Kittitől, pontosabban anyukájától kaptunk egy újabb petőfis utcatáblát . Nagy köszönet érte, s természetesen jön az a ajándék Petőfi vers is mindkettőjüknek , és magunknak is., csodaszép előadásban . Petőfi Sándor : A téli esték
. Az első írásos említés 1376-ból való, amely évszám a város címerében is látható.
A várost 1900 -tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal Elsőokleves említés 1426.ból való ahola Vadkerti calád birtokaként van jegyezve.
A török időkben ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. Vadkert puszta 1639 ben bár említenek tulajdonosként több családot is, de 1690-ben még elhagyott helyként írták össze.
Az 1740-es évek elején a báró Orczy család először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését
A település lakói az évszázadok folyamán vallásuknak megfelelően több templomot építettek, amelyek meghatározó elemei a városközpontnak. Az egyik legszebb középület a volt Lukács-kúria, a mai városháza, amely az 1810-es 1820-as években épült, s jelenlegi formáját 1994-ben nyerte el. Számos emlékmű és szobor állít emléket az elődök helytállásának.
Ilonától kaptuk Péteri település Petőfi utcájáról - és egyéb nevezetességeiről is- fényképes tudósítását. Nagy köszönet érte, természetesen a köszönő/ajándék Petőfi költemény most sem marad el.: Hajamnak egy fürtjét levágom
Ez az egyéni név és házszám tábla sok odafigyeléssel , szeretettel készült, az látható
Ezen Petőfi Sándor utcán a google maps segítségével virtuálisan is végigmehetünk, Széles utca, nagy terekkel tarkítva érdemes megnézni Petőfi Sándor utca, Pétri
Péteri községről ismertetőt most egy hosszabb helytörtéteni írásbóll merítettem. Érdemes elolvasnia teljes írást, sok szép versrészlettel tarkíított , bőséges falu bemutató a kezdetektől- a XX. század végéig. https://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete
"A kezdetek
(1258-1541)
A községre vonatkozó első okleveles adatok 1258-ból származnak. Az akkori Petury
néven szereplő helység a XIII-XV. században a Péteri családé volt. Az akkori község helye a
maitól észak-keletre, az Ó-hegy felé, az erdők ölelésében volt. 1300-1306-ban birtokosai közé
tartozott Saapi János. 1360-ban a Széchenyi család birtoka, melynek negyed részét Gyürky
Mihály fiának Mátyásnak adta át.
1420-ban Petrefalva néven szerepel ez a kis település és azt tudjuk róla, hogy a
jelenlegi községtől mintegy két kilométerre az úgynevezett Csapási kút fölött és környékén
helyezkedett el. 1446-ban István kanonok és testvére Botos Péter tulajdonában volt, akik mint
Zsigmond és Albert királyok feleségeinek birtokát kapták meg. Tőlük 1468-ban a Péteri és a
Nagykőrösi családok, mint örökösödés jogán őket illetőket követelték. 1472-ben a Pomaghi, a
Horhy és a Gyürky családok is birtokolják, akiktől a Kenderesiek vették zálogba. 1519-ben
Pétery Bálint és Széchenyi Jakab birtokában volt a Péteri birtok.
A törökök tartós jelenléte környékünkön 1546-tól egyre inkább együtt járt a
pusztulással. A kisebb települések, falvak lakói elmenekültek a fosztogató, adókat beszedő
katonák, adóbehajtók elől. Egyre több falu vált lakatlanná. 1546-ban már csak Üllő, Vecsés és
Petrefalva (Péteri) a lakott. A török dúlás idején a község teljesen elpusztult, lakossága elmenekült. A település
gyakorlatilag megszűnt. (Szájhagyomány alapján ismerjük azt a feltételezést, mely szerint
létezett a faluban egy kiszáradt tó, és ennek egyik végében volt egy kút. A falu népe a törökök
elől állítólag ebbe a kútba, egy harangba rejtve eresztette le a lakosság kincseit.)
1742-ben III. Károly magyar király halála után lánya, Mária Terézia már harmadik
esztendeje uralkodott. Ebben az évben az akkori péteri földesúr - akit buzgó evangélikusnak
mond a leírás - felső petőfalvi Bohus Dániel (Bohus Sámuel nagyhírű ügyvéd egyetlen fia)
apja halála után a Zólyom megyei Illésfalváról hét evangélikus családot hozott magával a mai
Péteri területére. A Bolcsik, a Hrk, a Hrutka, a Hornyák, a Kalina, a Szenyán és a Tucsni
családok neveit a mai napig őrzik leszármazottaik.https://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete
A szlovák telepesek sokáig megtartották nyelvüket és szokásaikat, napjainkban is őrzik a színes népviseletüket és ápolják a hagyományaikat. https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9teri
A krónika pontos naphoz is köti Péteri alapítását, mégpedig 1742. november
elsejéhez. Semmi nem volt akkoriban ezen a környéken, csupán egy csőszkunyhó létezett
1817.
október 31-én egy közgyűlésen úgy határoztak: felépítik a templomot. Földváry Károly
földesúr és felesége Pongrácz Éva asszony maximálisan támogatták az építkezés ügyét. Nyolc évi keserves munkálatok végeredményeképpen felépült a templom, amelyet
1830. augusztus 30-án szenteltek fel színpompás ünnepség keretében. A
magyarországi klasszicista templomépítészet egyik remeke. Tervezője Zittebart Mátyás bécsi
építész, ki Magyarországon Pollack Mihály után a második legjelentősebb mestere volt e
stílusnak.
Az 1848-as szabadságharcról községünknek mindössze néhány említésre méltó
emléke, eseménye maradt. Szeberényi János, akkori Bánya-kerületi evangélikus püspök rövid
levelében buzdítja és lelkesíti a papságot és híveit, hogy álljanak a haza védelmére.
Szájhagyomány szerint a '48-as forradalomnak Péteriből is voltak résztvevői. 1876-os
feldolgozás szerint Péteriből harmincöten jelentkeztek nemzetőrnek.
A második nagy világégés (1939-1945) községünkben is sok, máig ható fájdalmat,
szomorúságot okozott jó néhány családnak. A német és szovjet csapatok több hétig tartották
tűzpárbaj alatt a települést, melynek 1944. november 14-én lett vége a lakosság nagy
megkönnyebbülésére. A község több épületét tüzérségi találat érte és a heves harcnak többen
áldozatai lettek a front átvonulásának keserves napjaiba https://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete
Ilona gazdak fényképanyaggal tért haza Péteriből . Nagy köszönet érte:
községháza
katolikus templom
az 1947-es kitelepítések emlékére fából faragott emlékmű, mellette kőbe vésve a felirat
1742. Péteri község alapítása a krónikák szerint, ez a 200 éves megemlékezés köve
Földváry-Boér Elemér 56-os mártír író és költő emlékműve