Ilona lefényképezte a Petőfi nevét viselő általános iskola főbejáratát és tábláját. is, gyarapítva a Petőfiről elnevezett intézmények sorát blogunkban.
A Petőfi Sándor utcában áll. A Petőfi Sándor Általános Iskola.Köszönet érte. Természetsesn a köszönő/ajándék Petőfi vers is következik: Vizen
Sajnos azt nem sikerült kiderítenem,hogy mióta viseli Petőfi nevét, az intézmény. Az 1950-es évek végén már biztosan Petőfi nevét viselte, mert az iskola fb oldalán megosztott egykori tablóképeken Petőfi neve áll. Az épület maga csaknem 100 éves , több néven üzemelt korábban.
Lackfi János (sz 1971)
József Attila díjas
költő, író,
műfordító, tanár,
fotós
Ilona készített útja során jónéhány fényképet, Esztergom utcáit járva. Íyg ízelítőt adott a város hangulatáról is.Köszönet érte!
Hildától kaptuk a legendás Petőfi arcmást viselő 10 Ft-os bankjegyről készült fényképet, melyet Körmöcbányán készített,, s most így megoszt velünk is. Nagy köszönet érte , s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers most sem marad el: Elmondanám a címe
Európa legszebb bankjegye volt 1947.-ben kibocsájtott : Petőfis 10 Ft-os
"1945-ben felgyorsult az infláció, ezért egyre nagyobb címletű pénzeket kellett nyomtatni. A történelem egyik legjelentősebb inflációjának 1946. augusztus elsején lett vége, amikor megjelent a forint. Horváth Endre megtervezte előbb a 10, majd a 100 forintos címletet, a Pénzjegynyomda munkatársait ábrázolva a bankjegyeken. Ezek ofszeteljárással készültek, mint az infláció pénzei is. 1947. február 27-én jelent meg az új, értékálló, réznyomatos 10 forintos, melynek az előoldalán Petőfi Sándor költő arcképe látható. Ezt a korabeli sajtó Európa legszebb bankjegyének minősítette."
Elődje is volt a. S ugyanúgy zöld alapszínnel bírt, mint később a 10 ft--os "Petőfi-s" bankjegy 1932-ben került forgalomba, s a II. vh utáni FORINT bevezetésig forgalomban volt. A rendszerváltás utáni papírpénzek egyike sem Petőfi arcképes. Ami igazán szomorú. S, hogy Petőfi miért került le a palettáról nem tudni. Sokat mondó mindenesetre. Most a bicentárium alkalmából kiadtak Petőfi emlékérmet , de az 30 ezer Ft ért és csak korlátozott számban elérhető. Így lett a nép költőjéből a kiváltságosak érméje. Mamár nem "foroghat" közkézen.
Körmöcbányát sziléziai és türingiai német telepesek alapították a 12. században.
Károly Róbert 1328-ban szabad királyi városi jogokkal látta el. és megalapította a PÉNZVERDÉT amely azóta is működik . 1335-től itt verték az aranyforintot, mely körmöci dukátként is ismert volt. A város fontossága miatt mindig a királyok kegyeit élvezte.1390-től lakói mentesültek a vámoktól és 1425- ben hetivásár tartási jogot is kapott t. Aranybányászatának fénykora a 14-15. századra esik. A 15. század közepén a város 9 városnegyedből állt, 250 házában 690 családban mintegy 3000 lakos élt. Évente már 14000 körmöci dukátot vertek itt.
1433-ban elfoglalták és kifosztották a husziták 1462-ben békekötéssel szerezte vissza Mátyás király . A támadásokat később is könnyen kivédte, 1560-ban azonban tűzvész pusztította és a város harmada leégett. 1605-ben behódolt Bethlen Gábornak
1652-ben papírgyárat alapítottak itt.
Az 1849-es téli hadjárat során a határában ütközött meg Görgey a császáriakkal, majd egy bányaátjárón tört át Besztercebánya felé. A városba vezető vasútvonal- 1872-re épült ki. Melynek következtében a század vége felé egymás után épültek gyárai és üzemei.
Ilona tatabányai kirándulásán sok szép képet készített, köztük a Petőfi S. utcán végig sétálva a utcatáblákról is. Nagy köszönet érte.! Természetesen köszönő/ajándék petőfi vers is következik mindjárt, de előbb gyönyörködjünk egy kicsit az egyéni utcatáblákban. Látható, hogy a tulajdonosoknak fontos volt, hogy egyéni ízlésüknek megfelelően saját maguk készíttetsenek /készítsenek házszámuknak táblát. (Budakeszi Petőfi utcájában tapasztunk eddig hasonlóan sok egyedi házszámtáblát) .Jóérzés látni, hogy a tulajdonosok büszkeségüket/ szeretetüket lakóhelyük iránt így is kifejezik.
A google térkép alapján Tatabánya kertvárosi részében található a Petőfi utca és virtuálisan is végigmehetünk rajtaVirtuális séta
Tatbánya történemével való ismerkedés nem a távoli múltba visz bennünket, hanem a "létező szocializmus" idejébe.
"Itt és
ebben az esetben emberek által lakott kisebb településekről van szó.
A táj emberekkel történő benépesülése rendkívül színes elegyet hozott létre.
Szlovákok, németek, magyarok együttélését, kulturális értékeik, életmódjuk közeledését.
A bányászkodás megjelenése újabb kultúrával gazdagította a tájat, s a szénre
közvetve és közvetlenül települt iparágak, a két világháború között kiépült gazdasági koncentráció jelenléte már a városi lét csíráját, kibontakozási lehetőségeit is magában rejtette.
A lényeges
adottságok felismerését követhette tehát az 1947-es belügyminiszteri rendelet a
várossá alakulásról. Az összefogás elvben nagy lehetőségeket biztosított az itt élő emberek számára.
Ám hamarosan az ember lehetőségei országos léptékben váltak hamissá, eltorzítva ezáltal a helyi társadalom értékeit, kapcsolatrendszerét.
. Miközben egyfajta megalomániás növekedés következett be,
az emberek nem igazán hozhatták létre közösségüket, s nem igazán alakulhatott
ki a partneri kapcsolat a térség városaival, közösségeivel sem. Eközben a város
lakossága megduplázódott, de az itt élő emberek kulturális sokszínűsége visszafojtott maradt, s csak érintőlegesen, a felszínen találkozhatott az ország minden
részéről ide költöző emberek szokásaival, értékeivel. A magyarországi új városok az államszocialista várospolitika kifejező eredményei magukon viselik a centralizált tervezés minden kedvező és kedvezőtlen
következményét.
Az ötvenes években szinte csak róluk hallani, ők a példaképek, az ún. szocialista
városok. Itt épül a legtöbb lakás, ide jön a fejlesztési pénzek többsége. A hetvenes
évek már a trónfosztás időszaka: a gazdasági, társadalmi problémák nyilvánvalóak. A nyolcvanas években pedig már csak azt hallani: hogy gazdaságilag kátyúba vitték az országot, hogy nem voltak humánus céljaik, csak ideológiai
jelenségek voltak. Ma már alig esik szó róluk". http://mek.niif.hu/09600/09626/09626.pdf
Ilona képes beszámolója nem ért véget az utcatáblákkal. Készített fényképeket az útja során látott szobrokról, emléktábákról is. Nagy köszönet érte! Íme: Annál is inkább fontos ez, mert Tatabányáról nem találtam egyetlen olyan városbemutató videót sem, amely tájékoztatna a város építészeti értékeiről, történelméről teljes egészében. Csak részeltek vannak egy-egy területről.
Színháza: Jászai Mari SzínházéAzóvárosi NépházTatabánya „egyedi védett építészeti értéke”
Figyelemre méltó, hogy az épület 1913–1917 között, épült föl . Az eredeti tervező kiléte – mivel a dokumentumok megsemmisültek – bizonytalan. 1924-ben készült el a Tulipános háznak vagy Cifra Palotának nevezettbányásztiszti kaszinó. Volt benne könyvtár, zene- és táncterem, valamint mozi.
Az épület egy dombon helyezkedik el. Őspark, az úgynevezett óvárosi Népház liget övezi, mely természetvédelmi terület. Az 1980-as években bányász fafaragó táborokat tartottak itt, melyek során faragott kapu, harangtorony, kopjafa került elhelyezésre, és egy tó is található itt
A folyamatosan bővülő tevékenységi körök, igények miatt az épületet többször újjáépítették és bővítették az idők folyamán
A színházterem nézőterének befogadóképessége 417 fő, több pozícióra állítható. Egy szintbe hozható a színpaddal, amikor is 60 méter hosszú terem alakítható ki. Külön bejáratú stúdiószínpada is van.https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1szai_Mari_Sz%C3%ADnh%C3%A1z
Ilonától kaptuk ezt a programajánlót, mely a Magyar Nemzeti Galéria Petőfi 200 sorozatának egy különleges programja. Nagy köszönet érte, és természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is következik : Az egyik örök kedvenc A Tisza, Lackfi János felolvasásban új színekkel színezi számunkra e klasszikus Petőfi vers interpretálást.
Reménykedve , hogy minél több olvasónknak felkelti az érdeklődést, s elindul a festmények felkeresésére. Ha valaki személyesen nem is tud esetleg elmenni , az MNG virtuális képtárárában is megkereshetőek e festmények.
KÉT újabb különlegesség! István által! Nagy köszönet érte ! s természetesen ajándék/köszönő Petőfi vers sem marad el!
Petőfi szoborról elnevezett megálló, teljesen egyedi szerintem az egész országban. Valószínűleg a helyiek által kialakult helymeghatározás alapján lett a megálló neve.
Belegondolva, hogy helymeghatározó tényező lett a Petőfi szobor már önmagában is örömteli, s jelzi, hogy a helyieknek igazán bensőséges viszonyuk van Petőfi emlékével. Ami abból is látszik, ahogy virágokkal körbeültetik, s gondozzák a kis "kertecskét " körülötte. 100 éves a mellszobor, a belevésett évszám szerint.
A II. vh. utáni, az 1848/49-es szabadságharcra emlékező 100 éves, országos kampányok alkalmából állítatott fel. Azt sajnos még nem sikerült kiderítenem, hogy kinek az alkotása ez az igazán különleges mellszobor, de amint biztosat tudok alkotójáról természetesen pótlom. Felvettem már a kapcsolatot a Fót- kisalagi fiókkönyvtárral levélben. Ígéretet is kaptam, hogy a helytörténeti dokumentumokban utána néznek.
A szobor különösen tetszetős. Nem mostanában készült alkotás az biztos, Keresve alkotóját, közel 50 Petőfi mellszobrot is megnéztem, de egyik sem hordozta ezt a különleges megoldást amely a kigombolt ing alól kilebbenő nyaksál libegését a szélben, ábrázolná.
Még hasonlóst sem találtam,. Ha nyitott "Petőfi" ingnyakkal készítette el a szobrot alkotója, nincs nyaksál. Ez tehát egy nagyon egyedi, különleges elgondolású szobor, amit láthatóan a helybéliek is igen nagyra értékelnek, és szeretettel gondoznak, virágokkal ültetik körbe.
Sok Petőfi -és más- szobor ridegen ",magára hagyva" áll, a neki kijelölt helyen. E szobor azonban láthatóan gondoskodással, szeretettel van körülvéve, megbecsülve.
Ígértem, ha megtudom ki a szobor alkotója, akkor közreadom. Nos megkaptam a váaszt a fóti könyvtárból, melyet mellékelek:
Kedves Kóra Zsuzsa!
Lovász László Kisalag 100 éves története című munkájában az alábbi adatokat találtam a Petőfi szoborral kapcsolatban.
1948. március 15-én, a szabadságharc 100. évfordulóján avatták fel és Füzéry Aladár kisalagi szobrász alkotása.
Üdvözlettel:
Kaba Eszter
könyvtárvezető
Fóti Városi Könyvtár és Információs Központ
Tehát most már kiírhatom, hogy az alkotó :
Füzéry Aladár
kisalagi szobrász
Nagy köszönet Istvánnak is a fényképekért. S jöjjön egy másik különlegesség Köszönő- ajándékként Neki és magunknak!
Lackfi János írónk is belépett a Petőfi verset tolmácsolók sorába pár hete a yuotube-n. Petőfi él címmel indított felolvasós sorozatot Petőfi verseiből.
E két különleges fényképért és az általa tett virtuális kirándulásunkért , két Petőfi vers dukál!
S egy kis adalék az egykor Dunakeszi és Fót között lévő Kisalaghoz,
“Kisalag a 19. század elejéig Dunakeszi egyik település-részlege volt. Az ott élő Kund Pál Lajos “Dunakeszi” képviselőjeként dolgozott. 1896-ban megvásárolta a mai Kisalag területét – ami akkor szántóföld volt – melyet Kundházának nevezett el. A terület a mai Fótújfalu állomásig tartott. A telepen található nagy fenyő, óriási topolyafa és az utakat szegélyező akácfa ültetvényeket Grassalkovich herceg létesítette.” In.: Lovászi László: Kisalag 100 éves története"
.jpg)
