Andreától Hévízről kaptunk Petőfi utcatáblát. Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ ajándék vers is következik a kép után! Petőfi Sándor utolsó levele Arany Jánoshoz
Fekete alapon fehér betűs, alatta fürdő bejáratának sziluettje. Gondolom ez afféle belvárost/ fürdő környékét jelölő utcatábla, mert a google maps térképen az látható, hogy a külsőbb részeken ugyanezen stílus már középkék alapon jeleníti meg az utca nevét.
Végig is sétálhatunk e rövid, de igen árnyékos utcán virtuálisan, a google maps segítségével
https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=H%C3%A9v%C3%ADz&field_megye_target_id=All:
Sztarenki Pál (sz.:1961.)
Legjobb előadás díjas (2015)
színész, rendező
Hévíz városa a Hévízi tóról kapta nevét. A Hévízi-tó gyógyító hatása a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által a tóból gyűjtött pénzérmék és a tó környékén talált római kori oltárkő is. A népvándorláskori leletek is azt mutatják, hogy a germán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy 1328-ból származó oklevélben történik
Az első tanulmány a tóról Szlávy Ferenc tollából,1769-ben jelent meg. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak a Festeticsek akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Festetics Györgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése