Ilona most Kispesten lelt Petőfi utcatáblára, s ha már ott járt a környéken fotózgatott is, amik lejebb majd láthatók is lesznek. Nagy közönet érte ,s az újabb köszönő/ajándék Petőfi vers sem marad el.
A sors fintora, hogy míg előző bejegyzésben az 50-es évek időtálló bádog tábláit emlegettem, most ennek cáfolatát is megírhatom. A kép magáért beszél, nincs is mit hozzáfűzni.Hacsak azt nem, hogy jó, hogy megőrizték , és mellé helyezték el az új táblát.
KispestA település története a honfoglalás előtti időkre nyúlik vissza. A régészek avar kori telmetőt árpád kori etmplomromokat, tártak fel területén. A 13. században Zsigmond király feleségének birtoka volt, a Hunyadiak idején pedig Mátyás kedvelt vadászterületeként említették.
A török időkben teljesen lakatlanná vált. 1661-től a felsővattai Wattay család (Pál Pest-Pilis-Solt vármegye helyettes alispánja, majd fia János a vármegye kuruc alispánja birtokába került. 1731-ben Grassalkovich Antal szerezte meg. A mintaszerű gazdálkodást folytató földbirtokos család 1814-ben itt látta vendégül a bécsi kongresszus résztvevőit,I Ferenc osztrák császárt, III. Frigyes Volmos porosz királyt, I Sándor orosz cárt.
Két építménye érdemel figyelmet ebből az időből: 1814-ben 1 épített kilátó és annál nál korábban, az 1760-as években épült fel a barokk stílusú Szent Lőrinc kápolna, mely az egykori öreg major területén . A Grassalkovich-család kihalása után egy belga bank, megkezdte a terület felparcellázását.
A hirtelen népesedésnek indult Colonie-Klein-Pest (kb. „kis-Pest település”) elszakadt Vecséstől, és 1871-ben Kispest néven ideiglenes szervezésű, közigazgatásilag önálló kisközség lett.
Rákoshegy egykor önálló település volt, jelenleg Budapest XVII. kerületének része. Rákoshegy maga is több részből áll, mégpedig Felső-Rákoshegy, Alsó-Rákoshegy, Zsuzsanna-telep, Helikopter lakópark és Nagyhangács részekből áll össze.
A terület a 20. század elejéig Rákoskeresztúrhoz tartozott és a Podmaniczky család tulajdonában volt.1890-ben kezdődtek a parcellázások, miután a család a „rákosokra” kiterjedő itteni birtokukat vállalkozóknak adták el.
A mai Rákoshegy területét Fuchs Ignác vette meg és feleségéről Zsuzsánna-telepnek nevezte el.
1892-ben épült fel az első ház. A parcellázott házhelyek nagyon olcsók voltak, így Rákoshegy gyorsan benépesült. Hamarosan vasúti megállóhely is létesült Rákoskeresztúr-Kavicsbánya néven, ami 1913. május 1-jén a vasúti menetrendben Rákoshegyre módosult.
A lakosság gyors növekedése szükségessé tette egy iskola megnyitását. 1908-ban kezdődött meg a tanítás Tóth Terézia magániskolájában. Rákoshegy 1922. január 1-i hatállyal különvált Rákoskeresztúrtól és önálló nagyközséggé alkult alakult. 1937-ben épült a templom.
Rákoshegyet 1950. január 1.-ével számos fővároskörnyéki településsel együtt – Budapesthez csatolták.
Rákoshegy legújabb része a Helikopter lakópark, amelynek területét 2003-ban parcellázták fel. A terület nevét és utcáit a magyar repüléstörténet ihlette, ami a közeli Rákos-mezőn zajlott, így minden közterület vagy a hőskor magyar pilótáinak a nevét, vagy más, a repüléshez kapcsolódó elnevezést visel.
Hilda fényképezte nekünk Budapesten, a Petőfi téren álló Petőfi kutat. Nagy köszönet érte és természetesen következik a köszönő/ajándék Petőfi vers is:Itt van az ősz
Érdekelt, hogy mennyire lesz rokonságban a fotóművészek kiállítása a mi Petőfi utcás / teres gyűjtésünkkel. Így elmentem megnézni a Robert Capa intézetbe a Petőfi utcák népe kiállítást. https://capacenter.hu/
Az épület maga gyönyörű. s mindjárt szembeötlött egy hatalmas ólomüveg ablak, ahogy a kiállítótér felé igyekeztem.
ls a mú
Az ólomüveg ablak utáni lépcsőrdulóban már a Petőfi utcák népe - időszaki - kiállításra érkeztem meg, mely rögtön egy hatamas fotóval fogadott (ez látható minden újságcikkben illusztrálásként.) Beljebb haladva azonban már kisebb méretű fényképek és értékes ismertetők kaptak helyet.
A kiálíltó művészek névsora,
a térképen megjelenő Petőfiről elnevezett közterületek helyei pontokkal jelölve,
majd egy nagyon érdekes felsorolás,arról, hogy számszerint mennyi utca, köz, tér.. viseli Petőfi nevét.
Nagy munka lehetett ennek összeállítása, s nagyon jó, hogy vették a fáradtságot és megcsinálták, térképre vitték.
Mi eddig 1 és 3/4 év alatt összesen( tavaly) 92 idén 75 =167 utcában jártunk
Természetsen ők sem jártak minden településen ahol Petőfi neve szerepel közterületen, de érdekes fotókat késszítettek útjaikról.
Az, hogy általánosságaban kimondható-e a kiállításról, hogy: tükrözi a Petőfi utcák népét a mai napig vita tárgya az elemzésekben. A fotók nagy része portré, vagy jól felismerhető egész alakos embert is megörökitett. Mivel ők nemcsak a fotózáshoz hanem annak etikai oldalaihoz is értenek, -azaz nem lehet csak úgy lefotózni bárkit, majd a képet közszemlére tenni- így csak olyan embereket tudtak megjeleníteni akik ebbe hivatalosan beleegyeztek. Ez viszont jelentősen csökkenti a lehetőségeket. Így teljesen kimaradt a nagyvárosokban, több emeletes épületben élő lakók életterét, milliójét reprezentáló fénykép. (Pedig Kecskeméten több százan élnek a Petőfi úton felépült szalagházakban ). Szóval ez egy kicsit hiányérzetet eredményezett bennem, de értem, hogy megoldhatalan dolog volt. Maradt tehát a falusi környezet, abból is a szegényebb réteg. Ami viszont nem mondható általánosan a Petőfi utcák népének.
Sokféle ember él, dolgozik abban a közel 2500 Petófi utcában, úton, közben ... S még több ember pluszban akinek a múltja , emléke egy Petőfi utcás címhez tartozik., mert az iskolája, munkhelye, lakhelye volt valamikor Petőfi utcában, úton, közben stb.
Az idősebb korosztályról készített képekből ez az összeállítás tetszett a legjobban.
Mai fiatalok akik 28 éves korukig (mint Petőfi) letettek valami lényeges, jövőt befolyásoló dolgot az "asztalra", a fotóművészek szemével :
jobbra fent: Rasovszky Kristóf olimpiai ezüstérmes, vilgbajnok úszó
jobbra lent Pető Dorina pszichiológus, a Mély levegő projekt alapítója
balra fent Wettsein Albert a Munch (pazarlás elleni projekt társalapítója
balra lent:Puskás Dallos Bogi énekes:
A 40-50 éves korosztály egyik reprezentánsa pedig ez a felvétel:
Érdekes volt a kiállítás. Jó volt , hogy megnéztem. Találtam néhány Petőfi utcatáblás képet is, (a legtöbbön nem szerepel az utcatábla) Ezeket majd sorra veszem a következő bejegyzésekben.
Ne maradjon ez a bejegyzés sem Petőfi vers nélkül!
Budapesten több Petőfi utcát felfedeztek már gyűjtőink. A legújabb, Ilona gyűjtése Újpesten, Budapest IV. kerületében. Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő / ajándék Petőfi vers most is következik.
Virtuálisan is végimehetünk rajta a google maps segítségével IV.ker Petőfi utca
Budapest IV.kerülete-Újpest https://ujpestertegyesulet.hu/ujpest-tortenete/ területén a régészeti leletek bizonyítása szerint már több mint kétezer éve élnek emberek. Az ie. előtti első évezredben például szkíták és kelták településterülete volt. A rómaiak hadiutat építettek ki a mai Váci út vonalán, mely fontos kereskedelmi útvonalként is szolgált, a Megyeri csárda helyén pedig katonai őrtornyot állítottak a limes (határ) védelmére. A római hódítók után különféle sztyeppei nomád népek érkeztek ide, többek közt szarmata-jazig törzsek. Az 5. század folyamán a hunok jelentek meg, 568-ban pedig az avarok foglalták el a Kárpát-medence nagy részével együtt a megyeri révátkelőhelyet. A honfoglaló magyarok jelentős települést hoztak létre: földmunkálatok során házmaradványok, kőfalak, tűzhelyek kerültek elő. A 9. századtól a rév két oldalán egységes magyar népesség élt, mely állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozott.
A tatárjárás következtében az Árpád-kori falvak elpusztultak, majd IV. Béla idején megkezdődött újratelepítésük. A 15. századra több főúri nagybirtokos család osztozott a falun és a hozzá tartozó földeken. A török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett.
Újpest életét földesúri elhatározás indította el. Gróf Károlyi István, a Pesttől északra elterülő hatalmas fóti uradalom birtokosa 1831. január 1-től lehetővé tette, hogy a rákospalotai pusztájához tartozó István-hegyen a „fertályokra” osztott földből bárki telket bérelhessen szőlőültetés céljából. Itt alakították meg vincellérek a mai Újpest magjának tekinthető Újmegyer hegyközséget. Az első házat Mildenberger Márton építette 1832-ben. A kezdetben Újmegyer gyarmatnak nevezett települést Lőwy Izsák – a majdani község első bírója – nevezte el Új-Pestnek, aki 1835-ben két testvérével együtt bőrgyárat alapított itt.
Újpest 1840-től önálló község lett. Az 1840-es évektől a pestiek kirándulóhelye, gróf Széchenyi István kezdeményezésére hajóállomás is épült itt. 1842-ben épült fel egyik első nemesi kúriája az ún. Szekrényessy-kúria, mely nevezetes volt a reformkorban falai között megrendezett báljairól, társas összejöveteleiről, hol rendszeres vendégnek számított Széchenyi István mellett Vörösmarty Mihály, Irinyi József, Mátray Gábor. Szekrényessy József (1811-1877) Széchenyi István belső munkatársaként sokat tett Újpest fejlődéséért. Az 1850-es években Pest és Újpest között közlekedő társaskocsi járatokat indított, az első kórház felállítása ügyében népgyűlést hívott össze, és felkarolta a Széchenyi által dédelgetett újpesti kikötő ügyét, melyről önálló kötetet is jelentetett meg.
Gróf Károlyi Sándor volt Újpest egyik legjelentősebb mecénása. Károlyi a község minden lakosának felekezetre való tekintet nélkül teljes jogegyenlőséget, vallásszabadságot és kereskedelmi státuszt biztosított.
Nem egészen tíz év alatt a lakosság megháromszorozódott, és 1848-ra 638 fő lett. A település fejlődésére jótékonyan hatott Pest közelsége, valamint az is, hogy a földesúr lehetőséget biztosított zsidók beköltözésére is, akiknek nem engedélyezték a Pesten történő letelepedést. Mivel a Károlyiak a mezőgazdasági termelést a szomszédos káposztásmegyeri birtokukra összpontosították, ezért Újpest egyre inkább ipari településsé válhatott. A pesti belvárosi területekről egyre jobban kiszoruló üzemek is találtak itt helyet maguknak, ami tovább növelte a munkáslakosság számát. A kiegyezés utáni 1869-es népszámláláskor már majdnem 7000 lakost vettek itt számba. 1866-ban megindult a lóvasút a pesti Széna tér (ma Kálvin) tér és Újpest között. Ez még inkább hozzájárult ahhoz, hogy a település a Pesten dolgozók lakótelepévé vált. 1881-től vasútállomása volt, amely Pest és Vác között biztosította a gyors közlekedést. A hajóállomás szintén nagy forgalmat bonyolított le.
1890-re a lakosság száma 23 000 fölé nőtt, s 1910-ben már meghaladta az 55 000-et.
Az 1890-es évektől Újpest egyre jelentősebb ipari településsé vált. A 20. század elejétől a város erősen iparosodott, különösen a Váci út mentén (Egyesült Izzólámpa- és Villamossági Rt., Wolfner bőrgyár, cérnagyár stb.) A város 38 ipari vállalata, nagyüzemei mellett (Chinoin, Egyesült Villamossági Rt., Bányagépgyártó Vállalat, stb.) jelentős szerepet játszott a főváros vízellátásában is a belga tulajdonú Ister Vízmű a Duna-parton. 1910-ben Újpest Magyarország városai közül ipari termelés tekintetében a negyedik helyen állt.
A századforduló körüli években jelentős támogatottságú helyi párt alakult a fővároshoz való csatlakozás érdekében, ez volt Nagy-Budapest gondolatának egyik legelső megnyilvánulása. Ekkor azonban Budapest vezetése még nem volt nyitott a kezdeményezésre, néhány évtizeddel később pedig fordult a kocka és Újpest vezetői zárkóztak el az akkor már a fővárostól kiinduló felvetés elől. 1907. augusztus 13-án Újpest rendezett tanácsú várossá alakult kiválva a Váci járásból, ezzel a korábbinál sokkal szélesebb önkormányzati jogokat nyert. 1929-ben a rendezett tanácsú városok, így Újpest elnevezése megyei városra változott.
Újpestet – sok más településsel együtt – 1950. január 1-jével Budapesthez csatolták. Ekkor kapta a IV. sorszámot, melyet addig a Belváros viselt, de amelyet a kerületi beosztás átalakítása folytán az V. kerülethez csatoltak.
Ekkor hozták létre a városrész neves sportegyesületét, az Újpesti Dózsa SE-t is. Az elődjét UTE néven 1885. június 16-án alapították, mely nevet a rendszerváltás óta újra használják.
Az 1956-os forradalom jelentős eseményei kapcsolódnak a kerülethez. Az események október 24-én kezdődtek, amikor hajnalban egy huszonhárom éves férfi halálos lövést kapott. Három nappal később megérkezett az ÁVH különítménye, amely több alkalommal belelőtt a tiltakozó tömegbe. Összecsapások történtek a Megyeri Csárdánál, az Újpesti vasúti hídnál, a rákospalotai vasúti átjárónál, a Béke úti aluljáró környékén, valamint erős ellenállás folyt a Könyves Kálmán Gimnáziumnál, amely a szabadságharcosok főhadiszállása volt. A fegyveres összecsapások november 12-én értek véget. A harcokban 52 újpesti lakos vesztette életét, köztük egy 9 éves kisfiú is. Tizennégy –, vagy valamivel több – orosz kiskatona halt meg. Jelentős volt az anyagi kár, több magánház és lakás sérült meg, de a középületek szenvedték el a legsúlyosabb károkat. Közülük a “Könyves” egy része szinte teljesen megsemmisült. A pártház (a mai Ifjúsági ház helyén álló épület) és a tanácsháza előtt páncélautók még hetekig óvták a rendet.
Annak ellenére, hogy Újpest kiemelten kezelt munkáskerület volt, rekonstrukciója meglehetősen későn, az 1970-es évek végén kezdődött, és összefüggött a 3-as metró építésével. A nagyarányú lakótelepi építkezések miatt a városrész jellege teljesen megváltozott. 1968–1987 között a kerület központjában több ütemben felépült lakótelep 16 800 lakásában 47 ezren élnek.
1983-ban vette kezdetét Újpest szélén egy új városrész kialakítása, Káposztásmegyeré.
Ilona szokásához híven, most is nagyszerű fotókat készített kirándulása során. kezdve a kiemelkedően szép városházával, mely egyben úkpest jelképe is, 1900 augusztus 21-én adták át A kor kiemelkedő építészpárosa, Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervezte. A kezdetben községházaként, majd 1907-től városházaként működő, szecessziós stílusjegyeket is magán viselő historizáló épület https://pestbuda.hu/cikk/20200822_120_eves_az_ujpesti_varoshaza_varosvedo_roland_lovag_szobra_is_disziti_az_impozans_epuletet
A fájdalmas anya című szobor 1937.ben került felállításra (Kocsis András alkotása)A szobrot 1937-ben – Újpest várossá
nyilvánításának 30. évében – a trianoni diktátumra emlékeztetve avatták fel.A talapzaton olvasható Vörösmartyidézet: „Kevés, de nagy, mit szólni akarok: /
»Ember, világ, természet, nemzetek! / Ha van
jog földön, égben irgalom, / Reám és kínaimra
nézzetek!«
Ilona fényképezte, ezt- a valószínűleg sokunk által látott,- de eddig nem tudatosult, - Petőfi mellszobrot a Budapesti Vígszínház előtt. Ilona azonban észrevette ma, így most már emlékezetünkbe vésődik talán.
1952-ben állították fel,- a II. világháború után a színház újra nyitása okán- a Honvédelmi Minisztérium megbízása alapján. ( Vele szemben Zrínyi Miklós mellszobra áll). Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers most is következik. a Tintásüveg
Petőfi ünneplése okán létrehozott figyelemfelhívó plakátokat , könyvösszeállításokat a Költészet Napja alkalmából
A szegedi Közgazdasági Technikum kerítése a Költészet napja
alkalmából
Vasas könyvtárban Budapesten
1903-ban a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége által létrehozott könyvtár 1999 óta működik alapítványként a Vasas Székházban. Általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtár, mely gazdag szak- és szépirodalmi (mintegy 130 ezer kötet), valamint hangoskönyv állománnyal rendelkezik, az információs esélyegyenlőség és a demokrácia helye.
Budapest(Józsefváros) Petőfi 200-as költészetnapi verse: Nemcsak mi vénülünk
NEMCSAK MI VÉNÜLÜNK...
Nemcsak mi vénülünk, mi emberek... Mi volna, ami nem vénülne meg? Nézzétek a napot, ha jön a december: Nem valóságos öregember? Későn ébred, s alig Hogy fölkapaszkodhatik Az égre, oly erőtelen; Mogorván néz a világra s hidegen, S olyan korán ledől megint ágyára. Majd végesvégül Azt is megérjük, hogy megőszül, És ekkor... ekkor fehér lesz sugára.
Összefolynak 2020 óta az évek, s ha jól átgondoljuk gyakorlatilag az elmúlt 3 évben kiiktatódott a budapesti központi -állami megemlékezés március 15-én. Legalább mindenki ott és úgy ünnepel, ahogy az számára a legmegfelelőbb.
"A koronavírus-járvány miatt - a tavalyihoz hasonlóan - idén is jellemzően online programokkal és beszédekkel emlékeztek az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra a március 15-ei nemzeti ünnepen.
A nemzeti ünnep egyetlen központi helyszíni programja most is az Országház előtti zászlófelvonás volt. A nemzeti lobogót katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter engedélyével vonták fel a Kossuth Lajos téren."
Geszti Péter 2021 március 16-án a a COVID alatti korlátozások idején tette közzé ezt az alkotását. Nekem most került a szemem elé a neten, amely Cseh Tamás ikonikus dalának hangjaira lett átírva Íme:
Geszti Péter (sz.: 1964.)
EMeRTon díjas
Arany Zsiráf,
Huszka Jenő
Déri János díjas
Magyar Ttelevítió Nívódíjas
A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett
Ilonától kaptuk ezt a programajánlót, mely a Magyar Nemzeti Galéria Petőfi 200 sorozatának egy különleges programja. Nagy köszönet érte, és természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is következik : Az egyik örök kedvenc A Tisza, Lackfi János felolvasásban új színekkel színezi számunkra e klasszikus Petőfi vers interpretálást.
Reménykedve , hogy minél több olvasónknak felkelti az érdeklődést, s elindul a festmények felkeresésére. Ha valaki személyesen nem is tud esetleg elmenni , az MNG virtuális képtárárában is megkereshetőek e festmények.
