Ráckeve már a rézkorban lakott terület volt. A honfoglalás utána fejedelemi törzs székhelye volt. A XII. szzdba épül kolostorról az első írásos emlék Az első írásos emlék 1212-ből való.1440-ben a törökö elől menekülő rác=szerb lakosság teleped itt le, és a Kiskeve településnév ekkortól vált fokozatos Ráckeve névre , melyet azóta is őriz. "A 16. században török uralom alá került.A török kiűzése után a győztes hadvezér Savoyai Jenő kapta jutalmul az egész Csepel-szigetet. A településre német telepesek érkeztek; ettől kezdve a helyi lakosságot három nemzetiség alkotja.A századfordulón építették meg az addigi fahíd helyett vasból az állandó hidat. A millennium alkalmából készült el az új, ún. tornyos városháza, "
2023 decemberében indult a blogunk, tulajdonképpen folytatásaként a korábbi Petőfi utcák Budaörsi Olvasókör blognak, már az Olvasókör keretein kívül. Azért ,mert azok az emberek (kb 35-en) akik lelkesen gyűjtötték abban az időben az utcatáblákát, Petőfiről szóló írásokat, nem akarták, hogy vége legyen.
Megszerették, a virtuális országjárást, a települések ről szóló videókat, történelmi ismertetőket, azt, hogy minden egyes bejegyzéshez egy újabb Petőfi vers, ( néhány többször, de más-más előadókkal) .
Az elmúlt két évben így összesen 145 különböző Petőfi vers hangzott el, vagy csendült fel, zenés változatban.
191 színész, verskedvelő egyszerű ember, énekes, vagy zenei együttes, képzőművész, alkotásán keresztül, író által, új és új színe , hangulata lett Petőfi verseinek, vagy a róla készült szobrok karakterét illetően.
114 új település került fel virtuális országjárásunk térképére, a benne élők kicsit jobb megismerésével.
Azt gondolom, hogy igazán méltó módon- ünnepeltük Petőfit, születésének 200. évfordulója kapcsán. A z 50 évvel későbbi már egy másik nemzedék feladata, remélhetően öröme lesz. Én kiváltságnak is érzem, hogy a 150. és 200. ünnepet is átélhettem. Fogadjátok szeretettel és köszönetemként az alábbi két videót. Remélem méltó lezárása lesz ennek a projektenek.
Kiss Eszter színésznő irodalmi posztjait nagyon megkedveltem, ajánlom figyelmetekbe a többi irodalmi estjének videeo változatát is.
Ő is készített Petőfi 200 kapcsán egy fél órás összeállítást. Csodás, élménydús, valódi irodalmi est Petőfiről, Petőfitől.
Fogadjatok szeretettel, köszönetként a begyűjtött utcatáblákért, szobrok, emléktáblák fényképeiért . A megtett kilóméterekét.
Itt pedig a blog azon összesítőjét adom át , ami a közvetenül a blog oldalán nem látható.
1. A blog megtekintésének összesítése
2.Azon országok vannak színezve , ahonnan megtekintése volt a blognak. Érdekes talán, hogy USA és hazánk a két legtöbb érdeklődőt mutat az összesítés.
Ehhez egy megjegyzésem is tartozik. Ugyanis két helyről, Honkongból és Szingapurból olyan magas megtekintést adott a statisztika 3-3000 körüli értéket, ami bizonyára nem Petőfi iránti érdeklődés miatt volt, hanem valószínűleg hekker iskolák gyakorlását szolgálta. . Ezért is van, hogy a beküldőket nem írtam be teljes névvel.
3.A bejegyzések rangsora, rákattintás száma alpján.
Egészen megdöbbentő, hogy ebben a városban mennyi Petőfi szobor /emlékszoba /emlékmű /emléktábla van - Pluszban egy Szendrei Júlia mellszobor és természetesen Petőfi út is található! Nem hiszem, hogy van még egy -ilyen méretű - település az országban ahol ennyiszer Petőfi kerül szemünk elé. A könyvtár Orlai Házként a rokoni kapcsolatot is őrzi , hiszen Orlai Petrik Soma festő másod unokatestvér is Mezőberényben született, nőtt fel. Az egyik legkorábbi mellszobor is Mezőberényben található, a városhaza falán. 1899-óta. S indult Petőfi, Bem tábornok seregéhez, a fehéregyházi ütközet előtt.
A ggogle maps segítségével (az alábbi linkre kattintva) virtuálisan végig is sétálhtaunk a Petőfi Sándor úton.
Ili gyűjtötte be Petőfi utcás házszámot ami nagyon modern! Külön világítás estére és aranyozott betúk, ez a legújabb divat ! (nem csak Petőfi utcáknál !) . Elegáns .Természetesen az ajándék Petőfi vers sem marad el köszönetként Ilinek és a mi örömünkre is. A címe: A virágnak megtiltani nem lehet
A Csepel-sziget közepén elhelyezkedő község már rézkorban is lakott volt, melyet régészeti leletek támasztanak alá. A község első okleveles említését "Cséptelek" néven 1238-ból ismerjük. Korábban "Chepteluk" volt a falu neve. 1283. október 19-én IV- László király Moys mester özvegyének adta a birtokot, aki Árpádházi hercegnő volt s a korábbi király (V.István) nádorának felesége. 1290-ben Fenenna királyné az oklevelet átírja, és Moys özvegye által így a budavári apácák tulajdonába kerül a birtok. Akik még a 15. században is a község birtokosai.
Az 1559-es török összeírásban "Csépány" néven pusztaként említették. A legkisebb adót fizették a lakói. Az elnéptelenedett falu a szultáni halászbirtokhoz tartozott.
A 150 éves török uralom pusztítása után a bécsi kormány elrendelte a vármegye nagy részének újratelepítését. Politikai okok miatt alig hoztak magyarokat a telepítőbiztosok. A községbe - mely ekkor már "Csép" néven szerepel - 1706 táján rácokat telepítettek. Majd 1750 táján németek érkeztek Nürberg és Württemberg környékéről, magukkal hozva szőlőtermesztési kultúrájukat is. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szigetcs%C3%A9p
A szerb telepesek utódai máig hatóan őrzik identitásukat, LOVASSNÉ MATKOVICS MELÁNIA (Mimi néni) SZERB TANÍTÓNŐ EMLÉKÉRE (1903-1979) emléktáblát is avattak , amit Ili le is fényképezett
A Német Nemzetiségi önkormányzat is őrzi a sváb gyökereket, nyári tábort szervezve, amit évente megtartanak
Ili fotói
(A gólyák nem igaziak, viszont télen is várják vissza repülő társaikat)
S végül egy rövid videós séta e nagymúltú településen!
Ili újabb utcatáblával örvendeztetett meg bennünket. Törökszentmiklósról . látható már a tábla állapotán, hogy rendezett, szép településre érkezett. A címeres utcatáblákat is gyarapítva. Nagy köszönet érte, természetesen , és az ajándék vers is következik. Petőfi Sándor :Hazámban
Sajnos az nem tudható kinek az előadásában, mert csak annyi van írva, hogy Versek megzenésítve.
Törökszentmiklós címere a kétszeres koronával, és két fehér galambbal már jelzi, hogy nagy múltú település.Az újkőkortól vannak régészeti leletek, a bronzkorból település maradványokat is feltártak. Itt hagyták nyomaikat a kelták , honfoglalás kori leletek, és kun halmok maradtak - A tatárjárás során elnéptelenedett a vidék 1399-ből maradt oklevélen kezd feltünni a település neve először Zenthmyclos alakban.
Az első azonosítható birtokosa a Bala család volt, erről a családról kapta a nevét, sokáig Balaszentmiklós néven emlegették. népes és lakott hely volt, ahol 32 portát írtak össze.
A török 1555-ben elfoglalta a települést és az egyetlen tiszántúli török erősségé tette. A palánkvár pusztulása 1685- ben következett be, a visszafoglaló harcok során. Ekkor jobbára lakatlanná vált és csak 1720-ban települtek be újra a magyarok, főleg Szabolcs és Békés megyéből . Az ide költözők nem robotoló jobbágyok lehettek, hanem olyanok akik pénzzel megváltották a földhasználatot.
Először reformátusok érkeztek, majd a katolikusok, Hogy elkerüljék a vallási villongásokat, elkülönítve telepítették le őket. Mezőváros rangot kapott.
1849-ben, a szabadaságharc leverése után is megőrzhette városi rangját. Az 1870-80as években több gépgyár is működni kezedett a városban de ennek ellenére visszaminősítették nagyközséggé.
Egy régi blogbejegyzésemben Petőfi mellszöborra figyeltem fel az Utimorzsák blogomban .
2018 júliusában a FUGA-ban Schaár Erzsébet életmű kiállítását néztem meg, s persze fotóztam is róla bőven, A első fénykép Petőfi portéja volt, Ezért is figyetem most fel rá
Ili fáradhatatlanul járja a környéket, Petőfi utcák és településük nevezetességeire "vadászva" Most Dányban járt, és hozott egy nagyon egyedi és izgalmas utcatáblát. Természetesen az ajándék Petőfi vers most sem marad el. Petőfi Sándor: Álmodtam szépet, gyönyörűt a címe
Régészeti leletek bizonyítják, hogy Dány és környéke az őskortól kezdve lakott volt, így kelta, szarmata, avar leletek kerültek elő. A Kálvária dombon mai napig találnak Árpád-kori és későbbi cserép maradványokat, tehát ott település létezett.
A Kóka felé eső részen szarmata település nyomait találták meg, benne egy római kori terra sigillata edénytöredéket. Ugyanígy a környék legnagyobb hosszú életű szarmata települése volt a Dányi tó nyugati partján.
Neve a régi magyar Dan személynévből keletkezett, mely valószínűleg a Dániel rövidülése. Történetileg a névadó személy Dán, vagy Dány, a falu első birtokosa, vagy telepítője lehetett.
Nevét először 1272-ben említették az írásos forrásokban.Csák Máté birtoka volt, akitől Károly Róbertelvette, és odaadományozta Harsundorfi Ülvingnek.
Középkori földesurai a Széchenyiek, majd a Perényiek voltak. 1559-ben már a török által megszállt területekhez tartozott: a pesti nahije községei között szerepelt 14 adóköteles házzal. A falu a török idők későbbi szakában sem pusztult el, sőt 1673-ban római katolikus plebániáját is megemlítették, amely később leányegyházzá vált, és Zsámbokhoz tartozott.
A török kiűzése után 18. század elején újjátelepült, gróf Starhemberg uradalma lett. A mai napig megvan az a festmény amit Ő adomáynozott a falu templomának, s amely jleneleg a rk templom kórusfeljárójában található. A gróftól közvetlenül vásárolta meg Grassalkovich Antal .
