Visszatérve a Petőfi utcák népe kiállításon fellelt utcatáblákhoz, most Bácsi Róbert László által megörökített házszámtábla adja az apropót e település megismeréséhez. Amelyet sajnos virtuálisan nem járhatunk végig.No ,de itt van ez egyedi, saját kézzel készített tábla mely nem csak nevet jelnít meg, hanem őrzi készítőjének belefektetett munkáját, idejét, s egyediségét .
Vekerd nevével a Váradi regnumban találkozhatunk először, ahol Vazul curui apát vekerdi lakosokat valamely „kihágással” vádolt.
1332-ben a pápai tizedjegyzékben is szerepel, mint nemesi birtok, nevét ekkor Venednek írták.
1552-ben 6 portát számoltak össze a településen, birtokosa ekkor Buday Miklósné volt. 50 év múlva Bocskay birtok 1732-ben Vekendet már csak mint pusztát említik. Ekkor földesura Baranyi Miklós volt.
Az 1800-as években több családnak is volt itt birtoka, így a Dessewffy, Molnár, Olasz, Buday, Elek és Nemes családoknak is.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Vekerd
1989-től a területe a Hortobágyi Nemzeti Park része . Unikalitása. Közülük kiemelkedő értékű a sziki erdőspuszta-rét, amely a dél-szibériai hűvös-kontinentális erdőssztyep-társulások előhírnöke a Kárpát-medencében.
https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/oldal/bihari-legelo-tt
Sajnos bővebb információt nem sikerült fellelnem..A Magyar Nemzet 2021-es cikkében https://magyarnemzet.hu/brand/orszagszerte/2021/06/ilyen-az-elet-hajdu-bihar-megye-legkisebb-telepulesen-vekerden azt írja, hogy Vekerd fénykorát az 50-es években élte, amikor 500 lakosa is volt a falunak. Arról mélységesen hallgatva, hogy ez az ideje történelmünknek, mikor a Hortobágyra emberek százait telepítették ki büntetésből, mert osztályidegennek titulálták őket. Fénykornak semmiképp sem nevezhető. Vagy a történelmi ismeret hiányzott írójának, vagy lazán átlépett rajta. Igen szomorú.
A többi írásrész viszont ma ott élőket szólaltat meg, így a érdemes elolvasni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése