Ezzel az utcatáblával búcsúzom a Petőfi utcák népe kiállítás anyagától, mely Végh László fotóművész által látható számunkra is.
Egyúttal országhatárt is átlépünk, mert Kígyós/ Kid'osh Ukrajnában van. A háború miatt most virtuálisan nem nézhetjük meg.
A Petőfi vers viszont most sem marad el. Megint egy ismert, de még a blogunkban el nem hangzó költemlénye következik:
Jerger Balázs (sz 1988.)
színművész
https://hu.wikipedia.org/wiki/Jerger_Bal%C3%A1zs
https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADgy%C3%B3s
Kígyós falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Nevét a Kígyós patakról kapta, amely mellett fekszik.
Van egy falubeli monda a név eredetéről:
Élt egyszer egy remete a Szernye-mocsár mellett, a lányával Rózsikával. Rózsika nagyon szerette a virágokat, így a remetekunyhót teleültette velük. Mikor egy nap a virágait locsolgatta, arratévedt egy vitéz. Szívesen fogadták őt, és elmesélte hogy a sereg itt tart pihenőt a közelben. Ettől kezdve mindig megjelent a kunyhóban. Szép lassan szerelmesek lettek egymásba, Rózsika és a vitéz. A legény megígérte, hogy feleségül veszi. Aztán a sereg sátorbontásba kezdett, eljött a búcsúzás ideje. Rózsika mindent feldíszített, mindennel készen volt. Eszébe jutott, hogy leszakít még pár rózsaszirmot, a rózsafáról, mikor aztán megmarta a kígyó. Rózsika összeesett és meghalt.Na innen a Kígyós név a legenda szerint.
Kígyós nevét 1332-ben Kykos néven említette először oklevél, de a település ennél jóval régebben keletkezett. A falu az egykori Szernye-mocsár déli partjára települt. Kígyós eleinte királyi birtok volt, majd 1364-ben a beregszászi domonkos szerzetesek kapták meg adományként. A 16. században említik őket, mint Kígyós birtokosait.
1557-ből való a helység pecsétnyomója is.
A falu birtokosai a 17. századtól a Perényi család tagjai és a Forgáchok, majd a 19. századtól a Károlyi család tagjai voltak. Kígyós lakossága a Reformáció idején református hitre tért át. 1540-ben vették át a katolikus templomot, 1595-ben már virágzó gyülekezetként említették
Nevezetességei:
Református temploma 13. – 14. századi, a faluszéli dombon épült, egykor kolostor is állt mellette. 1590-ben lett a reformátusoké. 1657-ben tűzvész rongálta meg, a 18. század középén és 1827-ben újították fel. 1911-ben 14. századi freskókat fedeztek fel benne. Fa harangtornya 18. századi.
Ardói-hegy nyúlványai - festői szépsége révén a környék kedvelt kirándulóhelye.
https://www.ukrinform.hu/2022/05/karpatalja-telepulesei-ismerje-meg_16.html
Kígyósról sajnos nem találtam videós bemutatót így most meg kell elégednünk a fenti szöveges ismertetővel az internetről.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése