Istvántól kaptuk e piciny falucska Petőfi utcájának irányát mutató tábláját. Változatlanul Pannonhalma és Győr szomszédságából. Nagy köszönet érte, s természetesen jön érte Petőfi verse is köszönet és ajándéként!
Itt sem járta google mapsos autó, úgyhogy virtuális sétát nem tudunk tenni
Nyalkát Szent István 1001. évi keltezésű oklevelében említik először mint Szent Benedek-rendnek adott birtokot. 1250-ben Szent László szabadalomlevelében említi, hogy ettől kezdve a pannonhalmi apátság birtoka.
A település akkoriban 193 házból illetőleg telekből állott. Ebből: 20 házban lovas jobbágyok, az udvarnokok 56 ház-ban éltek, a szakácsok 16 házat, a szűcsök és az esztergályosok 6 házat laktak, a mosók három házat, a tárnokok hét házat a sütők 9 házat népesítettek be. A méhsör készítők 10 háza, 23 itt tartózkodó kovácsa, és a kerékgyártók szállásai egészítették ki a települést. Később a falu egyik részének urai a gróf Esterházyak lettek, másik része a gróf Cseszneky család és köznemesek birtoka volt. Később a török területek közé tartozott. 1627-ben a lakosok a törökök zaklatásai elől szétfutottak, néptelenűl hagyva falut, s csak többszöri benépesítési kísérlet után 1680 után kezdtek visszatelepülni. A szőlőművelők mellett a pannonhalmi apátságot kiszolgáló iparosok lakták a helységet. A község a török uralom után véglegesen visszakerül a bencés rend tulajdonába. A községet 1873-ban kolerajárvány tizedeli meg. Az 1930-as években a község a pázmándfalui körjegyzőséghez tartozott.
Győrhöz közeli távolsága, illetve viszonylagos “elzártsága”, a csendet, a jó levegőt a hamisítatlan falusias életmódot tükröző kistelepülés.
méhsör:"A mézsört szokták méhsörként (vagy méhserként) is említeni; ez az elnevezés a germán meth-sör formából származik, nem a magyar 'méh' szó az eredete. A mézsör készítése főzéssel indul: a mézet és a vizet komlóval főzik fel. Az elkészült főzet az első lépésben nyílt erjesztéssel (pl. letakart széles szájú üvegben) érik." wikipedia
