Petőfi szobor avatás- Vinica/Ipolynyék

Hilda olvasta ezt az újságcíkket, így neki köszönhető, hogy most  Ipolynyékre  látogatunk el.

Köszönet érte és természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is következik. Halhatatlana lélek

Csoma Gergely (sz 1954.)

szobrász

néprajzkutató

https://hu.wikipedia.org/wiki/Csoma_Gergely

Petőfi Sándor:Halhatatlan a lélek. Részlet az Apostolokból)

Jerger Balázs (sz 1988.)

színművész

Itt olvasható a fenti  cikk:

Szobrot kapott Petőfi Sándor Ipolynyéken

2023. szeptember 29-én avatták fel Petőfi Sándor szobrát Ipolynyéken.

 A nagy költő születésének 200. évfordulója alkalmából életre hívott rendezvény a helyi

 Csemadok-székház parkjában valósult meg.

A Nagykürtösi járásban eddig semmilyen emlékhelye nem volt Petőfi Sándornak.

A régió területén ugyan van több emlékhely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 

tiszteletére, de a szabadságharcot nem lehet Petőfi Sándor nélkül elképzelni, 

így jogosultsága mindenképpen van, még ha tudomásunk szerint nem is járt ezen a területen.

Két évvel ezelőtt tudomásomra jutott, hogy a Kultúra Lovagrendje négy Petőfi-mellszobrot rendelt 

Csoma Gergely budapesti szobrászművésznél. Ezekből három elkelt Magyarországon, a negyedikre 

mi tartottunk igényt, így hozzánk került – tájékoztatott a Csemadok Nagykürtösi Területi  Választmányának

 elnöke, Balogh Gábor, aki 2021 januárjától maga is a Magyar Kultúra Lovagja. Mivel az anyagiak

 mostanra gyűltek össze, így csak idén kerülhetett sor a szobor ünnepélyes felavatására, mint mondja, stílusosan szeptember végén.

– Mivel a szobrot a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya szerezte be és viselte

 az ezzel járó költségeket, nyilvánvaló volt, hogy mi döntünk az elhelyezéséről is. 

Járásunkban csupán a mi választmányunknak van saját ingatlanja, illetve megfelelő területtel

 rendelkező székhelye, így viszonylag könnyű volt a döntés a szobor elhelyezéséről.

A szoboravatás tartalmas kultúrműsora során közreműködött a helyi Palóc Népdalkör, Lőrincz Sarolta

 Aranka, Csábi István, valamint a Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság két tagja, 

Ember István és László Péter. Az emlékmű Parák József püspöki helynök általi felszentelésén

 Magyarország rendkívüli és meghatalmazott szlovákiai nagykövete, Balogh Csaba is tiszteletét tette.

 Oriskó Norbert újságíró ünnepi beszédét követően a megjelentek megtekinthették az 

Ahogy Petőfi szeretett című vándorkiállítást is.

A tizenkét részből álló tárlat, amelyet a költő születésének 200. évfordulójára a

 Szövetség a Közös Célokért álmodott meg, Petőfi életműve előtt tiszteleg.

„A tárlat azon értékekre próbál rámutatni, amelyek ma is a legfontosabbak: a tiszta jellemre, 

a szeretetre, a barátságra, a hitre. Petőfi egyszerre szerette a családját, a barátait, a hazáját,

 a nemzetét és küzdött a közösség boldogulásáért” – fogalmazták meg az alkotók.

https://ma7.sk/tajaink/szobrot-kapott-petofi-sandor-ipolynyeken

Ismerkedjünk meg  egy kicsit jobban Ipolynyékkel, melyhez az alábbi 30 perces  vide igazán  szép útmutatót ad:

Petőfi út-Kígyós/ Kid'osh

Ezzel az utcatáblával búcsúzom a Petőfi utcák népe kiállítás anyagától, mely Végh László fotóművész által látható számunkra  is.  

Egyúttal országhatárt is  átlépünk, mert Kígyós/ Kid'osh Ukrajnában van. A háború miatt  most virtuálisan  nem  nézhetjük meg.

A Petőfi  vers  viszont  most  sem marad el. Megint egy ismert, de még a blogunkban  el nem hangzó költemlénye következik: 

Négy nap dörgött az ágyú

Jerger Balázs (sz 1988.)

színművész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Jerger_Bal%C3%A1zs

Készítette: Ismeretlen - http://www.zakarpat-rada.gov.ua/, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=45407653

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADgy%C3%B3s

Kígyós falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Nevét a Kígyós patakról kapta, amely mellett fekszik.

Van egy falubeli monda a név eredetéről: 

Élt egyszer egy remete a Szernye-mocsár mellett, a lányával Rózsikával. Rózsika nagyon szerette a virágokat, így a remetekunyhót teleültette velük. Mikor egy nap a virágait locsolgatta, arratévedt egy vitéz. Szívesen fogadták őt, és elmesélte hogy a sereg itt tart pihenőt a közelben. Ettől kezdve mindig megjelent a kunyhóban. Szép lassan szerelmesek lettek egymásba, Rózsika és a vitéz. A legény megígérte, hogy feleségül veszi. Aztán a sereg sátorbontásba kezdett, eljött a búcsúzás ideje. Rózsika mindent feldíszített, mindennel készen volt. Eszébe jutott, hogy leszakít még pár rózsaszirmot, a rózsafáról, mikor aztán megmarta a kígyó. Rózsika összeesett és meghalt.Na innen a Kígyós név a legenda szerint.

Kígyós nevét 1332-ben Kykos néven említette először oklevél, de a település ennél jóval régebben keletkezett. A falu az egykori Szernye-mocsár déli partjára települt. Kígyós eleinte királyi birtok volt, majd 1364-ben a beregszászi domonkos szerzetesek kapták meg adományként. A 16. században említik őket, mint Kígyós birtokosait. 

1557-ből való a helység pecsétnyomója is.

A falu birtokosai a 17. századtól a Perényi család tagjai és a Forgáchok, majd a 19. századtól a Károlyi család tagjai voltak. Kígyós lakossága a Reformáció idején református hitre tért át. 1540-ben vették át a katolikus templomot, 1595-ben már virágzó gyülekezetként említették 

Nevezetességei:

Református temploma 13. – 14. századi, a faluszéli dombon épült, egykor kolostor is állt mellette. 1590-ben lett a reformátusoké. 1657-ben tűzvész rongálta meg, a 18. század középén és 1827-ben újították fel. 1911-ben 14. századi freskókat fedeztek fel benne. Fa harangtornya 18. századi.

Ardói-hegy nyúlványai - festői szépsége révén a környék kedvelt kirándulóhelye.

https://www.ukrinform.hu/2022/05/karpatalja-telepulesei-ismerje-meg_16.html

 Kígyósról sajnos  nem  találtam videós bemutatót  így  most meg kell elégednünk a  fenti szöveges  ismertetővel az internetről.