Petőfi utcák-terek: Petőfi Sándor utca- Péteri

2023. augusztus 29., kedd

Petőfi Sándor utca- Péteri

Ilonától kaptuk Péteri település Petőfi utcájáról - és egyéb nevezetességeiről is- fényképes tudósítását. Nagy köszönet érte, természetesen a köszönő/ajándék Petőfi költemény most sem marad el.: Hajamnak egy fürtjét levágom

Ez az egyéni név és házszám tábla sok odafigyeléssel , szeretettel készült, az látható

Ezen Petőfi Sándor utcán a google maps segítségével virtuálisan is végigmehetünk, Széles utca, nagy terekkel tarkítva érdemes megnézni Petőfi Sándor utca, Pétri

Petőfi Sándor: Hajamnak egy fürtjét levágom

Tarpai Viktória (sz 1984.)

Jáaszai Mari Díjas

színésznő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tarpai_Vikt%C3%B3ria

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9teri

Péteri községről ismertetőt most egy hosszabb helytörtéteni írásbóll merítettem. Érdemes elolvasnia teljes írást, sok szép versrészlettel tarkíított , bőséges falu bemutató a kezdetektől- a XX. század végéig. https://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete

"A kezdetek (1258-1541) A községre vonatkozó első okleveles adatok 1258-ból származnak. Az akkori Petury néven szereplő helység a XIII-XV. században a Péteri családé volt. Az akkori község helye a maitól észak-keletre, az Ó-hegy felé, az erdők ölelésében volt. 1300-1306-ban birtokosai közé tartozott Saapi János. 1360-ban a Széchenyi család birtoka, melynek negyed részét Gyürky Mihály fiának Mátyásnak adta át. 1420-ban Petrefalva néven szerepel ez a kis település és azt tudjuk róla, hogy a jelenlegi községtől mintegy két kilométerre az úgynevezett Csapási kút fölött és környékén helyezkedett el. 1446-ban István kanonok és testvére Botos Péter tulajdonában volt, akik mint Zsigmond és Albert királyok feleségeinek birtokát kapták meg. Tőlük 1468-ban a Péteri és a Nagykőrösi családok, mint örökösödés jogán őket illetőket követelték. 1472-ben a Pomaghi, a Horhy és a Gyürky családok is birtokolják, akiktől a Kenderesiek vették zálogba. 1519-ben Pétery Bálint és Széchenyi Jakab birtokában volt a Péteri birtok.

A törökök tartós jelenléte környékünkön 1546-tól egyre inkább együtt járt a pusztulással. A kisebb települések, falvak lakói elmenekültek a fosztogató, adókat beszedő katonák, adóbehajtók elől. Egyre több falu vált lakatlanná. 1546-ban már csak Üllő, Vecsés és Petrefalva (Péteri) a lakott. A török dúlás idején a község teljesen elpusztult, lakossága elmenekült. A település gyakorlatilag megszűnt. (Szájhagyomány alapján ismerjük azt a feltételezést, mely szerint létezett a faluban egy kiszáradt tó, és ennek egyik végében volt egy kút. A falu népe a törökök elől állítólag ebbe a kútba, egy harangba rejtve eresztette le a lakosság kincseit.)

1742-ben III. Károly magyar király halála után lánya, Mária Terézia már harmadik esztendeje uralkodott. Ebben az évben az akkori péteri földesúr - akit buzgó evangélikusnak mond a leírás - felső petőfalvi Bohus Dániel (Bohus Sámuel nagyhírű ügyvéd egyetlen fia) apja halála után a Zólyom megyei Illésfalváról hét evangélikus családot hozott magával a mai Péteri területére. A Bolcsik, a Hrk, a Hrutka, a Hornyák, a Kalina, a Szenyán és a Tucsni családok neveit a mai napig őrzik leszármazottaik.https://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete

A szlovák telepesek sokáig megtartották nyelvüket és szokásaikat, napjainkban is őrzik a színes népviseletüket és ápolják a hagyományaikat. https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9teri

A krónika pontos naphoz is köti Péteri alapítását, mégpedig 1742. november elsejéhez. Semmi nem volt akkoriban ezen a környéken, csupán egy csőszkunyhó létezett

1817. október 31-én egy közgyűlésen úgy határoztak: felépítik a templomot. Földváry Károly földesúr és felesége Pongrácz Éva asszony maximálisan támogatták az építkezés ügyét. Nyolc évi keserves munkálatok végeredményeképpen felépült a templom, amelyet 1830. augusztus 30-án szenteltek fel színpompás ünnepség keretében. A magyarországi klasszicista templomépítészet egyik remeke. Tervezője Zittebart Mátyás bécsi építész, ki Magyarországon Pollack Mihály után a második legjelentősebb mestere volt e stílusnak.

Az 1848-as szabadságharcról községünknek mindössze néhány említésre méltó emléke, eseménye maradt. Szeberényi János, akkori Bánya-kerületi evangélikus püspök rövid levelében buzdítja és lelkesíti a papságot és híveit, hogy álljanak a haza védelmére. Szájhagyomány szerint a '48-as forradalomnak Péteriből is voltak résztvevői. 1876-os feldolgozás szerint Péteriből harmincöten jelentkeztek nemzetőrnek.

A második nagy világégés (1939-1945) községünkben is sok, máig ható fájdalmat, szomorúságot okozott jó néhány családnak. A német és szovjet csapatok több hétig tartották tűzpárbaj alatt a települést, melynek 1944. november 14-én lett vége a lakosság nagy megkönnyebbülésére. A község több épületét tüzérségi találat érte és a heves harcnak többen áldozatai lettek a front átvonulásának keserves napjaiba https://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete

Ilona gazdak fényképanyaggal tért haza Péteriből . Nagy köszönet érte:

községháza