A következő címkéjű bejegyzések mutatása: A Tisza. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: A Tisza. Összes bejegyzés megjelenítése

2023. július 1., szombat

Petőfi utca- Nemesvita

Esztertől kaptuk ezt az irányjelzős Petőfi utca táblát. Újabb , párja  nincs  különlegesség ! Dombornyomot  fém tábla, kékre festve, karcsú sárgá/barna betűkkel. Kék tábla fehér vagy  fekete testesebb  betűvel már volt  jónéhány,de ezekkel a karcsú betűkkel  még nem.   Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers sem marad el.

Sajnos  virtuálisan nem sétálhatunk  végig Petőfi utcáján, csak a falucska szívében lévő Templom terét és az oda vezető Kossuth utcát nézhetjük meg., de  érdemes ezt is megtenni, mert elámulhatunk e piciny falu ékszerdoboz jellegén, s  a hegyoldalra nyújtózkodó utcácskáin.  Virtuális séta Nemesvitán



A köszönő/ ajándék Petőfi vers: A Tisza, 


Lovas Zsuzsanna
báb és drámapedagógus,
író



Nemesvita község a Balaton felvidéken található .Először az 1209-ben kelt oklevelek említik. A római katolikus templom első említése 1333-ból való, késő barokk formáját 1788-ban nyerte el.

A község fő vonzerejét festői fekvése, a Balatonra és a Tapolcai-medencére tekintő csodálatos panorámája, valamint borospincéi és nyugalmat árasztó népi lakóházai adják.

A település régi zalai egyházas hely volt. A vitai templomot a Templomos Lovagrend emelte, feltehetően az 1100-as évek végén. A templomosok betelepülésekor virágzó falu lehetett. Nem kevés lovag érkezett ide, ha 1333-ban pápai tized fejében már 30 „széles dénárral” adóztak. A vitai templom magaslatra épült, de nem a csúcsra, ahogy az a Rendnél szokásos volt. A Templomosok 1203 előtt emelték a templomot, kezdettől fogva karzattal is rendelkezik, mert a templomosok a néptől elkülönülten imádkoztak.
Vita nem (teljesen) pusztult el a török időkben, a templom is ép maradhatott. Erre utal, hogy 1748-tól pár évig a környező települések Vita (leányegyházai) voltak.
Egymással versengő kisnemesi családok lakták. A lakosság demográfiai csúcsa 1890 körül mutatkozik, azóta több mint kétharmadával csökkent az itt élők száma. Jellegzetesek a településen a népi építészet parasztbarokk jegyeit magukon viselő kisnemesi kúriái. https://hu.wikipedia.org/wiki/Nemesvita

Bár kicsiny  a település, állandó lakosa 400 fő körüli, nevéhez hűen  (vita=élet), ma is mozgalmas,  élettel teli. Van falunap, Szent István napi bortúra, Szüreti mulatság, értékeiket bemutató  Tájház
10-15 évvel ezelőtt kezdődő vadnyugati-élet rendezvényekből mamár  Westernpark lett, minden  igényt kielégítő komplexummal.
Van 22 méter magas  körparomás kilátója,  sőt  reklám és imagefilmje is:-)  (zene nélkül jobb megnézni, mert sajnos a film Nemesvita értékeiről szövegesen  nem tájékoztat- pedig lenne  miről!) 


Nők a  Bbalatonért  rendezvény



Rejtett érdekességekről, szépségekről készült amatör  videó:


2023. június 20., kedd

Petőfi portré alatt -Prosenjakovci /Pártosfalva

Zitától kaptuk ezt a fényképet, a minap.

Nagy köszönet érte! S természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers  most is következik 


Petőfi Sándor: A Tisza


Hegedűs D. Géza (sz. 1953)

Jászai Mari, 
Kossuth ,
Gábor Miklós ,
 Príma Primisszima díjas 
Érdemes és Kiváló művész

 Az iskola 1-8 osztályos.   80 fős diáksága magyar és szlovén nyelven  tanul. 

Az iskolának van web oldala, s akit kicsit is érdekel , hogy milyen elvek mellett  dolgoznak ott,  ajánlom kattintson rá a betett linkre, mert magyarul is olvashatók a legfontosabb  dokumentumok. MInt pl a nevelési-oktatási terv, ami rengeteg mindent  elárul egy iskola értékrendjéről. Zita  nagyon lelkesen   mesélte, hogy  jó érzés volt számára ott lenni, az iskola hangulata, felszereltsége, légköre is kellemes emlék a számára .  Egy szlovén  költő portréja is  kinn volt -mesélte-. Petőfi születésének 200 . évfordulóját ott is megünneplték, ha arcképe ki volt téve az iskola aulájában. 

http://www.dos-prosenjakovci.si/o-soli/

Prosenjakici-Pártosalva  község igen közel  van a  Magyar- Szlovén határhoz    https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A1rtosfalva


Ui. Petőfi Sándor: A Tisza  c versét már egyszer  közreadtam, Hegedűs D Géza  tolmácsolásában, pár hónappal ezelőtt, viszont a most a képek teljesen mások, s korábban is készült  , mint- a következő link re kattintva -az ott  látható. https://youtu.be/hcVg_eqhcU4

2023. március 30., csütörtök

Látogatói útvonal-Petőfi 200- Magyar Nemzeti Galéria

 Ilonától  kaptuk ezt a programajánlót, mely  a Magyar Nemzeti Galéria Petőfi 200 sorozatának egy  különleges  programja. Nagy köszönet érte, és természetesen  a köszönő/ajándék Petőfi vers is következik : Az egyik örök  kedvenc A Tisza,  Lackfi János  felolvasásban új színekkel színezi számunkra e klasszikus  Petőfi  vers  interpretálást.

Reménykedve , hogy minél  több olvasónknak felkelti az érdeklődést, s elindul a festmények felkeresésére. Ha valaki  személyesen nem is  tud esetleg elmenni , az MNG  virtuális képtárárában is  megkereshetőek e festmények. 

https://mng.hu/keprol-kepre/






A Tisza


Lackfi János (sz 1971)

József Attila  díjas

költő, író,

műfordító, tanár,

fotós

https://hu.wikipedia.org/wiki/Lackfi_J%C3%A1nos

2023. február 9., csütörtök

Petőfi utca-Székesfehérvár

Székesfehérvárról küldött  most képeket István!  Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék  Petőfi vers is   következik. A Tisza. Hegedűs D. Géza előadásában!

Ez az utcatábla is  kitűnik  egyediségével, szépségével. Nagyobb városokban találkozhatunk ezzel a stílussal, s talán a budapesti V. kerületi  petőfi utcatáblák adták  hozzá  a mintát.  Időtálló kivitelűek, nem úgy mint az utóbbi 20 évben gyártott modern táblák, amelyek a napsugárzás, szél és eső  kombinációjának  hatásában elszíneződnek- s pár év alatt olvashatatlan, terepmintás táblákká  válnak.  . Ezek a fajta táblák  kibírják az időjárás viszontagságait. 


Virtuálisan is  végigsétálhatunk rajta a google maps segítségével. 


Hegedűs D. Géza (sz. 1953)

Jászai Mari, 
Kossuth ,
Gábor Miklós ,
 Príma Primisszima díjas 
Érdemes és Kiváló művész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Heged%C5%B1s_D._G%C3%A9za



Székesfehérvár városa , történelme során mindig is  stratégiailag fontos  helyen fekvő település már az őskortól. A város  magyar királyok  idejében mindig is kiemelt jelentőségű   volt. Géza fejedelem alapította 972-ben. Szent István király különleges  jogokat  adományozott a városnak, sokáig az ország egyetlen HITELES helye  volt , s az első szabad önkormányzatú település 1170-től. 
A török hódoltságig az egyetlen királyi koronázó város is egyben. Országgyűlések, királyi temetkezések színhelye.
Az oszmán hódoltság határvárosa később.
A törököktől való  megszabadulás után  a középkori és török épületek lebontásával és a helyükre került épületekkel barokk arculatot kapott. 
1860-ban  a vasút  megérkezésével  gyorsan a Dunántúl közlekedési központjává  vált

István készített pár  jellegzetes és szép  fényképet  a belvárosról és a ma oly  divatos település " logóról" Köszönet érte! 







S  itt a székesfehérvári  belvárost bemutató videó, melyet nézve néha  az az érzése az embernek, mintha a Budai várban  sétálna. Ráadásul nem a mostani hideg időben, hanem szép nyári  napon.