István, most Gyöngyösről küldött Petőfi utcatáblát és a városról is számos fényképet! Nagy köszönet érte! S megint egy új stílus az az utcatábláink sorában! Sárga alapú utcatáblával eddig még nem találkoztunk a gyűjtésünk során.
A köszönő /ajándék Petőfi vers sem volt még eddig, a címe: Szerelem és bor
Virtuálisan is végigsétálhatunk a google maps segítségével: S érdemes is e virtuális sétára időt szánni, mert olyant láthatunk amit máshol nem. Van egy nagyon hosszú- több bejáratos, egy emeletes épület, ami olyan, mintha a földszintjének alsó harmadát " levágták volna" ,Ez különösen a bejáratoknál érződik. A tulajdonosai a múzeumnak adományozták. Petőfi út
Szarka Gyula (sz 1962.)
Kossuth Díjas
énekes, gitáros
zeneszerző
Gyöngyöst valószínű, hogy Kr. u. 700-800 év között az avarok alapították, nyomaik máig megtalálhatók az általuk épített, avargyűrűk néven ismert egykori kőgátakban.
A település nevét először 1299-ben említik Gywngus alakban. Gyöngyös és környéke ekkoriban az Aba nemzetség birtokában volt. Károly Róbert Gyöngyöst és Bene várát Széchenyi Farkasfia Tamás erdélyi vajdának adományozta. A város címerében lévő farkas az Ő nevére utal. Farkassy Tamás Gyöngyöst hamarosan védfalakkal, tornyokkal és kapukkal látta el, A király1334-ben várossá nyilvánította Gyöngyöst, elsősorban az észak, északkeleti irányba kibontakozó borkereskedelemnek köszönhetően A XV. században ferences szerzetesek telepedtek le itt, akik a várostól kapott védelemért cserében ellátták a lakosok testi-lelki bajainak gyógyítását is..Mátyás király 1467-ben kelt irata alapján, a város legtekintélyesebb földesurai a Gúthi Országh család és a Losonczyak lettek.
A település XVII.századi állapotát híven tükrözi egy útleírás, mely említi a tiszta utcákat, a sok kereskedőt, a bájos lányokat és a „zafírhoz hasonló színű" tüzes, zamatos borokat, melyeket még a törökök is szívesen kóstolgattak.
A Rákóczi szabadságharc idején a városban folytatott tárgyalást a fejedelem a császár követével. A leghíresebb kuruc tábornokot, Vak Bottyánt aki pestisben itt halt meg a ferencesrendi templomban temették el. A templom környékét nemrégiben átépítették, jelentősen megváltoztatva így a térség arculatát.
A város XX. századi történelmének szomorú eseménye az 1917 májusában bekövetkezett tűzvész, amely a lakóépületek nagy részét elpusztította. Az újjáépítés során alakult ki a mai harmonikus, egységes városkép. A nevezetes épületeket, templomokat, lakóházakat rangjukhoz méltó módon átépítették.
István fényképeiből is látható, hogy a város nagyon büszke történelmi múltjára. Emléktáblák sora hívja fel rá a figyelmet, és segíti a hely történelmének megismerését, rögzülését.
A szökőkutak sokasága , valamint a történelmi ismertetőben nem szereplő, de a mai városlakóknak, és idelátogatóknak , a méltán híres Mátra Múzeum is látható - ahol az egyedülálló mamut csontváz- található ,sok más természeti értéket bemutató tárló mellett kellemes és tartalmas időtöltést nyújt. Ezt jópár évvel ezelőtt volt szerencsém személyesen is megszemlélni. Hatalmas élmény!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése