2023. május 8., hétfő

Petőfi út- Kölcse

 Hildától kaptuk ezt a  nagyszerű lehetőséget, hogy  megismerkedhessünk  KÖLCSE község Petőfi útjával .Nagy köszönet érte, és az  ajándék Petőfi vers ez úttal: A kutyák és a farkasok dala

S persze ennek a táblának is van érdekessége. Egyedi  alkotás ez is! Ami  külön értéket  ad  neki. A szám alá kézzel festett Petőfi út teszi teljessé! Így nem csak a helyiek, de  az ara járók is  tudhatják  melyik  úton járnak. 



Virtuálisan is  végigsétálhatunk  a Petőfi  úton, amely végighalad  a falun. Jellegzetes alföldi  szélességgel, gólyafészkekkel ,  és csak az egyik oldalon járdarésszel. 
Gondozott vízelvezető árkokkal viszont mindkét oldalon. 
Petőfi úti sétára való


Dányi Krisztián (sz 1975.)
színész
szinkronszínész
https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1nyi_Kriszti%C3%A1n


Kölcse az ország legkeletibb csücskében, a magyar- ukrán határtól alig 10 kilométerre fekszik, az Öreg-Túr mentén .Az egyik legrégebbi településként tartják nyilván a Szatmári síkságon, határából neolitkori és bronzkori régészeti leletek kerültek elő.
A község a Túr folyó és annak mellékága, az Eszteró által körülvett kiemelkedésre épült, így az árvizek nem károsították, viszont védettséget is biztosított az ellenséges támadások ellen.

A Kölcseyek uradalmi központja volt, 1344-ben I. Lajostól adományként kapták , valamint vámjogot is hzzá. XVII-XVIII. században már  csak a Kölcsey családnak volt földbirtoka a településen.

Előnyös elhelyezkedése miatt a XIV.-XV. században már bekapcsolódott a kereskedelmi forgalomba, fokozatosan városias jellegű településsé kezdett válni.
Temploma a XV. században épült eredetileg barokk stílusban, Az egy hajós templom a XV. század második felében téglából és terméskőből épült román stílusban. A nyolcszög alakú szentély egykor csúcsíves bolttal lehetett ellátva. A boltozat gyámköveiből kiálló bordák még hét helyen látszanak, a nyolcadik helyen a szószékkorona miatt levágták. Valamilyen oknál fogva a templom teteje beomlott és újjáépítéskor gótikus stílust kapott 1646-ban. 
Az 1500-as években alakult a nemes ifjak részére a Pálos rend papneveldéje. Később a papi és tanítói hivatal különvált, így önálló iskola is működött az 1600-as évek elejétől.

1768-ban ismét renoválták a templomot, amit a mennyezet ládáján olvasható felirat igazol, mely szerint 1768-69-ben Kölcsey György és felesége, Komáromy Anna restauráltattak.

Többször tartották a Szatmár vármegyei közgyűlést a kölcsei református templomban, mely jelzi a Kölcsey család iránti tiszteletet.   A XVIII. században a lakosságot megtizedelte a pestis, ezért II. Kölcsey György a felvidékről evangélikus vallású szlovák jobbágyokat telepített be.

A település hosszú ideig megőrizte központi szerepét, 1882-től folyamatosan van orvosa, 1890-től gyógyszertára. 1895-ben körjegyzőség központja lett Fülesd-Sonkád és Túristvándi településekkel- mely egészen 1950-ig működött. 
1950-től 1965-ig közös tanács működött, majd 1965-től Sonkád, 1970-től Fülesd, 1973-tól Botpalád és Kispalád községek igazgatási központja egészen az 1990-es választásokig, ekkortól ismét önállóvá vált az Önkormányzat. Nagyközségi rangot 1973-tól kapott.
és a jelen



dátum:
Címkék: , , , , , ,

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)