Andrea, Győr Petőfi terének irányjelző és terület jelölő táblájával ajándékozott meg minket. Nagy köszönet érte.
Jó magasra tették! Az ég felé nézve lehet csak észre venni, de legalább van, és csinos is! , A köszönő/ajándék Petőfi vers is magaslatokba emel😌:
Kodály Zoltán , férfikarra írt kórusművével hangzik fel : Hej , Büngözsdi Bandi
Az 1500-as évektől erődítmény jellege értékelődött fel. A benépesítés először a váron belülre korlátozódott, a várvédők osztrák katonák, lutheránusok voltak. 1594 és 1598 között a török uralta. A püspök nem engedett lutheránus istentiszteletet a belvárosban, itt viszonylag szűk területen épült fel a Karmelita, a Szent Ignác (mai bencés) templom, a Magyar-, a Német Ispita és a Ferencesek temploma. Mivel a Belvároson kívüli Újváros részben eltérő felekezetek együttélése volt, itt találhattunk egyaránt katolikus, evangélikus, református, zsidó és ortodox istentiszteleti létesítményeket.
A várost Napóleon súlyos sarccal sújtotta, valamint három várbástya felrobbantását rendelte el – a hadisarc hosszú időn keresztül terhelte a lakosságot.
A XIX. század első felében Győr fontos gabona- és állatkereskedelmi központ volt, a vasút ennek véget vetett. A talpon maradás érdekében profilváltásra volt szükség: a jövő az iparé. Számos iskola gondoskodott a munkaerő képzéséről (a nőkéről is a későbbi Deák Iskola). Szeszgyár, textilüzemek, egyéb ipari létesítmények emelkedtek ki a földből. A Skoda és a Krupp közreműködésével megépült Európa legkorszerűbb Ágyúgyára A munkaerőigényt és a szakember szükségletet ki kellett elégíteni, a számtalan gép javítása nem tűrt halasztást. Ez vezetett aztán a lakótelepek kialakításához (fürdőszobák nélkül – szoba, konyha, esetleg spájz, helyenként kis méretű veteményes kert).
A XX. században számos környező települést a városhoz csatoltak. A második világháború idején Győr számtalan bombatámadást szenvedett el. A legpusztítóbb 1944. április 13-án tetemes károkat okozott az ipari üzemekben, és áldozatot követelt emberéletben. Sokan a bombázások elől vidékre mentek, majd a háború után visszatelepültek. Egy híd maradt épen: a helyi lakosság elzavarta a robbantani készülő németeket.
Győr első összkomfortos épülete az 1952 végén építeni kezdett hatemeletes volt a mai Szent István úton. A hatvanas években lakótelep-építési hullám kezdődött, először hagyományos, 1968-tól pedig házgyári elemekkel. 1971-ben felépült a Megyei Tanács Háza, a pénzügyi források elapadását a vízügy bevonásával hidalták át. Napjainkban pedig folyamatosan újul Győr."
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése