Hildától kaptuk a kiskunfélegyházai Petőfi szoborról készített fényképet. Nagy köszönet érte! S boldogító, hogy Petőfi "szülővárosának" - ami tudjuk, hogy nem az- , s évekig tartó perfolyamat során csúszott le e megtisztelő címről, - megismerhetjük e 125 éves bronzszobor történetét! Mily sok esemény néma tanúja e szobor ez alatt.
A köszönő/ajándék Petőfi vers: Sors nyiss nekem tért..
A szobor története igencsak szövevényes :Segesváron, utolsó csatájának helyszínén 1897-ben szobrot emelték ezt szobrot, Petőfi Sándor tiszteletére.
Az első világháború alatt a szobor Magyarországra került...Nagy ünnepségek között Kiskunfélegyházán állították fel. 1922. V. 13.-án A szobor azonban a nemzetközi jog alapján Román állam tulajdona valójában.
Engesztelésül a Petőfi-szobor miatt kialakult feszültség miatt a két állam között, a kiskunfélegyházi Petőfi Emlékbizottság azzal, próbálta oldani a helyzetet, hogy Máté István csongrádi szobrászművész egészalakos Petőfi-szobrát közadakozásból létrehozta és Fehéregyházának ajándékozta. Melyet 1999. július 31-én avattak föl, azon a helyen ahol Petőfit utoljára látták.
Hilda kiskunfélegyházai útja során különleges fényképeket készített nekünk. A főtéren lévő padokat egyenként lefényképezte, hogy láthassuk mi is háttámlájukra vésett Petőfi versrészleteket. Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers most sem marad el! Sőt 3 felfogásban is meghallgathatjuk ugyanazt az ikonikus s Petőfi verset, de előbb jöjjenek a padok!
Tied vagyok, Tied hazám...( Honfidal)
Puszta, puszta ,te vagy a szabadság képe ( A csárda romjai)
De te, oh haza, nem hagyod el néped (Forradalom)
Ez a város születésem helye ( Szülőföldemen)
Ne válasszunk magunknak csillagot? (A négyökrös szekér)
Szép vagy Alföld, legalább nekem szép (Az Alföld)
Előre hát mind , aki költő ( A XIX század költői)
Szeress, szeres, mint én szeretlek téged...
(Itt benn vagyok a férfikor nyarában)
A padok pontos helyét keresve rátaláltam egy 2022-es Félegyházi Közlönyre. Amiben nem csak a padokról esett szó, hanem sok más érdekességről amit a város általános ismertetői nem tartalmaznak.
Pl a Petőfi arcképes kávé, vagy a kokárdás sütemény . Ezen a linken megláthatók, elolvasható-
S természetesen nem marad el Hildának és magunknak sem a köszönő/ajándék vers. Igyekeztem a egy olyan verset választani amiből van egy sor a padokra vésve a "padokhoz hűen "
A Honfidalt választottam, mégpedig 3 változatban. Hiszen a padokra is különböző emberek ülnek le, adott esetben teljesen eltérő gondolkodású, eszmerendszerű emberek pihennek meg vagy várakoznak a padon . Petőfi mindenkié, talán az egytelen közös pontunk e hazában.
Hildától kaptuk következő Petőfi utcatábla fényképet, s egyéb saját készítésű fényképeit is a városról Nagy köszönet érte! S a köszönő/ajándék Petőfi vers nem is lehetne más, mint a Szülőföldemen című. A legendás rock nemzedék előadója, Szerzsa előadásában 2023-as felvételével.
A jó hosszú Petőfi utcán virtuális végigsétálhatunk
Kiskunfélegyháza legrégebbi muzeális értékei a pleisztocén végéből kerültek elő, ősállatok és -növények nyomaival. A honfoglalás korából szórványemlékek vannak csak.
István király rendelete alapján felépült az első keresztény templom, amit ma a Templomhalom rejt. A rengeteg tárgyi emlék és a régi temetkezési hely részletei mellett előtűnt a templom déli falának nyomvonala is. A feltárások befejezését követően egy emlékparkot alakítottak ki.
A kunok IV: BÉLA idején érkeztek a területre. A folyamat ZSIGMOND király uralkodása alatt gyorsult fel. Okleveles emlék 1389-ben említi először Félegyházát Feleghaz alakban.
A török teljesen elpusztította Félegyházát. Az Alföld számos más városával együtt Szulejmán, felégette,
Az újbóli betelepülés 1727-ben megkezdődött. 1774-ben ben Kiskunfélegyháza mezővárosi rangot kapott Mária Teréziától, mely státusz évi 4 országos vásár tartását engedélyezte. Ekkor már épült a város barokk temploma, aminek a köveit a régi Félegyháza török által pusztított temploma köveiből építettek.
Félegyházát a kereskedelem emelte a többi kiskun telep fölé. Kiskunfélegyházán a görögök voltak az első kereskedők, akik az egykor híres keleti levantei kereskedelem hagyományait hozták magukkal, s a várost bekapcsolták a Hanza városok felvonulási területébe.
A Kiegyezés után létrejött egy viszonylag jómódban élő réteg, de a mezőgazdaság monokulturális jellege megmaradt. A város ipara a XIX század végén végén indult fejlődésnek.