Ilona győri sorozatának második része a Petőfi híd köré kapcsolódik. Nagy köszönet érte, már csak azért is, mert a győri Petőfi híd a budapesti Petőfi híd után (amit szintén Ilona fotózott le nekünk) a 2. hidunk mely Petőfi nevét viseli.
A híd köszönő/ajándék Petőfi verse, a : Gróf Teleki Sándorhoz
A Petőfi híd Győrött a Rábán átívelő híd.
Az ipari műemlékjellegű híd a Belváros nyugati részéről (a Munkácsy utca végétől) vezet az Újvárosba , a Petőfi térre. 1932-33 ban épült. Tervezése idején a legnagyobb fesztávolságú tisztán hegesztett acélszerkezetű híd volt. Tervezője Lengyel József, a Vagongyár mérnöke volt. A hidat a II. vh-ban a németek felrobbantották, a háború befejezése után a Vagongyár dolgozói építették újjá. A hídról mindkét irányba szép látkép tárul a városra
S hamár szó esett megint a Petőfi térről, aminek mint tegnap megtudtuk nincs utcatáblája , de van a buszmegállóban egy olyan járat-kijelzője, amin olvasható a tér neve, s Ilona (természetesen) lefényképezte nekünk! Lehet, hogy ez maga a utcatábla helyettesítője, hiszen a XXI század digitális világában már ez természetes lehetne.
Nem jártam sosem Zalkodon, sőt a mai napig azt sem tudtam, hogy létezik ilyen település A minap azonban őseim régi leveleit olvasva , leltem rá , hogy az anyai dédnagymamám -akit kicsi gyerekként ismertem is még- itt élt egy időben. Nosza elő a jóbarátomat, google maps-ot, hogy legalább a tájat tudjam hol van. S hamár megvan a kíváncsiság nem hagyott nyugodni Petőfi utcája van-e?
Készítettem egy képernyőképet,- utcatábla helyettesítőnek- A térképező autó nyomán végig is mentem virtuálisan rajta, de utcatáblát sehol sem láttam, csak házszámokat.
Zalkod zsákfalu. A Bodrog zugi főcsatorna és a Tisza között terül. Szép rendezett portákkal, 190 lakossal. tehát igazán kis falunak mondható, néhány utcával. Nincs szükségük utcatáblákra, itt -ott elég a házszám is, hiszen a postás mindenkit ismer.
https://zalkod.hu/telepulestortenet/"Három lelőhely tanúskodik az újkőkori emberek jelenlétéről: a csenkei, a szegfarki és a jakabdombi. Nem tudhatjuk mennyi régészeti leletet mosott el a Bodrog és a Tisza, de a bronzkorban az egyik legnagyobb leleteggyüttest 1924—ben mosta ki a földből az árvíz a régi temetőnél, melyet Mezőssy László továbbított a nyíregyházi múzeumba
Zalkod néven Árpád-kori település, mert nevét már a pápai tizedjegyzékben említették Zalgoch néven. Az első írásos említése 1255-ből maradt ránk. A honfoglalás után több mint 300 évig Zalkod területét külső ellenség nem érte el.
. Zalkod legrégibb építészeti emléke a római katolikus templom, mely a falu központja volt évszázadok óta és az első házak is innen kiindulva kezdtek utcákká rendeződni. A xx. század első felében elkezdődött a település terjeszkedése, 1974-ben 11 utca volt Zalkodon. A birtokos réteg körében az 1920-as évekre sok változás történt. A két világháború közötti időszak meghatározó személyisége Mezőssy László volt. 1950-ben megalakult az első zalkodi tanács és érdekes jelenség volt az országos sajtó szemében, hogy Zalkod egyfajta mintaközséggé vált azzal, hogy rendszeresen elsőnek fejezte be az aratást, elsőnek végzett a beszolgáltatással. A forradalom idején a tanács megszűnt. Az évtized szomorú jelensége, hogy rohamosan fogyni kezdett a népesség valamint a villany mellett hiányzott a vezetékes víz és csatornázás. Összesen három közkutat és udvari kutakat használhattak a falubeliek"
A rendszerváltás után Zalkod Ismét önálló község lett a Kenézlői körjegyzőségben. A polgármester Papp Gizella lett, aki immár 28 éven keresztül látja el tiszteletdíjas polgármesterként hivatalát. Az önkormányzat az 1990-es évek óta több fejlesztést hajtott végre ( útépítés, belterület aszfaltozás, vízhálózat, vezetékes gáz bevezetése 1994-ben, szennyvízhálózat 2004-től, óvodai konyha, közösségi ház 2000-ben, világháborús emlékmű 2002-ben, önkormányzati épületek felújítása korszerűsítése). Ami nem változott az az árvíz, bármennyi gát épült a 90-es évek óta több árvíz is fenyegette a falut a legveszélyesebb a 2000-es volt."https://hu.wikipedia.org/wiki/Zalkod#T%C3%B6rt%C3%A9nete
Istvántól, most komárnoi Petői utcatáblát és egyéb városképeket is kaptunk. Nagy köszönet érte, s a kösznő/ajándék vers nem is lehetne más, mint Komarno legendás -sajnos már régen eltávozott- színésze tolmácsolásában elhangzó Petőfi vers: Amott a távol kék ködében.
Piros szegélyű utcatáblát eddig még nem láttunk. Magyarországon talán nincs is sehol.
Kaszás Attila (1960-2007)
Jászai Mari díjas magyar színész.
További díjai: Ajtai Andor és Ruttkai Éva emlékdíj,
Súgó Csiga díj, Magyar Örökség díj (posztumusz)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kasz%C3%A1s_Attila
Komarno Szlovákia járási székhelye a Nyitrai Járásban. A Vág és Duna összefolyásánál épült város rendkívül gazdag múltra tekinthet vissza. A hely nagy jelentőségű volt a rómaiak idejében. A Duna jobb partján kiépítették a határt védő limes erődrendszert és légióstábort (ez ma a magyarországi területre eső rész) . A Duna bal partján, aCelemantia néven pedig ellenerődöt hoztak létre. Már ekkor kikötővel és híddal rendelkező város volt.
Az V. század környékén a hunok és más barbár törzsek áttörték a limes erődrendszerét és behatoltak Pannoniába. A rómaiak után avarok-hunok telepedtek itt le, keveredve a már régóta itt élő törzsekkel. A környék a magyarok bejöveteléig hadászati és gazdasági központ volt.
A magyar törzsek IX. századi letelepedése után Ketel vezér kapta meg a csallóközi területeket. Fia, Vág-Duna közben (mai Komárom területén) építette fel Komárom várát.
1245-ben IV. Béla a tatárjáráskor Komárom várát védő kapitánynak adományozta Hetény elnéptelenedett birtokát is.1265-ben királyi város címet kapott IV. Béla királytól. A királyi várat egy időben Csák Máté bitorolta és birodalmának déli védőbástyájává tette. 1317-ben azonban a király seregei visszavették a várat
1527-ben I Ferdinánd Habsburg uralkodó serege elfoglalta a várat, és 2 év múlva meghódolt a Bécs ellen induló török sereg előtt, de az nem hagyott benne őrséget, ezért kardcsapás nélkül került vissza.
1594-ben olasz építészek átalakították, ekkor tűnt el a középkori mag. Még az év őszén a török hatalmas hadsereggel próbálta meg bevenni a várat, azonban a Braun Erasmus vezette végvári vitézek egy hónapos hősies küzdelemben kitartottak a hideg évszak beköszöntéig.
A városnak 1606-ban reformátuskollégiuma,1649-be katolikus gimnáziuma létesült.1663-ban a török közeledtére megerősítették, korszerű védőművekkel látták e a várat.. A kurucok meg sem próbálkoztak ostromával. 1715-re az ország ötödik legnagyobb városává fejlődött. 18008-ban ismét bővítették és megerősítették, és kiépült külső erődrendszere.1809-ben ide menekült I. Ferenc Habsburg uralkodó a francia hadak elől.
A különleges szerepet játszott. 1848 tavaszán vér nélkül került magyar kézre. 1848 decemberétől az osztrákok folyamatosan ostromolták Komáromot. A várost 1849 április 22 -én mentette fel a Damjanich János és Klapka György vezetésével érkező magyar sereg.
A második komáromi csata Komárom várának védői, ( Görgei Artúr és Klapka György parancsnoksága alatt), valamint a várat ostromló osztrák-orosz sereg között zajlott 1849.július 2-án . A fiatal magyar sereg bátor helytállásával és fegyelmezettségével sikeresen verte vissza a számbeli fölényben levő ellenség támadását. A csatát július 11-én sikertelen áttörési próbálkozás követte (harmadik komáromi csata). A Duna jobb partján vívott ütközetben Görgei vereséget szenvedett az osztrák seregtől. A vár a továbbiakban Klapka György parancsnoksága alatt jelentős osztrák erőket kötött le, és csak jóval a Világosi fegyverletétel után, október 2-án kapitulált és szabad elvonulást és bántódás nélküliséget kaptak . .
István szép fotókat is készített a város központi részén sétálva. Nagy köszönet ezekért a fényképekért is, hiszen így mi is betekinthetünk a város mostani arculatába. ami napról napra. változik alakul.
Hunyadi szobra
Már a tavasz első virágai is nyitogatják virágaikat
Tavaly, ősz elején Ilona járt Komarnoban, s jól láthatóan egy más hangulatú városképpel tért haza. Aki szeretné azt is megtekinti a linkre kattintva eléri
