István móri Petőfi utcatáblát küldött. Olyan különlegeset, amelyhez hasonlóval, sem találkoztunk eddigi Petőfi utcatábla gyűjtésünk során!. Már az utcatábla önmagában sok információt elárul a város múltjáról és jelenéről. Láthatóan fontos volt, hogy az utcatábláik is tükrözzék egyediségüket, igényességüket környezetükre.
A köszönő/ajándék Petőfi vers is különlegesség! Remélem illik a város utcatábláinak igényességéhez!
Latinovits Zoltán (1932-1976)
Jászai Mari,
Balázs Béla ,
és posztumusz Kossuth díjas
színész
Virtuálisan is végigsétálhatunk Mór Petőfi utcáján, melynek igen kellemes hangulata van. Meglehetősen hosszú, de szinte ölelő szélességű, s az utcatáblája igazán különleges, Ilyent még sosem láttunk!
Mór az Ezerjó városa, amit címerében is megjelenít
"
A legvalószínűbb, hogy a várost a Móri család alapította, s tőle kapta a nevet is. A település először királyi, majd 1080-tól kb. 250 évig püspöki birtok volt. Károly Róbert 1327. november 1-én Csókakő várához, mint királyi birtokhoz csatolta. 1430-ban először a Rozgonyiak birtokolták, majd a mohácsi csatavesztés után birtokosa Kanizsai László lett. Szulejmán szultán 1543-ban Esztergom elfoglalása után bevette Mórt és Csókakőt is és csak 1688-ban szűnt meg a 145 évig tartó török uralom.
Az osztrák császár 1fia, János Domonkos kezdte meg a németek betelepítését a kapucinus rend behozatalával. A nagyszabású német betelepítés a század közepére teljesen átalakította a vallási képet is.
1755. szeptember 23-án gróf Lamberg Ferenc Antalt magyar állampolgárrá fogadták és ekkor Mór első embere lett. A.
Lamberg gróf 1762-ben költséges kastélyépítkezésbe kezdett, amely 1766-ban fejeződött be. A gróf Fellner Jakabot bízta meg a tervezéssel, így a magyar barokk kastélyépítészet kiváló alkotása született meg Móron. "https://mor.hu/mor-tortenete
István nagyon szép fényképeket is készített a Petőfi utcáról is. Köszönet érte!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése