Újabb Petőfi utcánk helyszíne Kőröshegy, Szilviának köszönhetően.A köszönő/ajándék Petőfi vers ezúttal: Lennék én folyóvíz c versének megzenésített változata.
Virtuálisan jó hosszú utcát járhatunk végig , gondozott kertek, házak között, a google maps segítségével: Kőrösvölgy Petőfi utca
IV. Béla idejében, Albeus mester összeírta a község jobbágyait , így azok ma, név szerint is ismertek.
1386 -tól Mária királynő birtokai között szerepelt, majd királyi birtok lett. Luxemburgi Zsigmond 1396-ban Marcali Miklósnak és testvérének adományozta a falut A 15. században a Báthoriak, majd a törökverő Perky Lajos szavónai lovaskapitány birtokolta.
Kőröshegy a középkor végén mezőváros lett. A török megjelenése előtt még 12 ferences élt a 2000 négyzetméteres kolostorban. (Romjai az általános iskola udvarában vannak.) A török alatt a ferencesek elhagyták itteni kolostorukat, a templom megrongálódott, és hol török iskolaként, hol istállóként működött.
A török időkben a Kőrösvárosnak nevezett faluban harmincöt adófizetőt számláltak. Száz év múlva, amikor a törököt kiűzték a területről, már csak tizennyolc adózóportáról volt tudomás.
Már 1617-ben a falunakreformátus lelkésze és tanítója is volt. A törökök zaklatása elől a falu lakossága a Gyugy-puszta melletti Diós-völgybe és a Diós-oldalba menekült. E század végére visszaszivárgott – a nagyrészt református – lakosság a faluba és 1671-ben újra felépítette az elpusztult templomát.
A török kiűzése után a 17. századtól a Széchenyiek birtoka lett. Már 1688-ban Széchenyi György egervári és pölöskei főkapitány egy levelében említést tesz „…Kőröshegy nevű kastély és faluhelyünkről…”. Az akkori kastély még csak földszintes volt. A ma is álló kastélyt egyemeletes késő barokk stílusban 17801körül épült. A Széchenyieknek jelentős szerep jutott a falu újjáépítésében. A 18.sázadfolyamán a megrongálódott és elhagyatott katolikus templomot fokozatosan újjáépítették, önálló plébániát hoztak létre. A templomot évtizedeken át közösen használták reformátusok és katolikusok, amelyet a földesúr engedélyezett. A reformátusok 184-ben építették templomukat. A ma is fennálló református templomot pedig 1813–1818 között építették fel.
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején Kőröshegyről többen is beálltak honvédnek. A falun áthaladó Jelasicsbán seregének utódvéd csapatait háborgatták,
A 19.század folyamán a falu iparosodott, vízimalmok működtek, téglagyár épült, és tovább folytatódott a hagyományos céh szervezeti keretben működő híres pintér és kádár céhek működése.
1862-ben óriási tűzvész pusztított a faluban, melyben leégett 43 ház, a református templomtorony, paplak és tanítói lakás. Nyolc év alatt azonban mindent újjáépítettek.
1924-1932 között között gróf Szécbenyi Zsigmond is birtokos volt itt
.https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91r%C3%B6shegy
Napjainkba jól prosperáló település. Határában az ország egyik nevezetességével a Völyghíddal, melyről külön videó is látható a bejegyzés végén.
