A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tarpai Viktória színésznő. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tarpai Viktória színésznő. Összes bejegyzés megjelenítése

2025. október 31., péntek

Petőfi utca- Soltvadkert

Kittitől, pontosabban anyukájától  kaptunk egy újabb   petőfis utcatáblát . Nagy köszönet érte, s természetesen jön az a ajándék Petőfi vers is mindkettőjüknek , és magunknak is., csodaszép  előadásban . Petőfi Sándor : A téli esték 




Tarpai Viktória  (1984.)
Jászai díjas 
színművész


Soltvadkert

. Az első írásos említés 1376-ból való, amely évszám a város címerében is látható.

A várost 1900 -tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal Elsőokleves  említés  1426.ból való ahola Vadkerti calád birtokaként van jegyezve.

A török időkben ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. Vadkert puszta 1639 ben bár  említenek tulajdonosként  több családot is, de  1690-ben még elhagyott helyként írták össze.

Az 1740-es évek elején a báró  Orczy család  először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését

A település lakói az évszázadok folyamán vallásuknak megfelelően több templomot építettek, amelyek meghatározó elemei a városközpontnak. Az egyik legszebb középület a volt Lukács-kúria, a mai városháza, amely az 1810-es 1820-as években épült, s jelenlegi formáját 1994-ben nyerte el. Számos emlékmű és szobor állít emléket az elődök helytállásának.

.https://hu.wikipedia.org/wiki/Soltvadkert

Egy hangulatos Soldvadkertet bemutatói séta, fiatal  városunkról!




2023. augusztus 29., kedd

Petőfi Sándor utca- Péteri

 Ilonától kaptuk Péteri  település Petőfi utcájáról  - és egyéb nevezetességeiről is-  fényképes tudósítását. Nagy köszönet érte, természetesen  a köszönő/ajándék Petőfi költemény  most sem marad el.: Hajamnak egy fürtjét levágom



Ez az egyéni név és házszám tábla sok odafigyeléssel , szeretettel készült, az látható


Ezen Petőfi Sándor  utcán a google maps  segítségével virtuálisan is  végigmehetünk, Széles utca, nagy terekkel  tarkítva érdemes  megnézni  Petőfi Sándor utca, Pétri

Petőfi Sándor: Hajamnak egy fürtjét  levágom


Tarpai Viktória (sz 1984.)

Jáaszai Mari Díjas

 színésznő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tarpai_Vikt%C3%B3ria


https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9teri

Péteri községről ismertetőt most egy  hosszabb helytörtéteni írásbóll merítettem. Érdemes elolvasnia  teljes írást, sok szép versrészlettel tarkíított , bőséges  falu bemutató a kezdetektől- a XX. század végéig.  https://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete 

"A kezdetek (1258-1541) A községre vonatkozó első okleveles adatok 1258-ból származnak. Az akkori Petury néven szereplő helység a XIII-XV. században a Péteri családé volt. Az akkori község helye a maitól észak-keletre, az Ó-hegy felé, az erdők ölelésében volt. 1300-1306-ban birtokosai közé tartozott Saapi János. 1360-ban a Széchenyi család birtoka, melynek negyed részét Gyürky Mihály fiának Mátyásnak adta át. 1420-ban Petrefalva néven szerepel ez a kis település és azt tudjuk róla, hogy a jelenlegi községtől mintegy két kilométerre az úgynevezett Csapási kút fölött és környékén helyezkedett el. 1446-ban István kanonok és testvére Botos Péter tulajdonában volt, akik mint Zsigmond és Albert királyok feleségeinek birtokát kapták meg. Tőlük 1468-ban a Péteri és a Nagykőrösi családok, mint örökösödés jogán őket illetőket követelték. 1472-ben a Pomaghi, a Horhy és a Gyürky családok is birtokolják, akiktől a Kenderesiek vették zálogba. 1519-ben Pétery Bálint és Széchenyi Jakab birtokában volt a Péteri birtok.

A törökök tartós jelenléte környékünkön 1546-tól egyre inkább együtt járt a pusztulással. A kisebb települések, falvak lakói elmenekültek a fosztogató, adókat beszedő katonák, adóbehajtók elől. Egyre több falu vált lakatlanná. 1546-ban már csak Üllő, Vecsés és Petrefalva (Péteri) a lakott. A török dúlás idején a község teljesen elpusztult, lakossága elmenekült. A település gyakorlatilag megszűnt. (Szájhagyomány alapján ismerjük azt a feltételezést, mely szerint létezett a faluban egy kiszáradt tó, és ennek egyik végében volt egy kút. A falu népe a törökök elől állítólag ebbe a kútba, egy harangba rejtve eresztette le a lakosság kincseit.)

1742-ben III. Károly magyar király halála után lánya, Mária Terézia már harmadik esztendeje uralkodott. Ebben az évben az akkori péteri földesúr - akit buzgó evangélikusnak mond a leírás - felső petőfalvi Bohus Dániel (Bohus Sámuel nagyhírű ügyvéd egyetlen fia) apja halála után a Zólyom megyei Illésfalváról hét evangélikus családot hozott magával a mai Péteri területére. A Bolcsik, a Hrk, a Hrutka, a Hornyák, a Kalina, a Szenyán és a Tucsni családok neveit a mai napig őrzik leszármazottaik.https://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete 

A szlovák telepesek sokáig megtartották nyelvüket  és szokásaikat, napjainkban is őrzik a színes népviseletüket és ápolják a hagyományaikat.  https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9teri

A krónika pontos naphoz is köti Péteri alapítását, mégpedig 1742. november elsejéhez. Semmi nem volt akkoriban ezen a környéken, csupán egy csőszkunyhó létezett 

1817. október 31-én egy közgyűlésen úgy határoztak: felépítik a templomot. Földváry Károly földesúr és felesége Pongrácz Éva asszony maximálisan támogatták az építkezés ügyét. Nyolc évi keserves munkálatok végeredményeképpen felépült a templom, amelyet 1830. augusztus 30-án szenteltek fel színpompás ünnepség keretében.  A magyarországi klasszicista templomépítészet egyik remeke. Tervezője Zittebart Mátyás bécsi építész, ki Magyarországon Pollack Mihály után a második legjelentősebb mestere volt e stílusnak.

Az 1848-as szabadságharcról községünknek mindössze néhány említésre méltó emléke, eseménye maradt. Szeberényi János, akkori Bánya-kerületi evangélikus püspök rövid levelében buzdítja és lelkesíti a papságot és híveit, hogy álljanak a haza védelmére. Szájhagyomány szerint a '48-as forradalomnak Péteriből is voltak résztvevői. 1876-os feldolgozás szerint Péteriből harmincöten jelentkeztek nemzetőrnek.

A második nagy világégés (1939-1945) községünkben is sok, máig ható fájdalmat, szomorúságot okozott jó néhány családnak. A német és szovjet csapatok több hétig tartották tűzpárbaj alatt a települést, melynek 1944. november 14-én lett vége a lakosság nagy megkönnyebbülésére. A község több épületét tüzérségi találat érte és a heves harcnak többen áldozatai lettek a front átvonulásának keserves napjaiba https://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete 

Ilona gazdak fényképanyaggal  tért haza Péteriből . Nagy köszönet érte:

községháza



katolikus templom

az 1947-es kitelepítések emlékére fából faragott emlékmű, mellette kőbe vésve a felirat



1742. Péteri község alapítása a krónikák szerint, ez a 200 éves megemlékezés köve


Földváry-Boér Elemér 56-os mártír író és költő emlékműve


Péteri  község bemutatása  videóval: