Ili fáradhatatlanul gyűjti a Petőfivel kapcsolatos élményeit. Most Pápán járt és a Református Kollégium Petőfi kiállításáról hozott fényképes tudódítást.
Majd a kiállítás néhány újszerű megoldásásról néhány pillanataképet osztott meg velünk Ili. Íme:
Nagy köszönet értük és természetesen az ajándék is következik. Nem is akármi. Vadonatúj zenei feldolgozásban. 15-dik március,1848 című verse Petőfi Sándornak.
MÁr csak azért is, mert a Református Kollégium, Pápán, a Március 15-e téren található 😊
Léna Erdélyi × The Nameless Ache | Magyar Grand Opera
Pápa város Veszprém megye második legnagyobb települése . Számtalan templomáról , Eszterházy kastélyéról és Református Kollégiumáról híres. Valamint arról, hogy Petőfi Sándor egy évig a kollégium diákja volt , és itt változtatta meg Petrovics nevét Petőfire, s kötött barátságot Jókai Mórral . Erről egy jó animációs film is megtekinthető:
A település feltehetőleg egy Popo nevű bajor lovagról kapta a nevét, aki az államalapítás korában a mai város helyén kialakult udvarház elöljárója lehetett. Aki Gizellea királynő kíséretével érkezett Magyarorszára de van olyan nézet, amely szerint a honfoglalás előtt,korában élt itt. Valószínűleg tőle származott a Pápa nemzetség, melynek a későbbi századokban a város környékén voltak birtokai. A német eredet mellett szól, hogy középkori metszeteken Poppo vagy Poppa néven jelzik a várost.
. A települést először 1214-ben említik oklevélben A XIII. század végén betelepített hospesek révén megindulhatott a városias fejlődés útján. Régészetileg bizonyítható, hogy a XIV. század legelején városias külsőt kapott (kialakult a Fő tér, lényegében a mai kiterjedésében). A XIV. század végétől „oppidum”-ként, azaz mezővárosként emlegetik az oklevelek, sőt esetenként használják Pápával kapcsolatban a „civitas” terminust is. Pápa a késő-középkorban fejlett iparos-kereskedő város, a Fő téren a korai templom helyére reprezentatív katedrális épült. Saját pecséttel rendelkezett, a városban céhek működtek. Magasan Veszprém megye legnépesebb települése volt ekkor.
A város szerepe a 18.század közepétől kezdett kibővülni (kisebb megszakításokkal), azóta is működő iskolák jöttek létre. A 19.század közepén már jó hírű iskolaváros. Országos hírű iskolája az eredetileg 1531- ben alapított Pápai Reformáűtus Kollégium. A másik hasonló hírnévvel rendelkező iskola a pálos rend által 1638-ban alapított, ma állami tulajdonban lévő Türr István Gimnázium, ahová Deák Ferenc is járt
Az új könyvek polcán hívogatott , hogy kézbe vegyem A reformkor művészete sorozat új tagját, ami az iparművészet címszót viseli. S a hogy kinyitottam egy Petőfi versrészlet volt az első amit megláttam. VÉDEGYLETI DAL a címe , így rögtön rá is kerestem, az ARCANUM szabad könyvtárban.
Ahol az is kiderült, hogy Petőfi maga nem tartotta annyira jónak a verset, hogy megjelentesse összegyűjtött versei között. A vers azonban szerencsére megőrződött, S nost talán aktuálisabb is mint 1844-ben:-)
A Petőfi Bicentánárium úgy tűnik újra és újra felbukkan még most is.
Ma egy csodálatos élményben volt részem. A Budaörsi Fúvós zenekar koncertjének első darabja Pécsi József - Petőfi nyitánya volt.
Már a címétől boldog lettem, s a zene aztán teljesen elvarázsolt! Sajnáltam, hogy hamarabb nem tudtam a létezésről, bizonyára többször is átnyújtottam volna ajándékként az utcatáblákért, szobrokért. Most azonban így Önmagában -kiemelt bejegyzést kap.
A zene csodálatos, benne van Petőfi elmerengő éne, de harcias, bátor kiállása, éppen úgy mint a Tiszavidék népzenéjének utóérzete.
Kifejezett ajándék a léleknek. Megsokszorozva azzal, hogy a Budaörsi Fúvósszenekar előadásban ismerkedhettem meg vele, az Önkormányzat mögötti színpadtér fölötti lellátón ülve. Az, hogy saját városomban éltem át ezt a zenei élményt külön öröm . Fogadjátok örömmel, szeretettel.
Már csak azért is, mert pár hete visszakapta végre a Budaörsi úton a Petőfi laktanya a nevét és rangját. ( Fájó volt nézni a 200 . évfordulóra történő megszégyenítését.) De ennek is vége, és itt ez a gyönyörű nyitány ami viszont nem most íródott, hanem a Petőfi centenáriumra. 1923-ban
Ráckeve már a rézkorban lakott terület volt. A honfoglalás utána fejedelemi törzs székhelye volt. A XII. szzdba épül kolostorról az első írásos emlék Az első írásos emlék 1212-ből való.1440-ben a törökö elől menekülő rác=szerb lakosság teleped itt le, és a Kiskeve településnév ekkortól vált fokozatos Ráckeve névre , melyet azóta is őriz. "A 16. században török uralom alá került.A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A településre német telepesek érkeztek; ettől kezdve a helyi lakosságot három nemzetiség alkotja.A századfordulón építették meg az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából készült el az új, ún. tornyos városháza, "
2023 decemberében indult a blogunk, tulajdonképpen folytatásaként a korábbi Petőfi utcák Budaörsi Olvasókör blognak, már az Olvasókör keretein kívül. Azért ,mert azok az emberek (kb 35-en) akik lelkesen gyűjtötték abban az időben az utcatáblákát, Petőfiről szóló írásokat, nem akarták, hogy vége legyen.
Megszerették, a virtuális országjárást, a települések ről szóló videókat, történelmi ismertetőket, azt, hogy minden egyes bejegyzéshez egy újabb Petőfi vers, ( néhány többször, de más-más előadókkal) .
Az elmúlt két évben így összesen 145 különböző Petőfi vers hangzott el, vagy csendült fel, zenés változatban.
191 színész, verskedvelő egyszerű ember, énekes, vagy zenei együttes, képzőművész, alkotásán keresztül, író által, új és új színe , hangulata lett Petőfi verseinek, vagy a róla készült szobrok karakterét illetően.
114 új település került fel virtuális országjárásunk térképére, a benne élők kicsit jobb megismerésével.
Azt gondolom, hogy igazán méltó módon- ünnepeltük Petőfit, születésének 200. évfordulója kapcsán. A z 50 évvel későbbi már egy másik nemzedék feladata, remélhetően öröme lesz. Én kiváltságnak is érzem, hogy a 150. és 200. ünnepet is átélhettem. Fogadjátok szeretettel és köszönetemként az alábbi két videót. Remélem méltó lezárása lesz ennek a projektenek.
Kiss Eszter színésznő irodalmi posztjait nagyon megkedveltem, ajánlom figyelmetekbe a többi irodalmi estjének videeo változatát is.
Ő is készített Petőfi 200 kapcsán egy fél órás összeállítást. Csodás, élménydús, valódi irodalmi est Petőfiről, Petőfitől.
Fogadjatok szeretettel, köszönetként a begyűjtött utcatáblákért, szobrok, emléktáblák fényképeiért . A megtett kilóméterekét.
Itt pedig a blog azon összesítőjét adom át , ami a közvetenül a blog oldalán nem látható.
1. A blog megtekintésének összesítése
2.Azon országok vannak színezve , ahonnan megtekintése volt a blognak. Érdekes talán, hogy USA és hazánk a két legtöbb érdeklődőt mutat az összesítés.
Ehhez egy megjegyzésem is tartozik. Ugyanis két helyről, Honkongból és Szingapurból olyan magas megtekintést adott a statisztika 3-3000 körüli értéket, ami bizonyára nem Petőfi iránti érdeklődés miatt volt, hanem valószínűleg hekker iskolák gyakorlását szolgálta. . Ezért is van, hogy a beküldőket nem írtam be teljes névvel.
3.A bejegyzések rangsora, rákattintás száma alpján.
Egészen megdöbbentő, hogy ebben a városban mennyi Petőfi szobor /emlékszoba /emlékmű /emléktábla van - Pluszban egy Szendrei Júlia mellszobor és természetesen Petőfi út is található! Nem hiszem, hogy van még egy -ilyen méretű - település az országban ahol ennyiszer Petőfi kerül szemünk elé. A könyvtár Orlai Házként a rokoni kapcsolatot is őrzi , hiszen Orlai Petrik Soma festő másod unokatestvér is Mezőberényben született, nőtt fel. Az egyik legkorábbi mellszobor is Mezőberényben található, a városhaza falán. 1899-óta. S indult Petőfi, Bem tábornok seregéhez, a fehéregyházi ütközet előtt.
A ggogle maps segítségével (az alábbi linkre kattintva) virtuálisan végig is sétálhtaunk a Petőfi Sándor úton.
Ili gyűjtötte be Petőfi utcás házszámot ami nagyon modern! Külön világítás estére és aranyozott betúk, ez a legújabb divat ! (nem csak Petőfi utcáknál !) . Elegáns .Természetesen az ajándék Petőfi vers sem marad el köszönetként Ilinek és a mi örömünkre is. A címe: A virágnak megtiltani nem lehet
A Csepel-sziget közepén elhelyezkedő község már rézkorban is lakott volt, melyet régészeti leletek támasztanak alá. A község első okleveles említését "Cséptelek" néven 1238-ból ismerjük. Korábban "Chepteluk" volt a falu neve. 1283. október 19-én IV- László király Moys mester özvegyének adta a birtokot, aki Árpádházi hercegnő volt s a korábbi király (V.István) nádorának felesége. 1290-ben Fenenna királyné az oklevelet átírja, és Moys özvegye által így a budavári apácák tulajdonába kerül a birtok. Akik még a 15. században is a község birtokosai.
Az 1559-es török összeírásban "Csépány" néven pusztaként említették. A legkisebb adót fizették a lakói. Az elnéptelenedett falu a szultáni halászbirtokhoz tartozott.
A 150 éves török uralom pusztítása után a bécsi kormány elrendelte a vármegye nagy részének újratelepítését. Politikai okok miatt alig hoztak magyarokat a telepítőbiztosok. A községbe - mely ekkor már "Csép" néven szerepel - 1706 táján rácokat telepítettek. Majd 1750 táján németek érkeztek Nürberg és Württemberg környékéről, magukkal hozva szőlőtermesztési kultúrájukat is. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szigetcs%C3%A9p
A szerb telepesek utódai máig hatóan őrzik identitásukat, LOVASSNÉ MATKOVICS MELÁNIA (Mimi néni) SZERB TANÍTÓNŐ EMLÉKÉRE (1903-1979) emléktáblát is avattak , amit Ili le is fényképezett
A Német Nemzetiségi önkormányzat is őrzi a sváb gyökereket, nyári tábort szervezve, amit évente megtartanak
Ili fotói
(A gólyák nem igaziak, viszont télen is várják vissza repülő társaikat)
S végül egy rövid videós séta e nagymúltú településen!
.jpg)
