Ilona tatabányai kirándulásán sok szép képet készített, köztük a Petőfi S. utcán végig sétálva a utcatáblákról is. Nagy köszönet érte.! Természetesen köszönő/ajándék petőfi vers is következik mindjárt, de előbb gyönyörködjünk egy kicsit az egyéni utcatáblákban. Látható, hogy a tulajdonosoknak fontos volt, hogy egyéni ízlésüknek megfelelően saját maguk készíttetsenek /készítsenek házszámuknak táblát. (Budakeszi Petőfi utcájában tapasztunk eddig hasonlóan sok egyedi házszámtáblát) .Jóérzés látni, hogy a tulajdonosok büszkeségüket/ szeretetüket lakóhelyük iránt így is kifejezik.
A google térkép alapján Tatabánya kertvárosi részében található a Petőfi utca és virtuálisan is végigmehetünk rajtaVirtuális séta
Tatbánya történemével való ismerkedés nem a távoli múltba visz bennünket, hanem a "létező szocializmus" idejébe.
"Itt és
ebben az esetben emberek által lakott kisebb településekről van szó.
A táj emberekkel történő benépesülése rendkívül színes elegyet hozott létre.
Szlovákok, németek, magyarok együttélését, kulturális értékeik, életmódjuk közeledését.
A bányászkodás megjelenése újabb kultúrával gazdagította a tájat, s a szénre
közvetve és közvetlenül települt iparágak, a két világháború között kiépült gazdasági koncentráció jelenléte már a városi lét csíráját, kibontakozási lehetőségeit is magában rejtette.
A lényeges
adottságok felismerését követhette tehát az 1947-es belügyminiszteri rendelet a
várossá alakulásról. Az összefogás elvben nagy lehetőségeket biztosított az itt élő emberek számára.
Ám hamarosan az ember lehetőségei országos léptékben váltak hamissá, eltorzítva ezáltal a helyi társadalom értékeit, kapcsolatrendszerét.
. Miközben egyfajta megalomániás növekedés következett be,
az emberek nem igazán hozhatták létre közösségüket, s nem igazán alakulhatott
ki a partneri kapcsolat a térség városaival, közösségeivel sem. Eközben a város
lakossága megduplázódott, de az itt élő emberek kulturális sokszínűsége visszafojtott maradt, s csak érintőlegesen, a felszínen találkozhatott az ország minden
részéről ide költöző emberek szokásaival, értékeivel. A magyarországi új városok az államszocialista várospolitika kifejező eredményei magukon viselik a centralizált tervezés minden kedvező és kedvezőtlen
következményét.
Az ötvenes években szinte csak róluk hallani, ők a példaképek, az ún. szocialista
városok. Itt épül a legtöbb lakás, ide jön a fejlesztési pénzek többsége. A hetvenes
évek már a trónfosztás időszaka: a gazdasági, társadalmi problémák nyilvánvalóak. A nyolcvanas években pedig már csak azt hallani: hogy gazdaságilag kátyúba vitték az országot, hogy nem voltak humánus céljaik, csak ideológiai
jelenségek voltak. Ma már alig esik szó róluk". http://mek.niif.hu/09600/09626/09626.pdf
Ilona képes beszámolója nem ért véget az utcatáblákkal. Készített fényképeket az útja során látott szobrokról, emléktábákról is. Nagy köszönet érte! Íme: Annál is inkább fontos ez, mert Tatabányáról nem találtam egyetlen olyan városbemutató videót sem, amely tájékoztatna a város építészeti értékeiről, történelméről teljes egészében. Csak részeltek vannak egy-egy területről.
Színháza: Jászai Mari SzínházéAzóvárosi NépházTatabánya „egyedi védett építészeti értéke”
Figyelemre méltó, hogy az épület 1913–1917 között, épült föl . Az eredeti tervező kiléte – mivel a dokumentumok megsemmisültek – bizonytalan. 1924-ben készült el a Tulipános háznak vagy Cifra Palotának nevezettbányásztiszti kaszinó. Volt benne könyvtár, zene- és táncterem, valamint mozi.
Az épület egy dombon helyezkedik el. Őspark, az úgynevezett óvárosi Népház liget övezi, mely természetvédelmi terület. Az 1980-as években bányász fafaragó táborokat tartottak itt, melyek során faragott kapu, harangtorony, kopjafa került elhelyezésre, és egy tó is található itt
A folyamatosan bővülő tevékenységi körök, igények miatt az épületet többször újjáépítették és bővítették az idők folyamán
A színházterem nézőterének befogadóképessége 417 fő, több pozícióra állítható. Egy szintbe hozható a színpaddal, amikor is 60 méter hosszú terem alakítható ki. Külön bejáratú stúdiószínpada is van.https://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%A1szai_Mari_Sz%C3%ADnh%C3%A1z
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése