A 200. bejegyzés

2023 decemberében indult  a blogunk, tulajdonképpen folytatásaként  a korábbi  Petőfi utcák Budaörsi Olvasókör blognak, már  az Olvasókör keretein kívül. Azért ,mert  azok az  emberek (kb 35-en) akik lelkesen gyűjtötték abban az időben az utcatáblákát, Petőfiről szóló  írásokat, nem akarták, hogy vége legyen.

Megszerették, a  virtuális országjárást, a települések ről szóló videókat, történelmi  ismertetőket, azt, hogy minden  egyes  bejegyzéshez egy újabb  Petőfi vers, ( néhány többször, de más-más  előadókkal) .

Az elmúlt két  évben így összesen 145 különböző Petőfi vers  hangzott el,  vagy csendült  fel, zenés  változatban.

191 színész, verskedvelő egyszerű ember, énekes,  vagy  zenei együttes, képzőművész, alkotásán keresztül, író által, új és új színe , hangulata lett  Petőfi verseinek, vagy  a róla készült  szobrok  karakterét illetően. 

114 új település került  fel  virtuális országjárásunk térképére, a benne élők kicsit  jobb  megismerésével. 

Azt gondolom, hogy igazán méltó módon- ünnepeltük  Petőfit,  születésének 200. évfordulója kapcsán. A z 50 évvel későbbi  már egy  másik nemzedék feladata, remélhetően  öröme lesz. Én  kiváltságnak is  érzem, hogy a 150. és 200. ünnepet is átélhettem.  Fogadjátok szeretettel és köszönetemként az alábbi  két   videót. Remélem méltó lezárása lesz  ennek a projektenek. 

Kiss Eszter  színésznő irodalmi posztjait  nagyon megkedveltem, ajánlom figyelmetekbe a többi irodalmi estjének  videeo  változatát is. 

Ő is készített  Petőfi 200 kapcsán egy fél órás  összeállítást. Csodás, élménydús, valódi   irodalmi est Petőfiről, Petőfitől. 

 Fogadjatok  szeretettel, köszönetként a begyűjtött  utcatáblákért, szobrok, emléktáblák fényképeiért . A megtett  kilóméterekét. 

Kiss Eszter (1971)

színművész 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiss_Eszter_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz

S hogy a zene  se maradjon  ki   végezetül 

Juhász Gyula : Petőfi centenárium

Hangraforgó együttes

F.Sipos Bea

Faggyas László

https://www.hangraforgo.hu/honlap_2015/rolunk.html

Itt pedig a blog azon összesítőjét adom át , ami a közvetenül a blog oldalán  nem látható. 

1. A blog megtekintésének összesítése

2.Azon országok vannak színezve , ahonnan  megtekintése  volt  a blognak. Érdekes  talán, hogy USA és  hazánk a két  legtöbb   érdeklődőt  mutat  az összesítés.

Ehhez egy megjegyzésem is tartozik. Ugyanis  két helyről, Honkongból és  Szingapurból  olyan  magas  megtekintést adott a statisztika 3-3000 körüli értéket, ami bizonyára  nem Petőfi iránti érdeklődés  miatt volt, hanem valószínűleg  hekker iskolák  gyakorlását  szolgálta. . Ezért is   van, hogy  a beküldőket   nem írtam  be  teljes névvel. 

3.A bejegyzések rangsora,  rákattintás  száma  alpján.

Petőfi Sándor u - Mezőberény.

Egészen megdöbbentő, hogy ebben  a városban mennyi  Petőfi szobor /emlékszoba /emlékmű /emléktábla   van - Pluszban egy  Szendrei Júlia  mellszobor  és  természetesen Petőfi út is  található! Nem hiszem, hogy van még egy -ilyen méretű - település az országban ahol ennyiszer   Petőfi  kerül szemünk elé. A könyvtár Orlai Házként a rokoni kapcsolatot is őrzi , hiszen Orlai Petrik Soma festő másod unokatestvér is Mezőberényben született, nőtt fel. Az egyik legkorábbi mellszobor is  Mezőberényben található, a városhaza  falán. 1899-óta.  S indult  Petőfi,  Bem tábornok seregéhez, a fehéregyházi  ütközet előtt. 

A ggogle maps  segítségével (az alábbi linkre  kattintva)  virtuálisan  végig is sétálhtaunk a Petőfi Sándor  úton.

 Mezőberény Petőfi Sándor utcai séta a

https://mezobereny.hu/s/cikk/521/Petofi-emleket-orzo-alkotasok

1899.

Kallós Ede  (1866-1950)

szobrász

Petőfi emlékszoba 

http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor-eml%C3%A9koszlop_(Mez%C5%91ber%C3%A9ny)

https://www.kozterkep.hu/alkotok/megtekintes/1446/schaar-erzsebet

1966. 03.15.

Schaár Erzsébet 

szobrász

Borsos Miklós (1906-1990)

szobrász

Egy szép riport  Borsos MIklóssal  a  Nők lapja  Petőfi  "kapcsolatáról" https://www.noklapja.hu/retro/2023/01/28/1972-verset-nezni-borsos-miklos-petofirol/ érdemes  elolvasni. 

1961

Petőfi emlékoszlop

http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/Pet%C5%91fi_S%C3%A1ndor-eml%C3%A9koszlop_(Mez%C5%91ber%C3%A9ny)

2010.

Ifj. Szabó István

szobrász

https://www.kozterkep.hu/12646/petofi-mezoberenyben#vetito=67984

2014.

ifj Szabó István

https://www.kozterkep.hu/12646/petofi-mezoberenyben#vetito=262243

https://mezobereny.hu/assets/img_feltoltott/files/5-6%20Pet%C5%91fi%20eml%C3%A9kek(1).pdf

 S végül egy Petőfi  vers a mi nem hangzott  még el az elmúlt  két  év alatt: 

Hegyek között.

Szilvási Szilárd

színész 

https://karpatalja.ma/kultura/szinfalak_mogott/szinfalak-mogott-szilvasi-szilard-segedszinesz/

Petőfi Sándor utca- Szigetcsép

 Ili  gyűjtötte  be  Petőfi utcás házszámot ami nagyon modern! Külön világítás estére és aranyozott betúk, ez  a legújabb  divat ! (nem csak Petőfi utcáknál !) . Elegáns .Természetesen az ajándék Petőfi vers sem marad  el köszönetként Ilinek  és  a mi örömünkre is.  A címe: A virágnak megtiltani nem lehet

Polyák Anita  

színművész

https://nemzetiszinhaz.hu/muvesz/polyak-anita

https://www.nemzetijelkepek.hu/szigetcsep-kozseg

Szigetcsép

A Csepel-sziget  közepén  elhelyezkedő község már  rézkorban is lakott  volt, melyet  régészeti leletek támasztanak alá. A község első okleveles említését "Cséptelek" néven 1238-ból  ismerjük. Korábban "Chepteluk" volt a falu neve. 1283. október 19-én IV- László király  Moys mester özvegyének adta a birtokot, aki  Árpádházi hercegnő volt s a korábbi király (V.István) nádorának  felesége. 1290-ben Fenenna királyné az oklevelet átírja, és Moys özvegye által így a budavári apácák tulajdonába kerül a birtok. Akik még  a 15. században is a község birtokosai.

Az 1559-es török összeírásban "Csépány" néven pusztaként említették. A legkisebb adót fizették a lakói. Az elnéptelenedett falu a szultáni  halászbirtokhoz  tartozott.

A 150 éves török uralom pusztítása után a bécsi kormány elrendelte a vármegye nagy részének újratelepítését. Politikai okok miatt alig hoztak magyarokat a telepítőbiztosok. A községbe - mely ekkor már "Csép" néven szerepel - 1706 táján rácokat  telepítettek. Majd 1750 táján németek érkeztek Nürberg és Württemberg környékéről, magukkal hozva szőlőtermesztési kultúrájukat is. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szigetcs%C3%A9p

A  szerb telepesek  utódai  máig   hatóan  őrzik   identitásukat, LOVASSNÉ MATKOVICS MELÁNIA (Mimi néni) SZERB TANÍTÓNŐ EMLÉKÉRE (1903-1979) emléktáblát is avattak , amit Ili le is fényképezett 

A Német Nemzetiségi önkormányzat is őrzi  a sváb gyökereket, nyári tábort szervezve, amit évente  megtartanak

Ili  fotói 

(A gólyák nem igaziak, viszont télen is várják vissza  repülő  társaikat) 

S végül egy rövid  videós  séta  e nagymúltú  településen! 

Petőfi S.utca-Törökszentmiklós

Ili újabb utcatáblával  örvendeztetett meg  bennünket. Törökszentmiklósról . látható már a tábla  állapotán, hogy rendezett, szép településre érkezett. A címeres  utcatáblákat is gyarapítva.  Nagy köszönet érte, természetesen , és az ajándék  vers is következik. Petőfi Sándor :Hazámban 

Sajnos az nem tudható kinek az előadásában, mert csak annyi van írva, hogy Versek megzenésítve.

Törökszentmiklós címere a kétszeres  koronával, és  két fehér galambbal már jelzi, hogy nagy múltú település.Az újkőkortól vannak  régészeti leletek, a bronzkorból település maradványokat is feltártak. Itt hagyták nyomaikat  a kelták , honfoglalás kori leletek, és kun halmok maradtak - A tatárjárás során elnéptelenedett a vidék  1399-ből maradt oklevélen kezd  feltünni a település neve először Zenthmyclos alakban.

Az első azonosítható birtokosa a Bala család volt, erről a családról kapta a nevét, sokáig Balaszentmiklós néven emlegették.  népes és lakott hely volt, ahol  32 portát írtak össze.

A török 1555-ben  elfoglalta a települést és az egyetlen tiszántúli török erősségé tette.  A palánkvár pusztulása 1685- ben következett be, a visszafoglaló harcok során. Ekkor jobbára lakatlanná vált  és csak 1720-ban  települtek be újra a magyarok, főleg Szabolcs és Békés megyéből . Az ide költözők nem robotoló jobbágyok lehettek, hanem olyanok akik  pénzzel megváltották a földhasználatot. 

Először reformátusok érkeztek, majd a katolikusok,  Hogy elkerüljék a vallási villongásokat, elkülönítve telepítették le őket.  Mezőváros rangot kapott.

1849-ben, a szabadaságharc  leverése  után is megőrzhette  városi  rangját. Az 1870-80as  években több  gépgyár is  működni kezedett a városban  de ennek ellenére  visszaminősítették nagyközséggé.  

Városi rangját 1952-ban kapta vissza.

 https://hu.wikipedia.org/wiki/T%C3%B6r%C3%B6kszentmikl%C3%B3s

Ilona  fényképet köldödött a pályaudvarról 

Íme  egy videó a város  fennállásának 300 éves évfordulójáról.

Petőfi mellszobrok- Schaár Erzsébet

 Egy régi  blogbejegyzésemben  Petőfi  mellszöborra figyeltem fel az Utimorzsák  blogomban .

2018 júliusában a FUGA-ban Schaár Erzsébet  életmű kiállítását  néztem  meg, s persze  fotóztam is  róla  bőven, A első fénykép Petőfi portéja volt,  Ezért is figyetem most fel rá 

Íme

Schaár Erzsébet (1908-1975)

Munkácsi Mihály Díjas

Magyarország Érdemes  Művésze

szobrász

építész

és képzőművész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Scha%C3%A1r_Erzs%C3%A9bet

Rögtön rákerestem a neten, hogy hol  található ezen szobra s  kiderült  , hogy az 1966-ban  elkészült alkotása  Mezőberényben

a A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, gimnáziumi épületében található https://www.kozterkep.hu/39096/petofi-sandor-mellszobor

a  2015-ben  készült Petőfi  mellszobra Nagykállón kapott  helyet.

Jelenleg a   Ratkó József Városi Könyvtárban van, de  nagykállói  "utazásairól" majd a  a nagykállói  bejegyzésben bővebben írok

https://www.kozterkep.hu/45326/petofi-sandor

Azt nem tudom, hogy a2018-as kiállításra  melyiket kapta  meg a FUGA  . de  két  bejegyzést is  megérdemel  majd ezek után

Petőfi utca-Dány

Ili fáradhatatlanul járja a környéket,  Petőfi utcák és  településük  nevezetességeire   "vadászva"  Most Dányban járt, és  hozott egy  nagyon egyedi és izgalmas  utcatáblát.  Természetesen az ajándék Petőfi vers  most sem marad  el.  Petőfi Sándor: Álmodtam szépet, gyönyörűt a címe

Szilvási Szilárd

színész 

https://karpatalja.ma/kultura/szinfalak_mogott/szinfalak-mogott-szilvasi-szilard-segedszinesz/

Dány

Régészeti leletek bizonyítják, hogy Dány és környéke az őskortól kezdve lakott volt, így kelta, szarmata, avar leletek kerültek elő. A Kálvária dombon mai napig találnak Árpád-kori és későbbi cserép maradványokat, tehát ott település létezett.

