2022. december 12., hétfő

Petőfi utca-Szenna

Istvántól kaptuk az első Petőfi utcás  fényképet, s még  mellékelt hozzá személyes  útmutatást is! 

"Szenna, Kaposvártól délre 8 km-re fekszik a Zselic majdnem közepén. Híres a falu múzeum, valamint a művészet tagozatos általános iskola. A világháború után itt élt Tildy Zoltán volt köztársasági elnök. Ma utca van elnevezve róla. A vadvirág út Kaposvárról indul, átmegy Kaposszerdahelyen, Szennán, Zselickisfaludon és Szilvásszentmártonban ér véget. Ezen az úton a Zselic különleges virágai vannak kifaragva ember nagyságú faszobrokban. "

Nagy köszönet  érte!   Természetesen  a köszönő/ ajándék  Petőfi vers most is  következik: Világosságot


Virtuálisan is  végigsétálhatunk,- s  ajánlom is, a linkre  kattintva-, fél  perc  csupán, de megéri  egy kicsit  megismerni közelebbről ennek a rövid, de kaptatós utcának  hangulatát.  

Szenna Petőfi utca a google maps  jóvoltából


Turek Miklós(sz:1973)

színész rendező,

a Versszínház megalapítója

Legjobb férfi előadói díj

birtokosa

https://hu.wikipedia.org/wiki/Turek_Mikl%C3%B3s



Szenna  nevét először  1252-ben a szentbenedeki kolostor  alapítása kapcsán említik. 

A régészek szerint  itt királyi udvarház állt XI-XII. században. Lakóivalószínűeg a királyi kanászok leszármazottai.Azoké a szlávoké, akiket aa pannonhalmi  apátság telepített itt le. 1500-ban Corvin János kapta  II: Ulászlótól.Később földbirtokosok tulajdona lett.  XVI. századi oklevelekben a  kaposvári  vár részeként  említik  Zenna   néven. Első tempolomuk az 1600 évek-ben épül, Egy évszázad  múva  az Eszterházy család  birtoka lett.
"A falut elzártsága miatt elkerülték a történelem nagy viharai. A községben főleg állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkoztak. A sok domb miatt a területen a szőlő-és gyümölcstermesztés volt a jellemző, emellett igyekeztek gabonából is önellátóak lenni. A környező erdők makkja kiváló volt a sertéstenyésztésre. A 19. században, amikor elterjedt az istállózó állattartás, a szarvasmarha tenyésztésre tolódott a hangsúly. A nagyobb arányú erdőirtás a 18. század elején indult meg, mert megnövekedett a lakosság száma, 1890-ben megközelítette az 1200 főt. Mivel még így is kevés volt a művelhető föld, a családok arra törekedtek, hogy lehetőleg csak egy gyermekük szülessen, kialakult az "egykézés". A földek egyesítése érdekében lehetőleg falun belül házasodtak, nem nagyon keveredtek más népekkel. Ennek köszönhetően jelentősen csökkent a lélekszám, 1980 óta viszont újra nőtt, jelenleg 753 főt számolhatunk.
A Zselicben ez a település őrizte meg legtovább népi viseletét, az I. világháborúig mindenki ezt hordta.  http://www.szenna.hu/?page=rolunk (bőséges informácival a falu múltjáról, jelnéróől. Érdemes  rákattintani. 

István készített nekünk  két szép  fényképet is!  Nagy köszönet a személyes élmény átadásért!






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése