nekünk  két szép  fényképet is!  Nagy köszönet a személyes élmény átadásért!