Petőfi dombormű Szekszárdon

Ilona újabb  Petőfis  fényképpel tért  haza  szekszárdi kirándulásából. Természetesen bővítjük akkor tudásunat  Petőfi emlékezében . 

Konrád  Sándor   szobrász  (1909-1988)

https://www.kozterkep.hu/1485/1848-as-emlekmu

Természetes  ajándék Petőfi vers is jár hozzá:

A nép nevében

Latinovits  Zoltán  színész  (1961-1976)

Szekszárd a Dél-Dunántúl  legkissebb  területű és lakosu  megyeszékhelye -

"A város nevét először 1015 -ben említik írásos források, ám régészeti leletek tanúsága szerint a térség már jóval korábban, az őskortól  kezdve lakott volt. A honfoglalás után a terület a magyar törzsek birtokába került.

A  legvalószínűbb a település nevét illetően,  hogy a szög-szár-d név a szögsárga vagy a fehér színnévből keletkezett. Tudjuk, hogySzent László Szögnek hívták s a hatvan templomi falképen László herceg lova csaknem mindig fehér. A szög szó nyelvünkben tehát fehéret vagy szőkét jelent.  A szár jelentése is lehet fehér

A város a tötök hódioltűg  alatt jelentős károkat szenvedett, de a XVIII. száázadban  újra fejlődésnek indult, elsősorban a betelepített német lakosság és a borászat révén. Szekszárd a reformkorban  fontos szerepet játszott a nemzeti kultúrában és irodalomban, később pedig olyan neves személyiségek kötődtek hozzá, mint Babits Mihály, aki itt született, és akinek szellemi örökségét ma is ápolják a városban."Szekszárd wikipedia

Ilona  sok  szép fényképet  készített. Városbemutatóként  most az ő képei által tekintünk be  a városba.

Köszönet érte. Mindig jó rácsodálkozni  vidéki városaink, hangulatára, szépségére. 

Petőfi Sándor utca - Mór

István móri Petőfi  utcatáblát  küldött. Olyan különlegeset, amelyhez hasonlóval, sem találkoztunk eddigi  Petőfi utcatábla gyűjtésünk során!. Már az utcatábla önmagában  sok információt elárul a város  múltjáról és jelenéről. Láthatóan  fontos volt, hogy az utcatábláik is tükrözzék egyediségüket, igényességüket környezetükre.

A köszönő/ajándék Petőfi vers is különlegesség!  Remélem illik a város utcatábláinak igényességéhez!

Latinovits Zoltán (1932-1976)

Jászai Mari,

Balázs Béla ,

és posztumusz Kossuth díjas 

színész

Virtuálisan is végigsétálhatunk  Mór  Petőfi utcáján, melynek igen kellemes hangulata  van. Meglehetősen hosszú, de szinte ölelő szélességű, s az utcatáblája igazán különleges, Ilyent még sosem láttunk! 

https://www.google.hu/maps/@47.3703631,18.2039237,3a,75y,7.12h,87.74t/data=!3m6!1e1!3m4!1svstuPG6N2XvP2D1eqz1QIg!2e0!7i13312!8i6656?hl=hu

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%B3r_(telep%C3%BCl%C3%A9s)

Mór  az  Ezerjó városa, amit  címerében is  megjelenít

"

A legvalószínűbb, hogy a várost a Móri család alapította, s tőle kapta a nevet is. A település először királyi, majd 1080-tól kb. 250 évig püspöki birtok volt. Károly Róbert 1327. november 1-én Csókakő várához, mint királyi birtokhoz csatolta. 1430-ban először a Rozgonyiak birtokolták, majd a mohácsi csatavesztés után birtokosa Kanizsai László lett. Szulejmán szultán 1543-ban Esztergom elfoglalása után bevette Mórt és Csókakőt is és csak 1688-ban szűnt meg a 145 évig tartó török uralom.

Az osztrák császár 1fia, János Domonkos kezdte meg a németek betelepítését a kapucinus rend behozatalával.  A nagyszabású német betelepítés a század közepére teljesen átalakította a vallási képet is.

 1755. szeptember 23-án gróf Lamberg Ferenc Antalt magyar állampolgárrá fogadták és ekkor Mór első embere lett. A.

Lamberg gróf 1762-ben költséges kastélyépítkezésbe kezdett, amely 1766-ban fejeződött be. A gróf Fellner Jakabot bízta meg a tervezéssel, így a magyar barokk kastélyépítészet kiváló alkotása született meg Móron. "https://mor.hu/mor-tortenete

István nagyon szép  fényképeket  is készített a Petőfi utcáról is.  Köszönet érte!

Videós  városnéző sétánk során  különlegességet szép számmal láthatunk. Elsőnek a kapucinus könyvtár  majd a Lamberg kastély kelthet ámulatot ! S végül egy 2017-es videóösszeállítás Mór hangulatos utcáiról, tereiről és vízfelületeiről invitál egyre jobban  e városka  felfedezésére

Petőfi híd- Budapest

Ilona a budapesti Petőfi híd budai és pesti  oldaláról is küldött  fénykpeket nekünk.

Nagy köszönet érte és természetesen a köszönő/ajándék  vers   most sem marad el: Szülőföldemen

Latinovits Zoltán (1932-1976)

Jászai Mari,

Balázs Béla ,

és posztumusz Kossuth díjas 

színész

Virtuálisan Petőfi utcákon szoktunk sétálni,    ezt most egy videó segítságéável megtehetjük a Petőfi hídon is!

A Petőfi  híd  a főváros talán legegyszerűbb küllemű hídja. Nem gondoltam, hogy milyen régen megszületett a döntés  ,(1906-ban)  hogy Budát és Pestet   ott kell összekötni  egy   híddal ahol most a Petőfi híd áll. Az építése azonban  nem volt  se gyors  se egyszerű.

A FORTEPANszabad felhasználású gyüjteményéből az alábbi kettőt  választottm ki:

Petőfi híd a budai hídfőtől nézve.  látszik.ÉV1960KÉPSZÁM121116FOTÓ ADOMÁNYOZÓ UVATERV

kilátás a Petőfi híd és az Összekötő vasúti híd felé  ÉV1984KÉPSZÁM191149FOTÓ ADOMÁNYOZÓSzalay Zoltán

A mai  Petőfi híd története 116 évvel ezelőtt kezdődött. s több lépcsőben jutott el mai   állapotába, Az 1906-os első elhatártozás a Közmunkák Tanácsa által született  és Boráros téri hídként nevezték, de a  gazdasági  válság és az  első világháború meghiúsította az elkezdését.  

A következő szakaszban 1933-ban  került napirende a híd felépítése, s egyben  törvénybe is iktatták, hogy az elkészült híd  Horthy Miklós nevét kapja. A híd el is készült és 1937- át is  adták a forgalomnak. A II. világháború végén , a visszavonuló német csapatok felrobbantották.

Újjáépítésére, bár  határozat született a háború után, de  csak 1952 novemberében lett kész a híd (az eredeti terveket használva, csak szélesebbre  építve) és ekkor kapta  a Petőfi híd nevet. (1953. január 1-én Petőfi születésének 130. évfordulójához közeledve)

https://cultura.hu/kultura-plusz/a-petofi-hid/

Ilona is készített fényképeket a Petőfi híd midkét  hídfőjénél. Nagy köszönet érte!

Pesti oldalon, a Boráros téri szoborkompozíció 

emléket állít a milleneumi idők fellendülő termelésének  és  kereskedelmének,

 ami eleve a mai Petőfi híd (akkoriban   Boráros téri híd tervezete) létrejöttének ihletője volt. 

Budai oldal:  id. Antall József és Henryk Slawik szobra a maygar-lengyel barátság és segítségnyújtások emlékének megörzésére készült

Akit  részletesebben érdekel a Petőfi híd története, az alábbi linkre kattintva  bőséges  információhoz juthat  https://pestbuda.hu/cikk/20160308_petofi_hid_a_duna_hidak_igaslova