2023. június 27., kedd

Petőfi Sándor utca- Pilis

Hilda  fényképezte  nekünk  ezt a szép  utcatáblát  Pilisen. . Valószínűleg jónéhány évtizede jelzi a közterület nevét, hiszen ez  a zománccal bevont  utcatábla igazán  ellenáll az időjárás  viszontanságainak.  Az egyszerű, bádog, dombornyomott  utcatáblák helyett ezt a szebb, de ugyanannyira  tartós  táblát  választotta annó a település életét irányító testület.. 

Nagy köszönet érte, s  természtesen a Petőfi köszönő/ajándék vers  most is következik!

Virtuálisan is végigsétálhatunk a Petőfi  Sándor utcán , s már az első  háznál  találkozunk, az egyidőben  nagyon divatos (előkelőnek mondható)  mandzárd, vagy francia tetőszerkezettel épített  házzal,jobb oldalt.   Az  utcán véghaladva  lépten-nyomon szemünkbe ötlik majd ez a stílus  Mamár ebben a formában  nem látjuk ezt  új építésű házak esetében, mégha a szerkezeti forma  meg is maradt, de nem zárja le mind a 4 oldalról az épületet mint régen. Nagy érték,hogy  itt a Petőfi utcában  sokaságát  láthatjuk.Íme a virtuális Petőfi utcai séta ! Külön öröm, hogy  jónéhány  házon látható, hogy felújították az épületet és a  tetőt is , de megőrizték a régi szerkeztét. Ami nemcsak szép ,de igen praktius  funciókkal segíti a benne élők életét ,

Petőfi Sándor: Három madár


Strik Lászlóné
verskedvelő

Hilda lefényképezett  egy  táblát amin a város címere  és köszöntője látható:



Pilis, városi rangú település. Nevének eredete  egészen Árpád vezér koráig  nyúlik vissza, mert a  Pylis nemzetség  egyidőben jött ide az új hazába. Első birtokosai is a Pylis cnemzetség  tagjai voltak. 1326-ból  való öröklési okirát  már Pilis  néven  említi.
Régészeti  leletek azonban már azt bizonyítják, hogy környéke már bronz és vaskorban is lakott  terület volt. majd az szaramaták, avarok lakták. Helyüket a  honfoglalók vették  át. 
A falu a török időket hosszú évekig átvészelte, a budai Szandzsákhoz tartozott adózni.  1592-es évben elpusztult és hosszú időre lakatlanná vált.

Pilis 1722 utáni újratelepítése Beleznay János nevéhez fűződik. Az öröklés jogán idekerülő Beleznay feleségül vette Grassalkovich Zsuzsannát és 1710 körül emeletes kastélyt építtet olasz építőmesterekkel. Feleségével 1720 táján kezdenek hozzá a község újratelepítéséhez. A Nyitra megyei Ürmény községben 1722. május 24-én - feleségével együtt - személyesen írják alá azt a megállapodást, melynek nyomán tömegesen jöttek az új, szlovák ajkú betelepülők Pilisre. Ezt követően megindul a betelepülés a közeli pusztákról, Dunántúl és Délvidék irányából is, amely megindítja a település fejlődését.

Már 1724-ben evangélikus iskola kezdi meg működését.  Szárazmalom, mészárszék, fogadó, borbély és egyben felcser is működött. A szőlőtermesztés jellegzetes tevékenysége volt a helybelieknek.

Az 1770-es évektől Beleznay Miklós tábornok és felesége, Podmaniczky Anna Mária is jelentős építkezésbe kezdett. A település több pontján jó minőségű agyag volt található, amelyből ún. "tyehlónyákban", téglaégető kemencékben állítottak elõ a pilisi téglát. Ebből a téglából épült fel hazánk második legnagyobb, 1000 ülőhellyel rendelkező evangélikus temploma, ebből bővítették az iskolát, készült a lelkészlak és a csodálatos új Beleznay épület, az ún. Sárga kastély.

A városban  található az ország 5. legnagyobb evangélikus gyülekezete és temploma.

A barokk templom több lépcsőben épült a XVIII. század végén, jórészt a Beleznay család költségén.

https://pilis.asp.lgov.hu/telepulestortenet

Nagyon fura, de Pilis város  látnivalóiról nem találtam  egyetlen videót sem.

Az ismertetőben  említett   temmplomról  sem vagy a  kastélyról sem. 

Viszont  a pár évvel ezelőtti   evangélikus lelkészi  iktatás  ad némi támpontot legalább a város hitéletével kapcsolatban. Hiszen az ország 5. legnagyobb  evangélikus  gyülekezete. 


Ez pedig világi rendezvény  a 72 óra Pilis,  közösségért végzett munka  

3 napos  tevékenységei is  hagyomyányak tekinthetők mamár





Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése