Petőfi mellszobor-Dorog

Ilona  fényképezte  le nekünk  Dorogon a  Petőfi téren álló  Petőfi mellszobrot.  Nagy köszönet érte,  s természtesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is  következik.

A szobor  keletkezésének körülményeiről  igen pontos adatok állnak rendelkezésre az interneten, melyről minden részletesen elolvasható az  kép alatti  linkere kattintva. 

 A szobor  a szabadságharc  országos centenáriumi felajanlásai jegyében  jött létre. Maga az alkotó -akkor még  főiskolai hallgató- volt a felajánló.

Talapzatát-  a korábban szintén  központilag  irányított elvárásban létrejött  Trianon emlékmű szobor  adta, mely ekkor került lebontásra . 

Kucs Béla (1925-1984)

Munkácsy Mihály  Díjas

szobrász művész

https://dorogimedence.hu/index.php/2017/07/28/dorogi-barangolasok-petofi-szobor/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kucs_B%C3%A9la

https://www.kozterkep.hu/28624/petofi-sandor#vetito=248029

Ilona fényképei a Petőfi szobor  talpazatánál  található 1848-as emléktáblákról ..

Emléktábla  a dorogi  honvédek és huszárok  neveive

                                                        Petőfi Sándor: Három fiú

Faragó Emese 

verset kedvelő 

diák

Dorogon az  általános iskola  és az óvoda is  Petőfi  Sándor  nevét  viseli , ezárt is választottam most  egy  iskolás  vermondását. Ilona elment  oda is, de bejuni  a tanrnedi sünet miatt enm tudott, így csak  egy felújításról  szóló táblán látható az elnevezés.

Petőfi utca- Békéscsaba

István most Békéscsabáról küldött Petőfi utcatáblát. Nagy köszönet érte, Így egy újabb kirándulásban,  s ki tudja milyen  különleges  élményekben  lesz  részünk, a Petőfi utcák és  tábláik   keresése során.

A köszönő/ajándék Petőfi vers természetesen most sem marad el: Három fiú a címe 

Ha virtuálisan is  végig akarunk sétálni  rajta, máris egy  4 sávos úton találjuk  maginkat  , panelházak szegélyezik.  Oly széles, hogy alig látjuk a túloldal házait. Igazi alföldi  levegős  utca .

 Petőfi utca Békéscsaba

Dékány Benedek

verset kedvelő fiatalember

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=b%C3%A9k%C3%A9scsaba&field_megye_target_id=All

Békéscsaba nevének  eredetére  több  elképzelés is van, de legvalószínűbb, hogy a honfoglaló magyarok Csaba  nemzettségéhez kötődik. Első írásos  említése 1332-ből való.  A gerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta csaknem 300 éven  keresztül. Kastélyt is építettek, amit  a gyulai vár katonái 1556 leromboltak. Ezt követően a törö törökök kiűzése után  kök vették  hamarosan bírtokba  a falut és 129 évre török uralom alá került .

A falu elnéptelenedett. majd  a törökök elvonulása  után felvidéki jobbágyok telepedtek meg 1715-ben a faluban. Két év múlva már 22 nagyrészt evangélikus szlovák család  lakta.  1720, ban már  200 fő lakta és  hivatalosan is  falunak minősítették.  Itt épült fel az alföld első evangélikus temploma 1745-ben. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát. A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak. 

Csaba a 18. század végére csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett.

A 19. században folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett magyar, román, zsidó és német családok érkeztek. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára már önállósult  Telekgerendás, Kétsoprony ,Csabaszabadi. 

1848-ban a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot.

 A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött  http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba

A mai Békéscsabát  bemutató  videó jó áttekintést ad  a város múltjáról és jelenéről is.