A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kakasy Dóra színész. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Kakasy Dóra színész. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. szeptember 21., csütörtök

Petőfi Sándor utca - Balatonalmádi

Hilda küldött nekünk egy újabb Petőfi Sándor  utcatáblát,  Nagy  köszönet érte, s természetesen most is következik  a köszönő/ajándék Petőfi vers: Világosék a csillagos  éjszaka 



Kakasy Dóra (sz 1980)
színésznő a 
2015-ös Versünnep  fődíjasa

Virtuálisan is  végigsétálhatunk  a Petőfi  Sándor utcán:Petőfi utca virtuális séta


Balatonamádiban a" rézkorszakból két vízparti lakóhely ismeretes,  bronzkori edények kerültek napfényre és 2000 évvel ezelőtt kezdődött a rómaiak betelepülése. A talajból előkerült az a vízvezeték, amely a közeli források vizét a római majorgazdaságokhoz vezette.

 Almádit első alkalommal egy 1493-ban keletkezett, szőlő adás-vételéről szóló oklevélben említik. A későbbi írásos emlékekben folyamatosan szőlőhegyként, majd hegyközségként említik Almádit. Földesura a Veszprémi Káptalan volt, akinek tizedet fizettek a szőlőbirtokosok. A szőlőket szabadon adhatták-vehették a birtokosok, természetesen a Káptalan tudtával, hiszen a földesúrnak tudnia kellett ki fizeti, netán nem fizeti a tizedet.. Az 

1880-as évek végén a filoxéra járvány csaknem teljesen kipusztította a szőlőket. Ezzel felerősödött a szőlőbeli épületek nyaralóként való használata, illetve hasznosításának tendenciája. Ez a folyamat nem állt le az új szőlőtelepítések után sem. Az esetenként több katasztrális hold nagyságú szőlőbirtokon – gyakran a régi pince-présház épület átalakításával – téli használatra is alkalmas nyaraló épületet építettek. A birtokok több parcellára történt felosztását ennek az igénynek a megjelenése indukálta.

Az írásos források szerint a fürdőélet 1874-ben indult meg Almádiban, ugyanis ez volt az első hivatalosan megnyitott szezon. Brenner Lőrinc veszprémi építőmester, egyben almádi szőlőbirtokos, 1877-ben építette meg az első nyolc fürdőkabint a Káptalantól bérelt, az örökmécses közelében, a kikötő felé eső területen. Itt meg kell jegyezni, hogy akkori időben a Balaton vize is a települések, illetve a földesúr tulajdona volt. Ezt a kis építményt az 1883-ban alakult Almádi Fürdő Rt. folyamatosan bővíttette egészen az 1926-ban történt lebontásáig, amikor már 130 kabin állt a vendégek rendelkezésére.

A település kialakulásában és fürdőhellyé válásában meghatározó tényező volt két almádi részvénytársaság: az 1883-ban alakult Almádi Fürdő Rt., majd ennek felszámolása után az 1918-ban alapított Balatonalmádi Fürdő és Építő Rt. Működésük átfogta az 1883 és 1939 közötti, nem könnyű időszakot, amely alatt Almádi a válságok és gazdasági krízisek ellenére is dinamikusan fejlődött. Mindkét részvénytársaság működésének ideje alatt sok minden épült, a magánszemélyek által épített nyaralókon, illetve lakóházakon kívül. Közülük nagyon kevés maradt fenn napjainkig.

1899 tavaszán az Almádi Fürdő Rt. és az Országos Magyar Kneipp Egyesület megegyezett egy Kneipp Intézet Almádiban történő létesítésében. Az elhatározást gyors cselekvés követte és már 1899. július 10-én megnyílt, a rövid idő alatt nagy népszerűségre szert tett „Gyógyház”. Bevezetésre került a Kneipp-féle vízkúra, Ricikli-féle nap- és légfürdő, valamint a Lahmann-féle egészséges táplálkozási rend. Ezen bevezetett kúrák alapján Almádi gyógyfürdői rangot kapott  1889-ben bekapcsolódott Almádi a rendszeres balatoni hajóforgalomba, 1909-ben a vasúti közlekedés is megindult.

Nyaranta jómódú polgárcsaládok népesítették be a partot. Az egykori újságok tenisz, úszó, póló és atlétika, vitorlás versenyekről tudósítanak, de beszámolnak estélyekről, műkedvelő előadásokról, gyermekbálokról és tombolaestélyekről is. Az egykori képeslapokról hosszú ruhás, napernyős hölgyek mosolyognak ránk, kalapos gavallérok sétálnak a parti sétányon, a zenepavilonból, a vendéglők kerthelyiségéből szinte hallatszik a cigányzene, vidám, pezsgő nyarak emléke éled. 

A mai város négy településrész: Vörösberény, Almádi, Káptalanfüred és Budatava összefonódásából fejlődött ki.

Almádi városrészben – korából adódóan – kevés műemlék jellegű látnivaló akad, de a század elejéről megmaradt facsipkés, verandás villák igazi helyi érdekességek. Kiemelkedő jelentőségű az 1930-ban épült Szent Imre katolikus templom, anyaga permi vörös homokkő, a környék jellegzetes kőzete és építőanyaga. Mellette, a Szent Jobb kápolnában látható a budai várból a II. világháború után idemenekített Szent Istvánt ábrázoló aranymozaik. A templom egyedülálló „ereklye-családdal”: a Szent Jobb egy fragmentumával, Szent Imre és Boldog Gizella ereklyéivel is rendelkezik."


