Petőfi rádió -plakát 2023

Határtalanul magyar  - Petőfi rádió   - Egész nap magyar zene 

- (bármit is jelentsen ez). Én úgy értelmezem, hogy külföldi zenék lejátszása nincs, 

csak magyar együttesek énekelhetnek esetleg angol nyelven. 

-----------------------------------------------------------

Minden esetre  üdítő, hogy óriásplakáton most nem a

- mamár mindennapinak mondható,egyértelműen politikai megnyílvánulás jelenik meg,-

 hanem a kultúrának egy szelete  kapott teret.

......................................................................

Mióta is van a Petőfi rádió? - merült  fel bennem a kérdés a plakát meglátásakor.Hiszen gyerekkoromban is  volt már, s azon lehetett hallani korunk  zenéit.   Szerencsére   a neten ennek is utána lehet menni, s bizony meglepődtem, hogy Petőfi rádió múltja sokkal régebbi időkre  nyúlik vissza, mint  gondoltam . https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_R%C3%A1di%C3%B3

Kisérleti adásként 90 évvel ezelőtt indult  Budapest II. néven, majd 1949 február 1.-én kapta meg  a Petőfi rádió  nevet.

 A Budapest II. adón 1947 márciusában önálló gyermekműsor indul a Rádió Gyermekújsága címmel. Júliustól elindul a Rádióiskola adása is. Ezek tekinthetőek az első ifjúsági műsoroknak a rádióban. Az 50-es években a Világifjúsági Találkozóról és a Főiskolai Világbajnokságról hallható közvetítés, 1954-ben megalakul a Rádió gyermekkórusa. Később, 1958-ban indul a Varázsszem című gyerekműsor. 1959-ben napi egy órával nő a Petőfi Rádió műsorideje és folytatódik a Rádióiskola is.

A 60-as években kezdetén hangzik el először a fiataloknak szóló, vasárnap délutáni ifjúsági magazinműsor, a Táskarádió. 1962-ben a Rádióiskola mellett Rádióegyetem is indul irodalmi, tudományos-ismeretterjesztő és zenetörténeti tagozattal. 1965-ben elindul a Húszas Stúdió című riportműsor 14-20 éveseknek.

1975-ben tovább bővül az ifjúsági műsorok kínálata, megvalósul a délutáni ifjúsági műsorsáv, majd 1976-ban Ötödik sebesség  címen egyesítik a Petőfin az ifjúsági magazinműsorokat. A korszakosnak számító műsor hirtelen hatalmas népszerűségre tesz szert. A korszerű hangzású zenés magazinműsor számos későbbi ifjúsági műsor elődjének számít.

1984-től a Petőfi Rádió már 24 órában ad műsort. Éjszaka zene szól, és óránként híreket is adnak. A bővülő műsoridővel új műsorok is indulnak, a Gondolat-jel című vasárnap délelőtti kulturális hetilap, a Péntektől-péntekig zenés ajánló, és az éjszakai Bagoly című műsor. 1986 augusztusától Reggeli csúcs címmel tizenéveseknek szóló szórakoztató-tájékoztató műsor indul. 1989-ben elindul a Gordiusz című, fiataloknak szóló ismeretterjesztő műsor.

A 70-es és a 80-as években a Petőfin volt hallható az ifjúsági műsorok mellett a hetente egyszer sugárzott 3 órás kívánságműsor, és ugyanitt vált ikonikussá a délben kezdődő egyórás nóta műsor, mely cigányzenei hagyományokat ápolt. A Petőfi akkori műsorstruktúrája nem volt következetes, nem volt kimondott célcsoportja s az volt   a legnagyobb problémavele, hogy ugyanazon az adón kaptak helyet a fiataloknak szántműsorok műsorok és az idősebb korosztálynak szóló és egyéb, szűk rétegnek szóló programok (pl. nótaműsorok, népzenei-, és egyéb rétegműsorok), továbbá itt ment a hétvégi élő körkapcsolásos közvetítés az NB I-es labdarúgó-mérkőzésekről, ami a korban nagy népszerűségnek örvendett. 

Az ezredfordulóra annak ellenére, hogy a Petőfin több ifjúsági műsorsáv is helyet kapott, már sokkal inkább az idős korosztály rádiójának számított. Gyökeres változást 2007 hozott, amikor addigi vegyes programozású adón egy főként fiataloknak szóló, a hazai és külföldi könnyűzene legígéretesebb tehetségeit bemutatni kívánó 24 órás zenés műsorfolyam vette át.

2007 nyarán a Magyar Rádióban történt reform intézkedéseknek köszönhetően a rádió stílust váltott és felvette az MR2-Petőfi Rádió nevet, továbbá a "Nagyon zene" szlogent. Az új stílus a fiatalabb korosztályt szólította meg, amivel már a kereskedelmi rádiókkal  is versenybe tudott szállni. A rádió vezetése fontosnak tartotta, hogy széles körben hozzáférhetővé váljon az a korszerű zenei kínálat, amelynek nagy része eddig többnyire rejtve maradt a nagyközönség előtt. A fiatal felnőtteket célozták meg, akik fogékonyak az új, a magyar rádiós piacon zenei alternatívát nyújtó, minőségi zenére. A változatos zenei összeállítással, Európa és a világ minden tájának legfrissebb és legsikeresebb zenei kínálatát mutatta be, külön hangsúlyt fektet a fiatal hazai tehetségekre. Több könnyűzenei és kulturális műsor is ebben az időszakban indult.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_R%C3%A1di%C3%B3

2016 február közepén az addigi főleg alternatív zenei kínálatot fokozatosan feltöltötték mainstream rádiókból ismert pop és dance dalokkal, az addigi alternatív kínálat a hajnali és esti órákra korlátozódott vissza. Új műsorokkal, új műsorvezetőkkel, új szlogennel jelentkezett a május 30-án éjfélkor átalakult Petőfi Rádió. Az új szlogen az Életed ritmusa lett, azt hivatott kifejezni, hogy a műsorokat igyekeztek a hallgató bioritmusához igazítani. 

2017 november 6-án smételten megújult a rádióadó hangzásvilága, továbbá ekkor vezették be A te slágered szlogent a közszolgálati küldetés mellett 

A rádió zenei kínálata 2021 májusában kibővült a 2016-os átalakítás előtti zenei kínálattal, vagyis újra hallhatóak az alternatív/indie stílus képviselői,  visszatért a Petőfi Összes, újra 4 órássá bővült a heti toplista és 4 új műsor is indult hétvégén.

Zenében első![szerkesztés]

2021 októberében megújult hangzásvilággal és tartalommal jelentkeznek, a fiatal generációra fókuszálva. a rádió felvette a Zenében első szlogent, emellett új, jellemzően fiatal műsorvezetők csatlakoztak a csapathoz, t

2022 júniusában. "Dobd be magad a nyárba" szlogennel új műsorok indultak

 Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából kulturális magazinműsor is indult Talpig Magyar – ahogy a reformkor nyomot hagy címmel a Petőfi Media Group közreműködésével és a Petőfi Kulturális Ügynökség támogatásával. "A műsoron keresztül kurrens intellektuális és zenei csemegét kínálunk a hallgatóknak, változatosan körbejárva és bemutatva a Petőfi-emlékév programjait és a reformkor máig ható szellemi örökségét" - nyilatkozta Béli Ádám. 

2023 - Petőfi-emlékév

A 2021-ben bejelentett Petőfi-emlékév kapcsán tovább folytatódott a rádió átalakítása. 2023 január 1-én, a közmédia TV- és rádiócsatornáin petőfi Sándor  napot tartottak. Újra a költő nevéhez köthető címeket kaptak a rádió műsorai, így visszatért az éterbe a Talpra Magyar, az Egész úton - hazafelé és az Ej, mi a COOL?. A műsorrend nagyban hasonlít a 2016-os átalakítás előtti időkre: hétköznap esténként Petőfi Kult címmel hallható műsor, amelyet más-más tematikus műsorok követnek az addigi mixműsor helyett, valamint visszatért a magyar zenei újdonságokat bemutató Vadonat. 

A nyár folyamán a rádió szakított az előző két év gyakorlatával és nem települtek ki a meghatározó magyar fesztiválokra,

2023. szeptember végén derült ki, hogy az új vezetés szakítani fog az addigi koncepcióval és kizárólag magyar zenét játszó adóvá alakítja a rádiót. Az új iránnyal az arculat is módosult és a szlogen pedig Minden magyar lett.  https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_R%C3%A1di%C3%B3

Ezen   90 éves tanulságos történeti összefoglaló után akkor  jöjjön három  megszenésített Petőfi vers  

Szeptember végén ,

Föltámadott  a tenger és  a

Füstbement  terv

Pély Barna trió

https://www.youtube.com/watch?v=H1sEI0guTI4

Pély Barna (sz. 1975.)

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9ly_Barna

Kiskőrösön végetért a Petőfi 200 Emlékév

2023 október 17-én ért véget Kiskőrösön a Petőfi emlékév.  Miért épp október 17-én ?- merül fel  önkéntelenül a kérdés. A videóban erre is  választ kapunk, mint ahogy rácsodálkozhatunk arra is, hogy milyen gazdag, tartalmas, és  sok innovációból  állt  ez a -tulajdonképpen 2 éves- időszak Kiskőrös és az egész megye  életében. 

Ez a 30 perces  beszámoló, összegző beszélgetés remélem nem csak bennem, hanem  minden  megtekintőjében felkelti a vágyat, hogy ellátogasson  Kiskörösre, akár pár napra is. Nagyon sajnálom, hogy nem voltam személyes részese. 

Jó lenne egy  un útlevéllel mégigjárni  a Petőfi emlékeket Kiskörösön. Erre  a későbbiekben is   lehetőség  van-lesz , ahogy a videóban hallottam.

Gazdagodott egy új Petőfi szoborral is  Kiskőrös, és az egész magyarság. Egy  különleges  Petőfi szobor  ez.

Remélem hamarosan lesz saját fényképünk is  róla, s valamelyikünk "leülhet" Petőfi mellé, emlékezve arra  sok élményre amit  nekünk is adott  ez a két év.

Ami nem azt jelenti, hogy mi ne  folytathatnánk a Petőfi utcatáblák  gyűjtését,  s az adott település  bemutatását. Amíg  van köztünk aki  lefényképez egy  Petőfi utcatáblát, vagy szobrot, megállót, stb . a blog is frissül újra és újra. 

Örömteli és felemelő érzés volt nekem  ez  ez a videó. Mindenkinek  szeretettel ajánlom !

Dr. Filus Erika

néprajzkutató

múzeológus

a Petőfi  Szülőház és Emlékmúzeum igazgatója

Rideg László

pedagógus, 

közoktatási szakértő

Bács-Kiskun Vármegyei Közgyűlés elnöke

Domonyi László

agrármérnök

Kiskőrös  polgármestere

Petőfi 200 -emlékérem

Hilda egy  fényképet küldött  a Petőfi 200. Emlékéremről is !  Ezek a kicsi, de anál értékesebb  emlékérmek az idő előrehaladtával nemcsak őrzik, de növelik is értéküket. 

Érdemes  lesz jól megnéznünk, hogy  milyen 200 Ft-os  érmet kapunk   vissza  vásárláskor, mert 

" A különleges 200 Ft-os pénzérme 1 millió példányban kerül forgalomba "! 

A 200 Ft-os érme megújult tematikai oldalát Szilos András iparművész, az emlékérmék előoldalát Kovács Zoltán szobrászművész, hátoldalát Horváth Andrea iparművész tervezte.

  https://novekedes.hu/hirek/uj-200-forintos-ermet-bocsatott-ki-az-mnb-petofi-szuletesenek-evfordulojara

Szilos András (sz 1983.)

iparművész

fémműves formatervező

https://szilosa.blogspot.com/p/oneletrajzcurriculum-vitae.html

Kovács Zoltán

szobrászművész

és 

Horváth Andrea

iparművész

Sajnos utóbbi két  művészről nem találtam életrajzi adatot. 

 Viszont   a köszönő/ajándék  Petőfi vers  következik: Félálomban a címe

Gál Attila Csaba (sz.1989.)

Magyar Teátrumi Nyári Fesztivál - Legjobb Férfi Főszereplő (2019)

színész,

rendező

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ga%C3%A1l_Attila_Csaba

Petőfi térről üzenet - Ungvár / Uzsgorod 2023.október 23.

Október 23-ai üzenet Ungvár  Petőfi teréről , a Petőfi szobor  mellől.

Ferenczi Béni (1890-1967.)

Kétszeres Kossuth díjas 

szobrász

és  éremművész

grafikus

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ferenczy_B%C3%A9ni

Külön érdekessége az ungvári  Petőfi  szobornak, hogy 1990-ben  a Magyar Köztársaság adományozta a városnak és Ukrajnának egyúttal .

A Magyar Köztársaság elnöke Göncz Árpád és Leonyid Kravcsuk, az ukrán Legfelső Tanács elnöke avatták fel 1990 szeptember 29-én.

https://www.kozterkep.hu/19629/petofi-sandor

Blogunk eddig sem volt mentes   attól, hogy  valós idejű lenyomatát adja  Petőfi születésének 200. évfordulójával kapcsolatos  eseményekről. Most egy  ukrán-magyar  fiatal, videós üzenete adja a bejegyzés alapját. 

Nyílván nem véletlen, hogy épp a Petőfi téren, és a téren álló, egész alakos Petőfi szobor  záróképével  vette fel üzenetét hozzánk. 

10-20 év múlva  már  valószínűleg  az emlékezés . a történések mélyre  rakja ezt a vidót, hiszen  már sokszor arra  sem emlékszünk amit egy hónappal ezelőtt olvastunk, hallottunk. láttunk.  Ezért is őrzöm meg az utókornak itt. 

Petőfi is mélyen egyetértene vele azt hiszem, annak ellenére, hogy mikor  Ungváron járt, nem éppen barátságosan  írt a városról- keresetlen őszinteségében.

 https://www.kozterkep.hu/19629/petofi-sandor

Petőfi szobor avatás- Vinica/Ipolynyék

Hilda olvasta ezt az újságcíkket, így neki köszönhető, hogy most  Ipolynyékre  látogatunk el.

Köszönet érte és természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is következik. Halhatatlana lélek

Csoma Gergely (sz 1954.)

szobrász

néprajzkutató

https://hu.wikipedia.org/wiki/Csoma_Gergely

Petőfi Sándor:Halhatatlan a lélek. Részlet az Apostolokból)

Jerger Balázs (sz 1988.)

színművész

Itt olvasható a fenti  cikk:

Szobrot kapott Petőfi Sándor Ipolynyéken

2023. szeptember 29-én avatták fel Petőfi Sándor szobrát Ipolynyéken.

 A nagy költő születésének 200. évfordulója alkalmából életre hívott rendezvény a helyi

 Csemadok-székház parkjában valósult meg.

A Nagykürtösi járásban eddig semmilyen emlékhelye nem volt Petőfi Sándornak.

A régió területén ugyan van több emlékhely az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc 

tiszteletére, de a szabadságharcot nem lehet Petőfi Sándor nélkül elképzelni, 

így jogosultsága mindenképpen van, még ha tudomásunk szerint nem is járt ezen a területen.

Két évvel ezelőtt tudomásomra jutott, hogy a Kultúra Lovagrendje négy Petőfi-mellszobrot rendelt 

Csoma Gergely budapesti szobrászművésznél. Ezekből három elkelt Magyarországon, a negyedikre 

mi tartottunk igényt, így hozzánk került – tájékoztatott a Csemadok Nagykürtösi Területi  Választmányának

 elnöke, Balogh Gábor, aki 2021 januárjától maga is a Magyar Kultúra Lovagja. Mivel az anyagiak

 mostanra gyűltek össze, így csak idén kerülhetett sor a szobor ünnepélyes felavatására, mint mondja, stílusosan szeptember végén.

– Mivel a szobrot a Csemadok Nagykürtösi Területi Választmánya szerezte be és viselte

 az ezzel járó költségeket, nyilvánvaló volt, hogy mi döntünk az elhelyezéséről is. 

Járásunkban csupán a mi választmányunknak van saját ingatlanja, illetve megfelelő területtel

 rendelkező székhelye, így viszonylag könnyű volt a döntés a szobor elhelyezéséről.

A szoboravatás tartalmas kultúrműsora során közreműködött a helyi Palóc Népdalkör, Lőrincz Sarolta

 Aranka, Csábi István, valamint a Tormay Cécile Irodalmi és Történelmi Társaság két tagja, 

Ember István és László Péter. Az emlékmű Parák József püspöki helynök általi felszentelésén

 Magyarország rendkívüli és meghatalmazott szlovákiai nagykövete, Balogh Csaba is tiszteletét tette.

 Oriskó Norbert újságíró ünnepi beszédét követően a megjelentek megtekinthették az 

Ahogy Petőfi szeretett című vándorkiállítást is.

A tizenkét részből álló tárlat, amelyet a költő születésének 200. évfordulójára a

 Szövetség a Közös Célokért álmodott meg, Petőfi életműve előtt tiszteleg.

„A tárlat azon értékekre próbál rámutatni, amelyek ma is a legfontosabbak: a tiszta jellemre, 

a szeretetre, a barátságra, a hitre. Petőfi egyszerre szerette a családját, a barátait, a hazáját,

 a nemzetét és küzdött a közösség boldogulásáért” – fogalmazták meg az alkotók.

https://ma7.sk/tajaink/szobrot-kapott-petofi-sandor-ipolynyeken

Ismerkedjünk meg  egy kicsit jobban Ipolynyékkel, melyhez az alábbi 30 perces  vide igazán  szép útmutatót ad:

Petőfi Sándor utca-Esztergom

Hilda most Esztergomból  küldött nekünk  Petőfi utcatáblát. Eddig  csak egy  olyan  utcatáblánk volt  (Pilisvörösvárról) ahol  két utcanév egymás alatt, így megőrizve és tudatva az arra járókkal az utca  korábbi nevét .Eszergom utcajegyzékét  átolvasva ugyanis  jelenleg  nincs Szent Anna  utca. Valószínű, nekem ,hogy korábban  Szent Anna volt ugyanezen utca  neve.   Ez nagyon szimpatikus megoldás. A történemünk  piciny  "képeslapja". Mily sokat mondanának  el és figyelmeztetnének egyúttal a történelmünkre, ha máshol is követnék ezt a megoldást.

Nagy  köszönet Hildának a féynképért. A köszönő/ajándék Petőfi vers  most sem marad  el, természetesen: Szemek, mindenható szemek

Vírtuálisan is  végigsétálhatunk  az esztergomi Petőfi Sándor  utcán, ami  önmagaában is egy kis történelmi visszatekintő. Induláskor a középkori városrész szűk utcáján indulunk Petőfi Sándor utca, majd kiszélesedő utcarészben a az 1800 -as évek  jellegzetes épületei  mellett haladhatunk.

Petőfi Sándor: Szemek, mindenható szemek

DWD zenekar 

Gyöngyös

https://www.heol.hu/helyi-kultura/2023/01/petofinek-enekelt-a-kolto-szuletesenek-ketszazadik-evfordulojan-a-gyongyosi-duo-video

https://hu.wikipedia.org/wiki/Esztergom_c%C3%ADmere

"Esztergom Magyarország egyik legnagyobb történelmi múlttal rendelkező városa. Fényes királyi személyek, jeles események, gazdag paloták, templomok képét kegyetlen csaták öldöklése, tatár és török hordák garázdálkodása, pusztulás, majd újjáépítés váltakozó képei követik. A város múltjában az egész ország történelme sűrűsödik."https://www.esztergom.hu/esztergomi/turizmus/tortenelem/hir/19-esztergom-ahol-a-tortenelem-jar 

Az első, nevéről is ismert nép, a Nyugat-Európából származó kelták népe Kr. e. 350 körül telepedett meg ezen a tájon. A Várhegyen lévő megerősített központjuk (oppidum) alatt terült el hatalmas kiterjedésű, virágzó településük. 

A Kr. u. I. század közepén római légiók hódították meg a vidéket. Ettől v kezdve Solva néven Pannonia provincia fontos határmenti települése lett. A római birodalom bukását követő népvándorlás korának itt megtelepedett népeiről hun, germán, majd avar és frank leletek tanúskodnak. A város belterületén a honfoglaló magyarok temetkezései is előkerültek

A honfoglalástól kialakuló település nagyobb jelentőségre akkor emelkedett, amikor a 960-as évektől kezdve Géza (a későbbi fejedelem) Esztergomot választotta lakóhelyéül. Itt, a Várhegyen a római castrum területén kiépített palotájában született 969–975 táján fia, Vajk, a későbbi I. (Szent) István király. Ugyancsak Géza építtette az első templomot is a Várhegyen  

István király a régi fejedelmi lakhely helyett a hegy déli sziklájára új palotát, a hegy közepére pedig nagy bazilikát építtetett Szent Adalbert tiszteletére a magyar egyház feje, az esztergomi érsek számára.

A Várhegy alatti fejedelmi, majd királyi szolgálónépek, kézművesek, kereskedők településeiből alakult ki az Árpád-kori Magyarország legjelentősebb városa – az ország gazdasági életének legfontosabb helye. A francia Odo de Deogilo, aki 1147-ben járt itt, a következőket írja: „a Duna számos ország kincsét és gazdagságát hordja össze a híres Esztergomba.”

A város leggazdagabb polgárai a távolsági kereskedelemmel, iparral foglalkozó latinusok – francia, spanyol, belga és olasz származású polgárok – alkották a városi tanácstestületet (XIII. századi pecsétjük képéből alakul ki Esztergom címere).

Ebben a városban keresték fel az országba érkező vagy átutazó külföldi uralkodók a magyar királyokat.

IV. Béla a királyi palotát és a várat az érsekeknek adományozta, s székhelyét az ország végleges fővárosába, Budára helyezte át. Ő maga azonban családjával együtt az esztergomi ferencesek templomába temetkezett, melyet a tatárjárás elpusztított, de a király fényesen újjáépítette (1270).

Érsekei révén Esztergom a XIV–XV. században gyakran országos események színtere, s a magyar kultúrának – Buda mellett – egyik legfontosabb fellegvára volt. Az érseki udvarban, amelynek gazdagsága a budai és visegrádi királyi udvarokéval vetekedett, gyakran fordultak meg királyi vendégek és Európa-szerte ismert tudósok, művészek: Nagy Lajos, Zsigmond és Mátyás király, Galeotto Marzio, Regiomontanus, a híres csillagász vagy Ilkus Márton és Georg Peuerbach, Pier Paolo Vergerio és végül Antonio Bonfini, Mátyás király történetírója.

A török hódítás a virágzó középkori Esztergom pusztulásának is kezdetét jelenti. A mohácsi csatában az érsek is elesett. Amikor 1526 és 1543 között két királya is volt Magyarországnak, hat alkalommal ostromolták Esztergomot – hol Ferdinánd, hol Szapolyai János seregei, hol pedig a törökök. A vár 1530-ban végül Ferdinánd kezére került. A főkáptalant és az érseki székhelyet Nagyszombatba, illetve Pozsonyba költöztették (ennek köszönhető, hogy a kincstár egy része, a levéltár és a könyvtár anyaga megmaradt), és a vár védelmét külföldi zsoldosokra bízták.

A törökök főleg a várat építették, erősítették, de emellett jelentős új épületeket, dzsámikat, mecseteket, minareteket, kupolás fürdőket is emeltek. Ezeket és a még fennálló korábbi épületeket az 1683. évi, Esztergom felszabadítását eredményező ostrom tarolta le, tizedelte meg, bár néhány török építmény fennállt még a XVIII. század elején is.

A török kiűzése után1708. február 18-án végül visszakapta szabad királyi városi rangját, de mérete, jelentősége árnyéka volt csak a réginek. Mária Terézia 1761-ben visszaadta azt az esztergomi érsekek tulajdonába, ahol két év múlva megkezdődtek a hatalmas, új egyházi központ kiépítésének munkái. Bár a monumentális építkezés és az érseki szék visszaköltözése (1820) jelentős szerepet játszott a város életében, Esztergom fejlődése fokozatosan lelassult, s a Bazilika építésének befejezésével szinte teljesen leállt.

A XX. század elejére Esztergom már csak közigazgatási székhely mivolta, illetve kulturális és oktatási intézményei, jelentős épületei miatt számított fontosabb településnek.

Aki ma Esztergomba utazik, már messziről elgyönyörködhet a magyar klasszicizmus legmonumentálisabb épületében, a Bazilikában, amely a kanyargó Duna felett, a Várhegy tetején, hegyek koszorújába zárva uralkodik a tájon.

https://www.esztergom.hu/esztergomi/turizmus/tortenelem/hir/19-esztergom-ahol-a-tortenelem-jar

Hildát is  rabul ejtette a  bazilika  fenkölt  látványa és más egyéb is a város  utcáit járva: Az Ő fényképei következnek: Köszönet érte!

Petőfi szobrok...dr. Varjas Károly

Petőfi szobrok hazánkban és a határon túl 1956-1988

Hildától kaptuk ezt a fényképet, erről a nagy  gyűjtésről, mely 1989-ben jelent meg. Címlapján a már többször bemutatott .Budapesten a Petőfi téren álló ikonikus  Petőfi szobor képével. 

Ezen fényképek kapcsán is jól  látható, hogy egyetlen  privát fotó  milyen sok  új ismeret megismerését indítja el. Nagy köszönet Hildának ezért , s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi  vers  most is következik: a, Szobámban című.

Varjas Károlyról sajnos semmilyen életrajzi adatot nem  találtam a neten.. 

A clevelandi Petőfi mellszobor hosszantartó gyűjtés eredményeként 1930-ban lett leleplezve a néhány évvel korábban épült Központi Könyvtárpalota előcsarnokában. Ma a szobor a harmadik emeleten található, a nemzetközi gyűjtemény bejárata mellett. A fehér, carrarai márványszobor elkészítésére a Túrkevéről kitelepült Finta Sándort kérték fel. A megvalósításhoz nehezen gyűjt a pénz, az adakozók között akadtak, akik csak 50 centtel tudtak hozzájárulni, de volt 100 dolláros adomány is. Végül a szervezők Petőfi János Vitézének bemutatásával teremtették elő a még hiányzó összeget. Az előadásra 4500 jegyigénylő jelentkezett, de csak 3000 fő számára tudtak helyet biztosítani a Public Autoriumban.

Érdemes   rákattintani, mert ennél jóval több  információ olvasható az amerikai  Petőfi szobrokról és  márc. 15-ei  ünnepekről .https://petofitarsulas.extra.hu/?p=271

https://hungariancleveland.org/hu/muemlekek/

A kép eredeti közlése

https://hu.wikipedia.org/wiki/Finta_S%C3%A1ndor_(szobr%C3%A1sz)

Finta Sándor ( 1881-1958)

szobrász

festő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Finta_S%C3%A1ndor_(szobr%C3%A1sz)

Petőfi Sándor: Szobámban

Turek Miklós(sz:1973)

színész rendező,

a Versszínház megalapítója

Legjobb férfi előadói díj

birtokosa

https://hu.wikipedia.org/wiki/Turek_Mikl%C3%B3s

Petőfi út-Kígyós/ Kid'osh

Ezzel az utcatáblával búcsúzom a Petőfi utcák népe kiállítás anyagától, mely Végh László fotóművész által látható számunkra  is.  

Egyúttal országhatárt is  átlépünk, mert Kígyós/ Kid'osh Ukrajnában van. A háború miatt  most virtuálisan  nem  nézhetjük meg.

A Petőfi  vers  viszont  most  sem marad el. Megint egy ismert, de még a blogunkban  el nem hangzó költemlénye következik: 

Négy nap dörgött az ágyú

Jerger Balázs (sz 1988.)

színművész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Jerger_Bal%C3%A1zs

Készítette: Ismeretlen - http://www.zakarpat-rada.gov.ua/, Közkincs, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=45407653

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%ADgy%C3%B3s

Kígyós falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban. Nevét a Kígyós patakról kapta, amely mellett fekszik.

Van egy falubeli monda a név eredetéről: 

Élt egyszer egy remete a Szernye-mocsár mellett, a lányával Rózsikával. Rózsika nagyon szerette a virágokat, így a remetekunyhót teleültette velük. Mikor egy nap a virágait locsolgatta, arratévedt egy vitéz. Szívesen fogadták őt, és elmesélte hogy a sereg itt tart pihenőt a közelben. Ettől kezdve mindig megjelent a kunyhóban. Szép lassan szerelmesek lettek egymásba, Rózsika és a vitéz. A legény megígérte, hogy feleségül veszi. Aztán a sereg sátorbontásba kezdett, eljött a búcsúzás ideje. Rózsika mindent feldíszített, mindennel készen volt. Eszébe jutott, hogy leszakít még pár rózsaszirmot, a rózsafáról, mikor aztán megmarta a kígyó. Rózsika összeesett és meghalt.Na innen a Kígyós név a legenda szerint.

Kígyós nevét 1332-ben Kykos néven említette először oklevél, de a település ennél jóval régebben keletkezett. A falu az egykori Szernye-mocsár déli partjára települt. Kígyós eleinte királyi birtok volt, majd 1364-ben a beregszászi domonkos szerzetesek kapták meg adományként. A 16. században említik őket, mint Kígyós birtokosait. 

1557-ből való a helység pecsétnyomója is.

A falu birtokosai a 17. századtól a Perényi család tagjai és a Forgáchok, majd a 19. századtól a Károlyi család tagjai voltak. Kígyós lakossága a Reformáció idején református hitre tért át. 1540-ben vették át a katolikus templomot, 1595-ben már virágzó gyülekezetként említették 

Nevezetességei:

Református temploma 13. – 14. századi, a faluszéli dombon épült, egykor kolostor is állt mellette. 1590-ben lett a reformátusoké. 1657-ben tűzvész rongálta meg, a 18. század középén és 1827-ben újították fel. 1911-ben 14. századi freskókat fedeztek fel benne. Fa harangtornya 18. századi.

Ardói-hegy nyúlványai - festői szépsége révén a környék kedvelt kirándulóhelye.

https://www.ukrinform.hu/2022/05/karpatalja-telepulesei-ismerje-meg_16.html

 Kígyósról sajnos  nem  találtam videós bemutatót  így  most meg kell elégednünk a  fenti szöveges  ismertetővel az internetről. 

Petőfi Sándor u - Fábiánsebestyén

Még mindig a Petőfi utcák népe kiállításon "gyűjtött" utcatábla Móricz Sabján Simon fényképe. Nem is tábla valójában, a kép alapján ez  egy nyomtatott papírtábla.Hímzésmintákkal  körülvéve. Nagyon egyedi. Meg is ünnepeljük egy Petőfi verssel : Az álom-mal.

Virtuálisan is vágigmehetünk a Petőfi utcán. Egy  csinos  kis templommal kezdődik, majd nagyon hamar az utcának csak egyik felén sorakoznak a házak,  másik oldalán meg tágas  szántóföldek, kis ligetek követik egymást. Jellegzetes  alföldi táj. A libák is talán  épp a mezőről jönnek haza. :-) Emlékszem gerekkoromból, hogy nálunk is  ki-ki vitte a szoszédunk a libákat a mezőre ,legelni, egy  mogyorópálcával irányítgatva őket. Virtuális  sétára való

Petőfi Sándor : Az álom

 Tímár Zoé

verskedvelő 

egyetemi hallgató

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimer/fabiansebestyen-kozseg

Fábiánsebestyén első lakói  betelepítettek voltak.A tatárjárás idején már mint népes községet említik a krónikák, melynek tornya is van.

IV. Béla a tatárjárás után újra telepítette  a falut kunokkal. A lakosság jobbágyi helyzetében földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott,kiváltságokat megtartva, kapitányok irányítása alatt él. Zsigmond király idején a Marótthyak birtoka volt. Maróthy János 1435-ben vízivárat építtetett a környék lakosainak védelmére, és templomot alapított a két védőszent: Szent Fábián és Szent Sebestyén emlékére

A Maróthy család kihalása után 1476-tól a falu a Hunyadiak családi birtoka lett, amelyet Hunyadi János halála után Szilágyi Erzsébet örökölt. Mátyás király 1487 körül rendelkezett arról, hogy a családi birtokot fia örökölje.  Corvin János 1497-ben  a hozzá hűséges enyingi Török családnak adományozta a falut. A Török  család később eladta, így 1504-ben már Nagyváthi-Mágocsi Porkoláb Márton birtokai között szerepelt.

A sűrűn egymást váltogató földesurak kezében a falu fokozatosan hanyatlott, majd 1526-tól állandó pusztításnak és rettegésnek volt kitéve. A falu fokozatosan elnéptelenedett, s csaknem lakatlan pusztává vált. 

A törökök kivonulásukkor kifosztották, majd felégették a falut is. A gyújtogatásnak a templom is áldozatul esett 

1720-ban Harruckern János György élelmezési hadbiztosnak adományozta a kincstár, mint Szenteshez tartozó pusztát.

1872-ben tanyarendszerű pusztaközségből nagyközséggé alakult. A falu ma is álló és működő temploma 1932-ben épület Árpádházi Szent Erzsébet tiszteletére. Ebben az időben a falu életét két egylet határozta meg: a Római Katolikus Leány- és Legényegylet és a Mária Kongregáció. Ezek a szervezetek kiemelkedő szerepet töltöttek be a kulturális életben. Színi előadásokat, zenés darabokat, a parasztság életét bemutató népszínműveket adtak elő. Ekkor alakultak az első egyesületek is: lövészegylet, Tűzoltó Egyesület, Ifjúsági Egyesület, Gazdakör.

1940 augusztus 6-án hirdették ki az Országos Nép­es Családvédelmi Alapról ( ONCSA ) szóló 1940. évi XXIII. törvénycikket, amelynek célja: segélyezés helyett a leginkább támogatásra szoruló néprétegek gazdasági, erkölcsi és szellemi felemelése. A törvényben megfogalmazott állami segítség középpontjában a sok gyermekes családok intézményes támogatása. A települést 1941-43 között mintaközségként építették ki 200 családi házzal, iskolával, óvodával, utcai díszfákkal és cserjékkel. https://fabiansebestyen.hu/koszonto/fabiansebestyen-tortenete/

Ma ennek egyedülálló nevezetessége a fából faragott szobrok parkja. A virágokkal díszített falu utcái, terei és lakói évente visszatérő programokkal várják a látogatókat: a május eleji Lovasnapok, az augusztusi Falunapok, az Almabál és a Búcsú.  A falu határában lévő vizek, tavak vonzzák a madárvilágot és a horgászokat. https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1bi%C3%A1nsebesty%C3%A9n 

Újabban kiemelkedő --világbajnokságot is megrendező - fogathajtó versenyek  helyszíne is  

Amint az alábbi rövid  videókből kitűnik,- a mindössze 1900 fős  falu-  ma is  nagy  hangsúlyt fektet a színvonalas oktaásra, közösségi életre és a lovassportra. 

Jelen és múlt  4 rövid  videóban

Nem oly régen  a vasúti közlekedés is  kiemelkedően fontos volt atelepülés életében , ami azonban már  teljesen lelépült sajnos.

Petőfi . u.-Vekerd

Visszatérve a Petőfi utcák népe kiállításon fellelt utcatáblákhoz, most Bácsi Róbert László által megörökített házszámtábla  adja az apropót e  település  megismeréséhez. Amelyet sajnos  virtuálisan   nem járhatunk végig.No ,de itt van ez egyedi, saját kézzel készített tábla mely nem csak nevet jelnít meg, hanem  őrzi készítőjének belefektetett munkáját, idejét, s egyediségét .

Ünnepeljük meg az ismertelen készítőt, a fotót létrehozót és magunkat is  új  felfedezésünkért egy  Petőfi verssel, amely már elhangzott az idén, de megzenésítve még nem

A farkasok dala

Fogarasy Attila (sz 1957.)

tanár,

újságíró, 

helytörtéténeti kutató

http://archiv.pilisvorosvar.hu/fogarasy-attila-tanar-ujsagiro/

Vekerd nevével a Váradi regnumban találkozhatunk először, ahol Vazul curui apát vekerdi lakosokat valamely „kihágással” vádolt.

1332-ben  a pápai tizedjegyzékben is szerepel, mint nemesi birtok, nevét ekkor Venednek írták.

1552-ben 6 portát számoltak össze a településen, birtokosa ekkor Buday Miklósné volt.  50 év múlva  Bocskay birtok 1732-ben  Vekendet már csak mint pusztát említik. Ekkor földesura Baranyi Miklós volt.

Az 1800-as  években több családnak is volt itt birtoka, így a Dessewffy, Molnár, Olasz, Buday, Elek és Nemes családoknak is.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vekerd

1989-től a területe a Hortobágyi Nemzeti Park  része . Unikalitása. Közülük kiemelkedő értékű a sziki erdőspuszta-rét, amely a dél-szibériai hűvös-kontinentális erdőssztyep-társulások előhírnöke a Kárpát-medencében.

 https://www.hnp.hu/hu/szervezeti-egyseg/termeszetvedelem/oldal/bihari-legelo-tt

Sajnos bővebb  információt nem sikerült  fellelnem..A Magyar Nemzet 2021-es  cikkében https://magyarnemzet.hu/brand/orszagszerte/2021/06/ilyen-az-elet-hajdu-bihar-megye-legkisebb-telepulesen-vekerden azt írja, hogy  Vekerd fénykorát  az 50-es években élte, amikor  500 lakosa is volt a falunak. Arról mélységesen hallgatva, hogy ez az ideje történelmünknek, mikor  a Hortobágyra emberek százait  telepítették ki büntetésből, mert osztályidegennek  titulálták őket. Fénykornak semmiképp sem nevezhető. Vagy  a történelmi ismeret hiányzott írójának, vagy  lazán átlépett rajta. Igen szomorú.

A többi írásrész viszont ma ott élőket szólaltat meg, így a érdemes   elolvasni. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vekerd