Még mindig a Petőfi utcák népe kiállításon "gyűjtött" utcatábla Móricz Sabján Simon fényképe. Nem is tábla valójában, a kép alapján ez egy nyomtatott papírtábla.Hímzésmintákkal körülvéve. Nagyon egyedi. Meg is ünnepeljük egy Petőfi verssel : Az álom-mal.
Virtuálisan is vágigmehetünk a Petőfi utcán. Egy csinos kis templommal kezdődik, majd nagyon hamar az utcának csak egyik felén sorakoznak a házak, másik oldalán meg tágas szántóföldek, kis ligetek követik egymást. Jellegzetes alföldi táj. A libák is talán épp a mezőről jönnek haza. :-) Emlékszem gerekkoromból, hogy nálunk is ki-ki vitte a szoszédunk a libákat a mezőre ,legelni, egy mogyorópálcával irányítgatva őket. Virtuális sétára való
Petőfi Sándor : Az álom
Tímár Zoé
verskedvelő
egyetemi hallgató
https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimer/fabiansebestyen-kozseg
Fábiánsebestyén első lakói betelepítettek voltak.A tatárjárás idején már mint népes községet említik a krónikák, melynek tornya is van.
IV. Béla a tatárjárás után újra telepítette a falut kunokkal. A lakosság jobbágyi helyzetében földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott,kiváltságokat megtartva, kapitányok irányítása alatt él. Zsigmond király idején a Marótthyak birtoka volt. Maróthy János 1435-ben vízivárat építtetett a környék lakosainak védelmére, és templomot alapított a két védőszent: Szent Fábián és Szent Sebestyén emlékére
A Maróthy család kihalása után 1476-tól a falu a Hunyadiak családi birtoka lett, amelyet Hunyadi János halála után Szilágyi Erzsébet örökölt. Mátyás király 1487 körül rendelkezett arról, hogy a családi birtokot fia örökölje. Corvin János 1497-ben a hozzá hűséges enyingi Török családnak adományozta a falut. A Török család később eladta, így 1504-ben már Nagyváthi-Mágocsi Porkoláb Márton birtokai között szerepelt.
A sűrűn egymást váltogató földesurak kezében a falu fokozatosan hanyatlott, majd 1526-tól állandó pusztításnak és rettegésnek volt kitéve. A falu fokozatosan elnéptelenedett, s csaknem lakatlan pusztává vált.
A törökök kivonulásukkor kifosztották, majd felégették a falut is. A gyújtogatásnak a templom is áldozatul esett
1720-ban Harruckern János György élelmezési hadbiztosnak adományozta a kincstár, mint Szenteshez tartozó pusztát.
1872-ben tanyarendszerű pusztaközségből nagyközséggé alakult. A falu ma is álló és működő temploma 1932-ben épület Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére. Ebben az időben a falu életét két egylet határozta meg: a Római Katolikus Leány- és Legényegylet és a Mária Kongregáció. Ezek a szervezetek kiemelkedő szerepet töltöttek be a kulturális életben. Színi előadásokat, zenés darabokat, a parasztság életét bemutató népszínműveket adtak elő. Ekkor alakultak az első egyesületek is: lövészegylet, Tűzoltó Egyesület, Ifjúsági Egyesület, Gazdakör.
1940 augusztus 6-án hirdették ki az Országos Népes Családvédelmi Alapról ( ONCSA ) szóló 1940. évi XXIII. törvénycikket, amelynek célja: segélyezés helyett a leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése. A törvényben megfogalmazott állami segítség középpontjában a sok gyermekes családok intézményes támogatása. A települést 1941-43 között mintaközségként építették ki 200 családi házzal, iskolával, óvodával, utcai díszfákkal és cserjékkel. https://fabiansebestyen.hu/koszonto/fabiansebestyen-tortenete/
Ma ennek egyedülálló nevezetessége a fából faragott szobrok parkja. A virágokkal díszített falu utcái, terei és lakói évente visszatérő programokkal várják a látogatókat: a május eleji Lovasnapok, az augusztusi Falunapok, az Almabál és a Búcsú. A falu határában lévő vizek, tavak vonzzák a madárvilágot és a horgászokat. https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1bi%C3%A1nsebesty%C3%A9n
Újabban kiemelkedő --világbajnokságot is megrendező - fogathajtó versenyek helyszíne is
Amint az alábbi rövid videókből kitűnik,- a mindössze 1900 fős falu- ma is nagy hangsúlyt fektet a színvonalas oktaásra, közösségi életre és a lovassportra.
Jelen és múlt 4 rövid videóban
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése