Hilda fényképezte nekünk ezt a szép utcatáblát Pilisen. . Valószínűleg jónéhány évtizede jelzi a közterület nevét, hiszen ez a zománccal bevont utcatábla igazán ellenáll az időjárás viszontanságainak. Az egyszerű, bádog, dombornyomott utcatáblák helyett ezt a szebb, de ugyanannyira tartós táblát választotta annó a település életét irányító testület..
Nagy köszönet érte, s természtesen a Petőfi köszönő/ajándék vers most is következik!
Virtuálisan is végigsétálhatunk a Petőfi Sándor utcán , s már az első háznál találkozunk, az egyidőben nagyon divatos (előkelőnek mondható) mandzárd, vagy francia tetőszerkezettel épített házzal,jobb oldalt. Az utcán véghaladva lépten-nyomon szemünkbe ötlik majd ez a stílus Mamár ebben a formában nem látjuk ezt új építésű házak esetében, mégha a szerkezeti forma meg is maradt, de nem zárja le mind a 4 oldalról az épületet mint régen. Nagy érték,hogy itt a Petőfi utcában sokaságát láthatjuk.Íme a virtuális Petőfi utcai séta ! Külön öröm, hogy jónéhány házon látható, hogy felújították az épületet és a tetőt is , de megőrizték a régi szerkeztét. Ami nemcsak szép ,de igen praktius funciókkal segíti a benne élők életét ,
Petőfi Sándor: Három madár
Hilda lefényképezett egy táblát amin a város címere és köszöntője látható:
Pilis 1722 utáni újratelepítése Beleznay János nevéhez fűződik. Az öröklés jogán idekerülő Beleznay feleségül vette Grassalkovich Zsuzsannát és 1710 körül emeletes kastélyt építtet olasz építőmesterekkel. Feleségével 1720 táján kezdenek hozzá a község újratelepítéséhez. A Nyitra megyei Ürmény községben 1722. május 24-én - feleségével együtt - személyesen írják alá azt a megállapodást, melynek nyomán tömegesen jöttek az új, szlovák ajkú betelepülők Pilisre. Ezt követően megindul a betelepülés a közeli pusztákról, Dunántúl és Délvidék irányából is, amely megindítja a település fejlődését.
Már 1724-ben evangélikus iskola kezdi meg működését. Szárazmalom, mészárszék, fogadó, borbély és egyben felcser is működött. A szőlőtermesztés jellegzetes tevékenysége volt a helybelieknek.
Az 1770-es évektől Beleznay Miklós tábornok és felesége, Podmaniczky Anna Mária is jelentős építkezésbe kezdett. A település több pontján jó minőségű agyag volt található, amelyből ún. "tyehlónyákban", téglaégető kemencékben állítottak elõ a pilisi téglát. Ebből a téglából épült fel hazánk második legnagyobb, 1000 ülőhellyel rendelkező evangélikus temploma, ebből bővítették az iskolát, készült a lelkészlak és a csodálatos új Beleznay épület, az ún. Sárga kastély.
A városban található az ország 5. legnagyobb evangélikus gyülekezete és temploma.
A barokk templom több lépcsőben épült a XVIII. század végén, jórészt a Beleznay család költségén.
Nagyon fura, de Pilis város látnivalóiról nem találtam egyetlen videót sem.
Az ismertetőben említett temmplomról sem vagy a kastélyról sem.
Viszont a pár évvel ezelőtti evangélikus lelkészi iktatás ad némi támpontot legalább a város hitéletével kapcsolatban. Hiszen az ország 5. legnagyobb evangélikus gyülekezete.
Ez pedig világi rendezvény a 72 óra Pilis, közösségért végzett munka
3 napos tevékenységei is hagyomyányak tekinthetők mamár