A Kóka felé eső részen szarmata település nyomait találták meg, benne egy római kori terra sigillata edénytöredéket. Ugyanígy a környék legnagyobb hosszú életű szarmata települése volt a Dányi tó nyugati partján.

Neve a régi magyar Dan személynévből keletkezett, mely valószínűleg a Dániel rövidülése. Történetileg a névadó személy Dán, vagy Dány, a falu első birtokosa, vagy telepítője lehetett.

Nevét először 1272-ben említették az írásos forrásokban.Csák Máté birtoka volt, akitől Károly Róbertelvette, és odaadományozta Harsundorfi Ülvingnek. 

Középkori földesurai a Széchenyiek, majd a Perényiek voltak. 1559-ben már a török által megszállt területekhez tartozott: a pesti nahije községei között szerepelt 14 adóköteles házzal. A falu a török idők későbbi szakában sem pusztult el, sőt 1673-ban római katolikus plebániáját is megemlítették, amely később leányegyházzá vált, és Zsámbokhoz tartozott.

 A török kiűzése után  18. század  elején újjátelepült, gróf Starhemberg uradalma lett. A mai napig  megvan az a festmény amit Ő  adomáynozott a falu templomának, s amely jleneleg a rk templom kórusfeljárójában található. A gróftól közvetlenül vásárolta meg Grassalkovich Antal .

1867-ben a magyar kormány az itteni majorsági birtokot megvásárolta, és a gödöllői koronauradalomhoz csatolta. https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1ny

Ili bejárta a falu központi részét és az ő  fényképeivel folytatódik a telpülés mai arculatnak bemutatása:

I. világháborús emlékmű

Szent Imre szobor

Szent Margit  szobor. 

(Szent Margit legendában is  említik  DÁNY települést

A falu 750 éves fennállásának emlékoszlopa

II, világháborús emlékmű

Falumúzem előtti szobor

Az alábbi videó válogatása 2025-ös DÁNYI NAPOKBÓL

Petőfi utca- Soltvadkert

Kittitől, pontosabban anyukájától  kaptunk egy újabb   petőfis utcatáblát . Nagy köszönet érte, s természetesen jön az a ajándék Petőfi vers is mindkettőjüknek , és magunknak is., csodaszép  előadásban . Petőfi Sándor : A téli esték 

Tarpai Viktória  (1984.)

Jászai díjas 

színművész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tarpai_Vikt%C3%B3ria

https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:HUN_Soltvadkert_C%C3%ADmer.svg

Soltvadkert

. Az első írásos említés 1376-ból való, amely évszám a város címerében is látható.

A várost 1900 -tól nevezik Soltvadkertnek, előtte Vadkert volt a neve, amely az itteni erdők-mezők egykori gazdag állatvilágára utal Elsőokleves  említés  1426.ból való ahola Vadkerti calád birtokaként van jegyezve.

A török időkben ez a vidék elnéptelenedett, lakatlan pusztává vált. Vadkert puszta 1639 ben bár  említenek tulajdonosként  több családot is, de  1690-ben még elhagyott helyként írták össze.

Az 1740-es évek elején a báró  Orczy család  először német és szlovák, majd magyar családokat telepített birtokára, akik kitartó munkával termékeny területté tették a napsütötte és szélhordta homokbuckákat. A szorgalom tehetséggel párosulva nemzedékről nemzedékre szállt, mely virágzó szőlő- és gyümölcskultúrát teremtett. Ma is ez biztosítja a lakosság nagy részének megélhetését

A település lakói az évszázadok folyamán vallásuknak megfelelően több templomot építettek, amelyek meghatározó elemei a városközpontnak. Az egyik legszebb középület a volt Lukács-kúria, a mai városháza, amely az 1810-es 1820-as években épült, s jelenlegi formáját 1994-ben nyerte el. Számos emlékmű és szobor állít emléket az elődök helytállásának.

.https://hu.wikipedia.org/wiki/Soltvadkert

Egy hangulatos Soldvadkertet bemutatói séta, fiatal  városunkról!