Hilda  készített  pár  érdekes,  szép  fényképet a városban : Köszönet érte! Íme:





Vajda János  szobra  a Panteumban 





ivókút 



Városbemutaó videó





2023. január 8., vasárnap

Petőfi Sándor tér és utca- Bicske

Ilona  által  most  Bicskére  látogathatunk, amely bővelkedik  történelmi emlékekben, s azok gondosan  karban tartva, megőrizve tekinthetők meg. 

Sajnos  a Petőfi utcán  és a mellette lévő Petőfi tér körül sem járt a google maps-os autó, így  azt virtuálisan nem  tudjuk megtekinteni, de Ilona  fotózott az utca és  a tér  tábláját  is, így azt most megnézhetjük.




Természetesen a köszönő, ajándék Petőfi vers most is   következik: s rögtön kettő. hiszen két közterületi táblát kaptunk: 
az első :
Isten csodája 
 Sajnos  a videó külön meg nem tekinthető csak az oldal megtekintésekor. 
előadója  
Kakasy Dóra (sz 1980)
színésznő a 
2015-ös Versünnep  fődíjasa

s a második  egy mindenki által ismert Petőfi vers az Arany Lacinak! Csöppet sem szokványos  előadása :-) Viszont  a legtökéletesebb amit  eddig hallottam:-)

ELTE Néderlantisztika Tanszék

A  térképző autó  által bejárt   utcák, viszont  rendezett  szép környezetet mutatnak. Széles  utcákat.  mindkét oldalán rendben tartott  árokkal .Ez utóbbi egyre  ritkább látvány, s nagy öröm látni, hogy van még rá példa most is. 

Bicske Petőfi tér és utca térképe google mapsra kattintva meg is tekinthető.  S rögtön látjuk, hogy neves költőink neveit viselik a környező utcák. S különböző okkal, de mindegyiknek köze  van Petőfi Sándorhoz is! . 





Bicske városa a Dunántúli középhegységben, azon belül is a Zsámbéki medencében  található. Lakott  településként történelme  bizton állítható, hogy a újkőkorig  nyúlik vissza . Kőpengék, agancskapák, kiégetett agyagedények ,emberalakot ábrázoló idolok régészeti  leletei alapján 
A város középkori  elődje a  mai település központi részén feküdt. Első írásos  emlékei 1258-ból származik. Tulajdonosai a Botond  nemzetségből származtak . A tatár és törökdúlás sem kímélte ezen települést sem, Viszont  történelme  során  mindig az uralkodó osztály támogatását  élvezte, melyben szerepe volt, hogy a rajta áthaladó út összeköttetést biztosított a királyi családnak a nyugati  országrész felé . Felsorolni mindazt, ami a történelemünk  fontos eseményeivel összekapcsolta Bicskét itt lehetetlen, inkább   nagyon jól megírt, bőséges  információt  adó netes   cikkekett mellékelek:



Petőfi utca és  tér közelében  két  fontos  költőtársa is  utcanevet kapott . Arany  János  és  Vörösmarthy Mihály. Batthyány Kázmér gróf   -a kastély és birtok  ez időbeli  tulajdonosa  jó barátságban volt  Vörösmarthy  Mihállyal, Próbálta  rábírni, hogy telepedjen le  Bicskén, amit  Vörösmarthy  nem  fogadott el- de  többször is  járt  Bicskén!

Ilona  fényképet is készített Bicskéről  . Ezek segítenek  megismerkedni    Bicske  mai   arcával. Nagy köszönet érte!












A neten csak  madártávlatos  városbemutatót  találtam. Íme  az egyik közülük :


 S egy kis  különlegesség  , különösen ajánlva azoknak  akik kisebb vagy nagyobb kerttel rendelkeznek, esetleg a teraszon/ balkonon növényket atartanak!  




ISTEN CSODÁJA
 
Ameddig a történet csillaga
Röpíti a multakba sugarát:
A szem saját kezünkben mindenütt
Saját szivünkre célzó gyilkot lát,
S ez öngyilkos kéz hányszor szálla ránk!...
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
 
Igy hordozunk sok százados sebet,
Keblünk soha be nem gyógyúlhatott;
Mérget kellett mindenkor innia,
Ki sebeinkre önte balzsamot.
Valami rosz szellemtől származánk!
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
 
S míg egymást martuk szennyes koncokért,
Mint a szeméten a silány ebek,
Azt vettük észre csak, hogy ezalatt
Az oroszlánok itt termettenek;
Jött a tatár, jött a török reánk.
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
 
Ott foly Sajó... oly görbén kanyarog,
Mint ember, aki görcsben haldokol;
Ott haldokoltunk, vérünk ott szivá
Az óriási nadály, a mogol,
S holttesteinket fölfalá a láng!
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
 
S ott van Mohács... ott nyomta a királyt
Sárkoporsóba páncéla s lova,
S készűlt számunkra a ledőlt király
Kardjából a rettentő zabola,
Melytől még most is ég és vérzik szánk!...
Isten csodája, hogy még áll hazánk.
 
Mi lesz belőlünk?... ezt én kérdezem,
De mily kevesen gondolnak vele.
Oh nemzetem, magyar nép! éltedet
Mindig csak a jó sorsra bízod-e?
Ne csak istenben bízzunk, mint bizánk;
Emberségünkből álljon fönn hazánk!