Ilona Esztergomban eredt Petőfi utca felfedezésre. S oly különlegsséggel tért haza (megntcsak) amiylenenl eddig mg sehols em találkoztunk. A lefotózott utcatáblákból elsőre úgy tűnik, hogy sok petőfi Sándor utca lehet ott. Ami terészetesen lehetelen, hiszen egy teelülsen (Budapesten egy kerület belül) minden utcanév csak egyszer fordulhat elő.
természtesen Esztergomban sincs másként, Egy petőfi Sándor utca van,melyen virtuálisan is végigsétálhatunk a google maps segítségvel :Petőfi Sándor utca.
Ilona kérdezősködött, hogy miért van akkor Újfalu, Aranyhegy, Szen Anna, vagy Csutimonostor a táblákon? Ugyanazon utcán járva. Azt a válszt kapta, egy idős ott lakó hölgytöl, hoyg kezdetben nem voltak utca elnevezések, hanem egymástól megkülönböztethető területekre tagolódott a város. Íg határozták meg helyüet maguk és az idegenek számára is. Azért, hogy történelmüknek ez a szelete ne vesszen el, utcanévtábláikon megőrizték a területi összetartozást / elkülönülést. Utcanévtábláik egyébént is igazán esztétikusak, egyediek, szépek. Ilona talált még ezen túl egyéni házszámtáblákra kőbe vésve, fémdomborítottal, rézlapon megjelenővel.. nagy köszönet ére és kösző/ajándé Petőfi vers most sem matrad el : Mért nem születtem ezer éve előtt?
Esztergom város területe már a prehisztorikus időkben is lakott területnek számított. A római korban egy Salvio Mansio nevű település volt megtalálható a mai város helyén. A magyarok megérkezést követően Géza fejedelm 972-ben új székhelyének Esztergomot választotta, ahol római alapokon kővárat is építtetett.A legenda szerint itt születt fia Vajk, későbbi I István Királyunk. aki itt keresztelkedett, majd itt koronázták királlyá.
István uralkodása alatt a város a Magyar Királyság érseki központja lett. A Várhegyen épült fel az ország első székesegyháza, amit István nevelőjéről,Szent Adalbert -templomnak neveztek el.
A középkori Esztergom több önálló egységbe szerveződött, a királyi várost több külváros vette körül.
1198-ban Imre király a várost azérseknek adta. Az 1200 években IV. Béla Esztergomot érintő intézkedéseinek hatására a városias fejlődés újra megindult. 1242 telén a tatárok a várost szinte teljesen elpusztították,de a fellegvárat nem tudták bevenni.
Esztergom a XV. században főleg Vitéz János érsekségének idején kulturális központtá nőtte ki magát, köszönhetően a főpap gazdag udvartartásának. Gyakran fordultak meg itt királyi vendégek, ismert tudósok és művészek.
Az ország egyetlen épségben fennmaradt reneszánsz épülete, a Bakócz kápolna a 16. század elejéről maradt ránk. A várost 1543-ban elfoglalták a törökök , és az esztergomi szandzsák központjává tették. Ekkor több minaret, dzsámi és török fürdő épült, melyeket ma a vizovárosi őriz. A Végleges felszabadítására 1683-ban került sor a lengyel király, Sobieski János párkányi győzelmvel
A török hódításkor elmenekült az érsekség. Csak 1820-bantért vissza, majd két évre rá,benmegkezdték a bazilikaépítését, melyet1856-banszenteltek fel. Az eseményenFerencz József és Liszt Ferenc isrészt vett, utóbbi erre az alkalomra komponálta az Esztergomi misecímű művét, amelyet ő vezényelt a bemutatásakor.
Az1848/49-es szabadságharc akatt 1c alatt Kossuth Lajos és Szécheyi István is is megszálltak a városban,majd 1849 április 16-án a magyar sereg itt is győztes csatát vívott az osztrákokkal. 1886-ban betagolták esztergom vármegegye rendszereébe, megsünteteve szabad kiráyi vársp s státuszát. Ezt azzal indokolták, hogy lélekszáma nem érte el a 15 ezer főt, és gazdasága sem volt elég erős. 1891-ben átadták az esztergom-Almásfüzitő vasútvonalat, Ugyanebben az évben, nyílt meg aMária Valéria híd Esztergom és a Duna túlpartján található Párkány között, valamint Esztergomban , ebben az évben egyesült véglegesen a három szomszédos tel epüléssel az érseki Vitovárossal, Szentamással, és Szentgyörgymezővel.
.jpg)
.jpg)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése