Petőfi S.utca- Ordas

Szorgalamas szerzőnktől, Bernáttól kaptuk ezt az igazánán hangulatos Petőfi utcát jelölő  táblát és viráginstallációt.

Jólesik ránézni, felvidul  tőle az ember kedve. Mily egyszerű, de ahhoz, hogy jó érzés  legyen  rátekinteni rendszeres gondozást is   igényel. S ez itt mind megvalósul!

Nagy köszönet Bernátnak a fényképekért, s azért is, hogy  emlékezetében tartja  gyűjtésünket!  A köszönő/ajándék Petőfi vers  most is következik  természetesen. címe: A bokor a viharhoz

A Petőfi utcát is Bernát fényképezte le!

Petőfi SÁndor: A bokor a viharhoz

Petrozsényi Eszter (sz 1953.)

Háromszoros NÍVÓ DÍJAS

színésznő,

előadóművész, 

főiskolai tanár

https://hu.wikipedia.org/wiki/Petrozs%C3%A9nyi_Eszter

https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Ordas_c%C3%ADmere.jpg

Ordas története"A helynév eredetét illetően  a Vrdas szó az előzmény. Az Ordas a feketével, barnával tarkított színű melléknév. Ezt a melléknevet elsődlegesen a farkas jelentésváltozásra használták. A monda szerint Ordason sok farkas tanyázott.

Ordas korai történetét illetően a legkorábbi írásos anyag 1239-ből való. Ezen oklevélben IV. Béla király 13 lovas csőszt  (hírvivő4) szolgálatra rendelt, hogy a szekszárdi monostornak szolgáljanak. A hírvivők neveit is pontosan ismerjük: Hoya, Nyna, Bonchoy, Mocou, Guta, Tonka, Zotor, Endre, Ludwen, Ipos, Buta, Mika, Miclous.A török hódoltság ideje alatt is fennmaradt a falu , amit az 1560. évi szegedi szandzsák defterének részletes összeírása tanúsít".http://ordas.hu/a-telepulesrol/ordas-tortenete/

"A középkorban a kalocsai érsek  birtoka volt.  Református anyaegyháza már 1614  előtt fennállt. 1754-ben a vármegyei nemesi összeírás szerint birtokosa Rudnyánszky József  volt. 100 év múlva  amár a Paksy  calád birtoka."  https://hu.wikipedia.org/wiki/Ordas

Ordas község Bács-Kiskun megyében található, közvetlenül a Duna jobb partján, Kalocsától északra, 18 km-re. Tipikus alföldi település.  Földrajzi elhelyezkedését tekintve egy „paradicsom”, a föld, a víz, a levegő együttes megléte irigyelhető adottság. A falu jellegzetes növényei: fűszerpaprika, korai burgonya, takarmánynövények.  Az ’50-es, ’60-as évek tájékán sűrűnek mondható hajóforgalmat bonyolított le a falu, magába foglalva az áru- és személyszállítást egyaránt. Hajnallal indult Ordasról egy hajó a fővárosba, mezőgazdasági rakománnyal, mint krumpli, saláta, káposzta, hagyma, paprika, amit a környékbeliek termesztettek. Kora reggel kikötöttek Pesten, kirakodtak, eladták a terményeket, majd a maradékkal este visszatértek Ordasra. Erre ma sajnos nincs kereslet, a szállítás pedig egyre inkább áttevődik a szárazföldre, az utakra. Az utasokat szállító hajó szintén reggel ment, este jött vissza Ordasra. http://ordas.hu/a-telepulesrol/ordas-tortenete

Bernát  lefényképezte  nekünk település határát jelölő táblát, és a virágos üdvözletet is  Nagy köszönet ére. Még nem találkoztunk ilyennel az eddigiekben !   

Igazán hangulatos    videóval csalogatja a látogatókat a község  honlapja!

Petőfi utca - Kapolcs

 Ferenc küldte  el nekünk  ezt a baráti társaságából kapott  fényképet. 

Igazán varázslatos, szép   házszám tábla  Kapolcs Petőfi utcájából. Nagy köszönet érte Ferinek és a tábla  tulajdonásának is! A köszönő/ajándék mindkettőjüknek és  természetesen nekünk is ,  Petőfi Sándor,  eddig nem hallott  verse !  Alkony a címe.

Petőfi Sándor  :Alkony

Söptei Andrea (sz 1967.)

Pukk és 

Magyar Flmkritikusok Díjas

Jászai Mari és

Szörényi Éva  Díjas

Érdemes Művész Díjas 

színésznő

https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/Kapolcs_c%C3%ADmere

Kapolcs településsel újra visszatérünk egy bejegyzés erejéig a Káli-medenvébe. Az ismertetőt https://funiq.hu/124-kapolcs  oldalról választottam Újabb ősi vezér neve jelenik meg falunk nevében: Érdekes történelmi adatok  királyunkról I. László királyról- győzelemről- legyőzöttségről,- letelepítésről.

"Kapolcson feltehetően már ősemberek is éltek, a község feletti hegyen lévő úgynevezett Királykő bazaltoszlopai pedig valószínűleg Attila egyik földvárának maradványai. A település mellett vezetett a híres római hadiút, a Via Magna, amely összekötötte Budát az Adriai-tengerrel és a környékén talált leletek alapján ebben az időben is lakott volt a terület.

Az 1091-ben Biharba betört kunokat Kapolcs vezér irányította, akit a mai település környékén győzött le és ölt meg I. László király. Ebben az időben az volt a szokás, hogy a legyőzötteket letelepítették, ők pedig a falvukat vezérük után nevezték el, így lett a település Kapolcs. 

A község nevével először egy 1092-ben kelt pannonhalmi apátsági levélben találkozhatunk, ahol Kapulchként említik a falut. A későbbi írásokban királyi kamarások, hercegi tálalók, királyi jobbágyok lakhelyeként említik a települést, akkor Copulcho, Kopulch, vagy Capulch formában. Kapolcs néven először egy 1640-ben kelt dokumentumban említik, véglegesen azonban csak 1846-ban lesz ez a község neve.

A XIX. században a falu igen fejlett iparral rendelkezett, a helyi fazekasok, serfőzők, gombkötők, vargák, szabók és egyéb kézművesek messze földön híresek voltak. A kapolcsi iparágazatok közül a legjelentősebb azonban a malomipar volt. Az itt folyó Eger-patak mentén több lapátkerekes és vízturbinás malom is működött, amelyek legtöbbje tulajdonosáról, vagy annak valamelyik rokonáról kapta a nevét (Szaller-vízimalom, Ilona-malom), de volt olyan is, amelynek elnevezése egy-egy tulajdonságából adódott (Csúcsos-malom, Rossz-malom).

Az államosítás hatására azonban a malmokat bezárták, vagy hagyták tönkremenni, később az Eger-patak vize is elapadt. Mára szerencsére sikerült a patakot megmenteni és 2000-ben befejeződtek a már-már Kapolcs jelképévé váló Szalller- vizimalom  újjáépítésének munkálatai is.

Az 1989-ben megalakult Kapolcsi Kulturális és Természetvédelmi Egyletnek köszönhetően indult útjára a ma már országszerte ismert, Kapolcs községet a köztudatba emelő rendezvénysorozat, a Művészetek Völgye fesztivál.. Az eredetileg Kapolcsról induló rendezvénysorozat ma három településen (Kapolcs, Vigántpetend, Taliándörögd) zajlik.

A fesztivál ideje alatt (vagy év közben előre egyeztetett időpontban) megismerkedhetünk a helyi mesteremberek kézműves tevékenységével. A rendezvényre azonban nem csak a kézműves hagyományok bemutatói miatt érdemes ellátogatni, a programok között színházi előadásokat, komoly-, nép- és világzenei koncerteket, kiállításokat rendeznek. https://funiq.hu/124-kapolcs  (Egyszer , régen én is   voltam , s valóban nagy élmény!)

Kapolcsi Pokol-lik Kapolcs  határában, a Bondoró-hegy DK-i sziklaperemében nyílik.  A barlang 4,5 m magas és 3,5 m széles háromszögformájú száját a fokozatosan alacsonyodó, 24 m hosszú főág követi. A barlang széles bejáratú, tág belsejű, benne iható víz fakad, így szinte természetes, hogy a történelmi idők kezdetétől ismert üreg. Vízszerző helynek, menedéknek és talán vadásztanyának is használták. A legújabb kori cseréptöredékek és helyiek elbeszélése is mutatja, hogy megbecsült vízvételi helynek számított és számít még ma is. A török háború idején Kapolcs egész lakossága itt talált menedéket. Természetesen a falu lakossága akkor jóval kevesebb volt.

Magyarország megkülönböztetetten védett barlangjaiközött van https://hu.wikipedia.org/wiki/Kapolcsi_Pokol-lik

Végezetül egy kiemelkedően jó színvonalú,  fillmes  - település   bemutató 

Petőfi Sándor utca- Péteri

 Ilonától kaptuk Péteri  település Petőfi utcájáról  - és egyéb nevezetességeiről is-  fényképes tudósítását. Nagy köszönet érte, természetesen  a köszönő/ajándék Petőfi költemény  most sem marad el.: Hajamnak egy fürtjét levágom

Ez az egyéni név és házszám tábla sok odafigyeléssel , szeretettel készült, az látható

Ezen Petőfi Sándor  utcán a google maps  segítségével virtuálisan is  végigmehetünk, Széles utca, nagy terekkel  tarkítva érdemes  megnézni  Petőfi Sándor utca, Pétri

Petőfi Sándor: Hajamnak egy fürtjét  levágom

Tarpai Viktória (sz 1984.)

Jáaszai Mari Díjas

 színésznő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tarpai_Vikt%C3%B3ria

https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9teri

Péteri községről ismertetőt most egy  hosszabb helytörtéteni írásbóll merítettem. Érdemes elolvasnia  teljes írást, sok szép versrészlettel tarkíított , bőséges  falu bemutató a kezdetektől- a XX. század végéig.  https://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete 

"A kezdetek (1258-1541) A községre vonatkozó első okleveles adatok 1258-ból származnak. Az akkori Petury néven szereplő helység a XIII-XV. században a Péteri családé volt. Az akkori község helye a maitól észak-keletre, az Ó-hegy felé, az erdők ölelésében volt. 1300-1306-ban birtokosai közé tartozott Saapi János. 1360-ban a Széchenyi család birtoka, melynek negyed részét Gyürky Mihály fiának Mátyásnak adta át. 1420-ban Petrefalva néven szerepel ez a kis település és azt tudjuk róla, hogy a jelenlegi községtől mintegy két kilométerre az úgynevezett Csapási kút fölött és környékén helyezkedett el. 1446-ban István kanonok és testvére Botos Péter tulajdonában volt, akik mint Zsigmond és Albert királyok feleségeinek birtokát kapták meg. Tőlük 1468-ban a Péteri és a Nagykőrösi családok, mint örökösödés jogán őket illetőket követelték. 1472-ben a Pomaghi, a Horhy és a Gyürky családok is birtokolják, akiktől a Kenderesiek vették zálogba. 1519-ben Pétery Bálint és Széchenyi Jakab birtokában volt a Péteri birtok.

A törökök tartós jelenléte környékünkön 1546-tól egyre inkább együtt járt a pusztulással. A kisebb települések, falvak lakói elmenekültek a fosztogató, adókat beszedő katonák, adóbehajtók elől. Egyre több falu vált lakatlanná. 1546-ban már csak Üllő, Vecsés és Petrefalva (Péteri) a lakott. A török dúlás idején a község teljesen elpusztult, lakossága elmenekült. A település gyakorlatilag megszűnt. (Szájhagyomány alapján ismerjük azt a feltételezést, mely szerint létezett a faluban egy kiszáradt tó, és ennek egyik végében volt egy kút. A falu népe a törökök elől állítólag ebbe a kútba, egy harangba rejtve eresztette le a lakosság kincseit.)

1742-ben III. Károly magyar király halála után lánya, Mária Terézia már harmadik esztendeje uralkodott. Ebben az évben az akkori péteri földesúr - akit buzgó evangélikusnak mond a leírás - felső petőfalvi Bohus Dániel (Bohus Sámuel nagyhírű ügyvéd egyetlen fia) apja halála után a Zólyom megyei Illésfalváról hét evangélikus családot hozott magával a mai Péteri területére. A Bolcsik, a Hrk, a Hrutka, a Hornyák, a Kalina, a Szenyán és a Tucsni családok neveit a mai napig őrzik leszármazottaik.https://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete 

A szlovák telepesek sokáig megtartották nyelvüket  és szokásaikat, napjainkban is őrzik a színes népviseletüket és ápolják a hagyományaikat.  https://hu.wikipedia.org/wiki/P%C3%A9teri

A krónika pontos naphoz is köti Péteri alapítását, mégpedig 1742. november elsejéhez. Semmi nem volt akkoriban ezen a környéken, csupán egy csőszkunyhó létezett 

1817. október 31-én egy közgyűlésen úgy határoztak: felépítik a templomot. Földváry Károly földesúr és felesége Pongrácz Éva asszony maximálisan támogatták az építkezés ügyét. Nyolc évi keserves munkálatok végeredményeképpen felépült a templom, amelyet 1830. augusztus 30-án szenteltek fel színpompás ünnepség keretében.  A magyarországi klasszicista templomépítészet egyik remeke. Tervezője Zittebart Mátyás bécsi építész, ki Magyarországon Pollack Mihály után a második legjelentősebb mestere volt e stílusnak.

Az 1848-as szabadságharcról községünknek mindössze néhány említésre méltó emléke, eseménye maradt. Szeberényi János, akkori Bánya-kerületi evangélikus püspök rövid levelében buzdítja és lelkesíti a papságot és híveit, hogy álljanak a haza védelmére. Szájhagyomány szerint a '48-as forradalomnak Péteriből is voltak résztvevői. 1876-os feldolgozás szerint Péteriből harmincöten jelentkeztek nemzetőrnek.

A második nagy világégés (1939-1945) községünkben is sok, máig ható fájdalmat, szomorúságot okozott jó néhány családnak. A német és szovjet csapatok több hétig tartották tűzpárbaj alatt a települést, melynek 1944. november 14-én lett vége a lakosság nagy megkönnyebbülésére. A község több épületét tüzérségi találat érte és a heves harcnak többen áldozatai lettek a front átvonulásának keserves napjaiba https://www.peteri.hu/hirek/218119/peteri_tortenete 

Ilona gazdak fényképanyaggal  tért haza Péteriből . Nagy köszönet érte:

községháza

katolikus templom

az 1947-es kitelepítések emlékére fából faragott emlékmű, mellette kőbe vésve a felirat

1742. Péteri község alapítása a krónikák szerint, ez a 200 éves megemlékezés köve

Földváry-Boér Elemér 56-os mártír író és költő emlékműve

Péteri  község bemutatása  videóval:

Petőfi utca- Vászoly

Az utolsó  Káli -medencei "állomásunk" Andrea jóvoltából Vászoly  Petőfi utcájának  táblája. 

Látható, hogy a Petőfi utcában  található a viziszínpad és a Kuti-kerthez is azon kersztül juthatunk. No  meg a Nemesdombi Vendégházhoz! A Sut Manufaktúra talán  az ellenkező irányban van, de az is lehet, hogy  csak nem akarták  nagyon alulra tenni. 

Nagy köszönet  Mérész  Andreának, hogy  fényképei  által  mi is bepillantást nyerhetünk hazánk e  csodás  területének kincseibe.

A köszönő /ajándék Petőfi vers most is következik:Az időhöz

Katona Kinga (sz 1992.)

 Szeleczky Zita emlékgyűrű, és

Szörényi Éva Dajas

színésznő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Katona_Kinga

 

https://www.nemzetijelkepek.hu/vaszoly-kozseg

VÁSZOLY  nevét vélhetően Vazul, Árpád-házi hercegről kapta, legalábbis a helyi szájhagyomány így tartja, mivel a királyi család tagjának a környéken voltak birtokai. Vazul, Szent István király unokatestvére volt, az ő fia lett I. András király, a tihanyi apátságot megalapító uralkodónk.a régészeti kutatások és leletek azt bizonyítják, hogy ez a bővizű kis völgy ősi idők óta lakott hely volt, kő- és bronzkori települések nyomait, római kori lakóházak, sírok maradványait, illetve római pénzérméket is találtak a kutatók. A középkori Vászoly falu templomát Szent Kereszt egyház néven egy 1230-as oklevél említi, a templom maradványai ma is megvannak a Pusztaszentegyházi-dűlőben. A Balaton-felvidéken a lakosság fő megélhetési forrását a szőlőbirtokok adták, ma is találunk ültetvényt jócskán, pedig a török hódoltság alatt lakatlanná vált területre csak a 17. század végén települhettek be a környékbeli magyarok, és szervezték újjá a falusi társadalmat.

A központból indulva gyorsan elérjük a Szent Jakab-forrást és a tavat, ahol a vízre színpadot is építettek, mely színházi és zenés produkcióknak ad helyet. Az árnyas fáktól ölelt csendes pihenőhelyen szépen kidolgozott forrásfőt találunk, melyen a Szent Jakab-zarándokutat jelző kagyló motívuma is szerepel. Szólnak legendák a víz gyógyító hatásáról, de ez hivatalosan nem igazolt, a víz nem bevizsgált, így nem iható, még ha tisztának is tűnik.

A falu védőszentjének tartják Szent Jakabot, az ő nevét viseli a klasszicista stílusú templom is. A forrástól felfelé továbbindulva az úton, majd leereszkedve érjük el a műemléket és annak kertjét, ahol szintén meg lehet pihenni és hűsölni, közben pedig takaros, felújított zsúpfedeles házakban gyönyörködhetünk a viszonylag szűk utcákon.

 https://www.veol.hu/utazo/2020/08/vaszoly-az-igazi-ekszerdoboz

Petőfi utca- Balatonhenye

Andrea következő Káli-medencés  településében készített fényképe a Petőfi utca táblájáról a következő virtuális kirándulásunk apropója.   Nagy köszönet érte és a köszönő/ajándék vers, Petőfi vers most , egy 2023-as zenei feldolgozás : Elmondanám

Sajnos  virtuálisan nem  nézhetünk be Baltonhenye Petőfi utcájába. 

Kardos-Horváth János (sz. 1981.)

énekes

zenész,  dalszövegíró

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kardos-Horv%C3%A1th_J%C3%A1nos

https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:Balatonhenye_c%C3%ADmere.jpg

 A mindössze 130 lakosú falu Balatonhenye történelme a római korig nyúlik vissza, melynek régészeti emlékeit  a falu határában  feltártak az évszázadok alatt. Első  írásos 1181-ből származik. " A fennmaradt oklevelek szerint 1262-ben lakosai a veszprémi vár nemes  nemes jobbágyai voltak. A későbbiekben a falu egy része a veszprémi várhoz, más része a bakonybéli monostorhoz  tartozott. Utóbbi 1489-ben és 1542-ben területeket is birtokolt itteni. Ekkoriban két részét különböztették meg a településnek, Alsó- és Felsőhenyét. 

A törökök legalább kétszer pusztítottak a településen, először 1548-ban, majd 1572-ben, de később is támadásoknak lehetett kitéve, mert 1610-ben és 1611-ben is lakatlan faluként említik az írások.https://hu.wikipedia.org/wiki/Balatonhenye

A XVIII. század elején azonban lassan újra benépesült. A reformáció idején a lakosok a református hitre tértek. A faluban több szép, a XIX. századból való népi lakóház látható. A településen 5 saját vizű kráter-tó található, melyet mind a halászok, mind a vadászok gyakran látogatnak kárász és kacsaállománya miatt.   https://funiq.hu/139-balatonhenye

Andreától kaptuk ezt az információs tábla fényképet is ami jól mutatja, hogy e kicsiny falu mily sok  látnivalót kínál az arra járóknak . 

Érdemes megnézni ezt a  pár perces  települést bemutató videót a falu polgármesterének  szívélyes,   szavail. 

Petőfi Sándor utca- Kővágóörs

Andreától kaptunk Kővágóörsről két  Petőfi utcatáblát is. S  ennek a szép virtuális körútnak a  Káli medencében még nincs is  vége  szerencsére. Viszont itt sem tudunk  bekukkantani a google maps  segítségével a Petőfi Sándor  utcába. Így a köszönő/ajándék Petőfi vers következik a Petőfi utcatáblák után.

Petőfi Sándor: Nem megyek én innen sehova

Vastag Tamás (sz. 1991.)

Fonogram Díjas, 

Szenes Iván Díjas  

énekes

https://hu.wikipedia.org/wiki/Vastag_Tam%C3%A1s

Szomor György (sz.1970.)

Nádasdy Kálmán Díjas

színész , énekes, zeneszerző

https://hu.wikipedia.org/wiki/Szomor_Gy%C3%B6rgy

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91v%C3%A1g%C3%B3%C3%B6rs#/media/F%C3%A1jl:HUN_K%C5%91v%C3%A1g%C3%B3%C3%B6rs_COA.svg

Kővágóörs  bejáratánál, már megtudjuk hogy milyen mértékű sebesség  érvényes területén. Viszont így sokkal több időnk van  akár csak átutazás alatt is a település  szépségeinek   megpillantására. 

A korábbi honfoglaló  KÁL nemzetség  (Köveskál) után  az ÖRS nemzetség hajdani szálláshelyére értünk, ahogy a név sejteti  az utazóval ."Kővágóörs első okleveles említése 1263-ból való, ekkor még Szent-László-Örsnek nevezték. Szent László  király emléke máig él a néprajzkutatók által gyűjtött helyi mondákban, melyek szerint vizet fakasztott itt is, a Káli-medence lakóinak. 1321 - ben, mint Ciberjén-Örs szerepel (Örsi Ciprián nemesúr után). 1351-ben Cibriánfölde-Örs, de ugyanakkor Nagy-Örs nevet is viselt.1394-ben már Boldogasszonyörs néven említik az oklevelet. Ez a sokféle Örs később a mai Kővágóörsbe olvadt össze, s areformáció után már csak e néven említik.  

A XVIII. századtól, a Káli-medence  egyik legfontosabb településének számított. Az Árpád-korig   visszavezethető ősi nemesi családjainak tagjai többször töltöttek be  alispáni tisztet. Az úgynevezett Kerkápoly-ház, mely a falu tájháza, egykori tulajdonosa, Kerkápoly István alispán után kapta a nevét.  A falu határában hajdani apró települések templomromjai (Sóstókál, Kisőrs, Ecsér) a török korban elpusztult falvakra emlékeztetnek."

A  templomdombon álló hófehér műemlék evangélikus templom 1264-ben épült, berendezése a barokk faművesség kivételesen gazdag terméke.

Közvetlen közelében emelték az ellenreformáció  korában a katolikus templomot 1773-ba eszterházy Károly egri püspök  segítségével.  Helyi elnevezéssel „dac-templom”-ként is emlegetik. Közvetlenül a másik templom bejárata elé húzták fel, így szemből teljesen takarja azt. 

A reformáció  első és legrégibb ágának, a lutheri evangélikus hitnek ősi fészke volt, amit az 1841-1843-ban működő klasszicista, egyemeletes, négyosztályos kis gimnázum   is bizonyított.

A mezőváros rangot az 1800-as években elnyerő település lakóinak sajátos rétege volt az itt élő zsidó  közösség, mely zsinagógát  épített és német nyelvű iskolát is fenntartott. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C5%91v%C3%A1g%C3%B3%C3%B6rs

Végezetül egy tartalmas , szép  betekintés a település  jelenlegi  éeltébe

Petőfi utca- Köveskál

 Andreától kaptuk  Köveskál, Petőfi utcájának tábláját- Nagy köszönet érte, annál is inkább mert  e rövidke utca  tábláját megtalálni sem  lehetett könnyű, hiszen a google  mapson be sem tudunk  nézni az utcácskába.Nagy  és jelentős múltra utaló aranyozott címere megfakult, de biztos sok érdekességet  találunk  majd  történelmében

Természetesen a köszönő/ajándék  Petőfi vers nem marad el: A türelem

Losonczi Kata (sz.1983.)

Agárdy emléklánc és

Móricz Zsigmond  Színház  Nívó Díjas

színésznő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Losonczi_Kata_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz)

https://hu.wikibooks.org/wiki/C%C3%ADmerhat%C3%A1roz%C3%B3/K%C3%B6vesk%C3%A1l_c%C3%ADmere

KÖVESKÁL "A helység előneve köves terepviszonyaira utal..Mint a Káli medence minden faluja, Köveskál is ősi település: a Kál szó mindenütt Árpád egyik vezérére, Kál horkára utal.A Dunántúl nyugati részét birtokló honfoglaló törzs vezére, a főbírói méltóságot betöltő Kál horka,  kinek fia Bulcsu vezér megannyi híres hadjáratot vezetett Európában. A későbbi kisnemesi oklevelek és a családi hagyományok is erre az eredetre utalnak vissza.

A falut a XIII. századtól említik oklevelek. A XVIII. században pedig valószínűleg valamennyi lakója ne  A medence falvait eleinte királyi és királynéi szolgák, vincellérek és udvarnagyok lakták.

1291-ben említik először okleveleink, amelyekben egyházi nemesekről esik szó. A falu nagyobb része a veszprémi püspökség birtoka volt. 1430-ban püspöki községnek nevezték. A határában lévő szőlőhegy nagyobb része is a püspökségé volt.

1542-ben 12, 1828-ban 76 nemesi családról történik említés. 

1548-ban az egész falut felégette a török. Nemesi része adót fizet a töröknek, püspöki részét ekkor már nem említik. 1700-ban lakatlan, csak 1711-ben jegyzik fel a pestisjárvánnyal kapcsolatban.1720 után jelentősen fejlődik a település. Virágzik a szőlőkultúra. 1873-ban 6780 hektoliter bor termett Köveskál szőlőiben. A bort saját kocsmájukban értékesítik. A Séd-patakon két vizimalmot is üzemeltettek

Református kisnemesi lakói a középkortól fogva híresen jó bort termeltek. A falu településszerkezete a festőien egymásba torkolló utcáival, közeivel jelenleg is őrzi XVIII-XIX. századi hangulatát. Nem egy hajdani kisnemesi kúriája jellegzetes apró dombocskán helyezkedik el. Református temploma hatalmas műemlék épület.

Közelében fakad a már 1589-ben is említett Városkút nevű karsztforrás, amely köré un. mosóházat építettek

Mária Teréziától templomépítési jogot kapott a település, a környékről ide jártak istentiszteletre a reformátusok, mivel Köveskál artikuláris hely volt és a XIX. században a mezővárosi jogot is elnyerte. Az ún. Szégyenkő a református templom bejárata előtt található, ide állították a kisebb bűnöket elkövetett híveket vezekelni.".https://koveskal.hu/a-telepules/

a 17-18. században számos borkereskedő telepedett itt le, s épített nagy polgári házat.A bort nagy szekereken egész Bécsig szállították, s a helyiek emlékezete szerint boruk híresebb, keresettebb volt, mint a badacsonyi. https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6vesk%C3%A1l

Petőfi Sándor utca- Salföld

 Andreától kaptuk  Salföld nevű településünk petőfi Sándor   utcánák  házszámtábláját!  Nagy  köszönet  érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is  következik.

Előbb azonban gyönyöködhetünk a Balaton  északi partjának jellegzetes  építészetében  is virtuális  Petőfi  utcai sétáján.

Megint egy különlegesség került a "birtokunkba" Andrea által . Sok féle-fajta  utca/házszám táblával  találkoztunk eddig, de ilyennel még biztos, hogy nem. Mint egy  nyitott könyv, olyan ez az utca és házszám. Tetőcserépre gravírozott különlegessés. Táblának nem nevezhető, viszont tökéletesen  betölti szerepét  Egyszerű,nagyon impozáns, figyelemfelktő az biztos! 

Végigsétálhatunk Salföld  hófehér házakkal szegélyezett Petőfi utcáján is :virtuális séta

Petőfi Sándor: Falun

Katona László (sz 1977.)

Hunyadi László Díjas 

V. Interetnikai Színházi Fesztivál - legjobb férfi főszereplő díjas 

színész

filmszínész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Katona_L%C3%A1szl%C3%B3_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Salf%C3%B6ld

Salföld község " területen már 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok: a dimbes-dombos vidék Kál horka, majd Vérbulcsú nemzetségek szálláshelye volt. Később Koppány vezéré lett ez a földterület. Az őt legyőző Szent István király Zala vármegyéhez csatolta Salföldet, amely kezdetben három falvat foglalt magába: Ábrahám, Alsó- és Felső-Kőkút településeket.

Az Árpád-házi királyok idején Salkőkútnak nevezték, valószínűleg azért, mert az egyik legismertebb birtokos, az Atyusz nemzetségbeli tagja, Sal (Saul) volt, akitől fennmaradt két végrendelet (1221-ből és 1227-ből), mint hiteles írásbeli dokumentum. A Sal családnak a környéken is nagyobb birtokai voltak. A család férfi ága 1560 körül kihalt.

A falu élete a török hódításig virágzott: állattartás, szőlőművelés jellemezte. A lakosság etnikailag magyar volt. A török hódítás elpusztította a falut.... Csak 1711 után éledt újra a falu.

Az 1715-ből származó összeírás szerint, "Schalfölde lakosai jövevények". Egy 1720-ból fennmaradt dokumentum alapján a betelepülők magyar jobbágyok voltak. A XVIII. században a község gyors fejlődésnek indult, hozzá tartozott Ábrahámhegy is nagy szőlőterületeivel.

A béke és a virágzás a XIX. században folytatódott. A népszámlálások adatai mutatják: 1828-ban 293 fő, 1890-ben már 613 fő élt a faluban (Ábrahámhegy és Salföld lakosait egybeszámolták). A helyi gazdaság legjövedelmezőbb ága a XX. század közepéig az állattenyésztés (tehéntartás), a halászat és a szőlőművelés volt. "https://hu.wikipedia.org/wiki/Salf%C3%B6ld#T%C3%B6rt%C3%A9net

Andreától kaptuk ezt az igazán hangulatos, s a község építészetére oly jellemző építmény fotóját. talán kis kápolna lehetett, de az is lehet, hogy buszmegállónak építetették nem oly régen :-)

A következő videó enged szemlélődni a falu utcáin.

 Gyönyörködtetve a Balatonfelvidék 

építészetében.

Akadémikus napok!

Petőfi S. utca- Diósd

 Ilona  fáradhatatlanul járja az országot, s hozza nekünk is, felfedezéseinek fényképes   naplóját. Most Diósdra  ment , s kaptunk  Petőfi utcatáblát + sok szép  fényképet a város nevezetességeiről. Nagy köszönet  érte,  s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers  most is  következik:Petőfi Sándor:Fölszedtem sátorfám

Vírtuálisan is "vágisétálhatunk" rajta a google maps  segítségéve, e széles és meglehetősen hosszú Petőfi  Sándor utcán Petőfi Sándor utca virtuálisan

Turi Bálint (sz 1978.)

színész

szinkronszínész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Turi_B%C3%A1lint

Diósd hazánk legkisebb területe városa, viszont  történelmi vonatkozásai  annál jelentősebbek.  Területéről gazdag újkőkori, rézkori, bronzkori, római kori régészeti leletanyagok kerültek elő. Anonymus leírásában olvashatunk először Diósdról Gyoyg alakban írva:

„Árpád...Kündünek, Kurszán apjának földet adományozott Attila király városától Százhalomig és Diódig”,

A címerben is látható  kápolna sziluett eredete a legenda szerint,hzogy  Gellért  püspök 3 társával 1046. szeptember 22-ről 23-ra virradó éjszakát  töltötte a falucskában . Éjjeli látomását a reggeli misében el is mondta.  A látomás - a később bekövetkezett - vértanuhalálára  vonatkozott. Utolsó misjének  vélt helye  a mai napig búcsújáró hely. 

"Luxemburgi Zsigmond idejében említik a diósdi várat, és 1417-ben is említenek egy Diósdnál lévő erődöt. Temploma is volt, a Szent Bertalan-templom."https://diosd.asp.lgov.hu/telepulestortenet

A település a török időkben telejsen elpustult,  majd a XVIII. század újra benépesült "Az új lakosok zömmel német nyelvterületről jöttek, szőlőművesek voltak, erősen, szorgalmasan dolgoztak, gyökeret eresztettek új hazájukban." https://hu.wikipedia.org/wiki/Di%C3%B3sd

A falu környékén egykor jelentős szőlőültetvények voltak, és a helyi gazdák régen az úgynevezett szőlőszobákban - gondos kezelés mellett - késő tavaszig is eltartották a szőlőt, hogy jó áron eladhassák a budapesti piacokon.https://diosd.asp.lgov.hu/telepulestortenet

 1864. május 9-én a község vezetői  úgy nyilatkoztak, hogy „a község déli részén egy igen jó agyagos tégla-hely van, melyen az uradalom évenként nagy számra terjedő égett téglát és cserépzsindelyt a legjobb sikerrel üzletre bocsát." ezzel elkezdődött a település iparosodása. ... https://diosd.asp.lgov.hu/telepulestortenet

városháza

Szent Flórián szobor 

Szent Gellért  katolikus kápolna

Szent Gellért szobor  a kápolna mellett

Emlékkút

Perczel Mór 

Magyar Gyula emléktábla

Kék Géza emléktábla

Barátság emlékmű 

Diósd és Alsbach-Hähnlein város címerével

https://www.kozterkep.hu/30059/baratsag-emlekmu

Ilona fényképes tudósítása  most  teljességgel hiánypótló a város  nevezetességeiről, így legalább a szöveg nélküli,  várost bemutató videón látottakat  be is tudjuk  azonosítani

Diósd kultúrális  és port élete  kiemelkedően sokrétű Íme egy  apró szelete a a Diós-települések  nemzetközi találkozója- amit  minden éveben más  helyen rendeznek meg. Itt éppen Diósdon. 

https://midio.hu/