Andreától kaptunk Kővágóörsről két Petőfi utcatáblát is. S ennek a szép virtuális körútnak a Káli medencében még nincs is vége szerencsére. Viszont itt sem tudunk bekukkantani a google maps segítségével a Petőfi Sándor utcába. Így a köszönő/ajándék Petőfi vers következik a Petőfi utcatáblák után.
Kővágóörs bejáratánál, már megtudjuk hogy milyen mértékű sebesség érvényes területén. Viszont így sokkal több időnk van akár csak átutazás alatt is a település szépségeinek megpillantására.
A korábbi honfoglaló KÁL nemzetség (Köveskál) után az ÖRS nemzetség hajdani szálláshelyére értünk, ahogy a név sejteti az utazóval ."Kővágóörs első okleveles említése 1263-ból való, ekkor még Szent-László-Örsnek nevezték. Szent László király emléke máig él a néprajzkutatók által gyűjtött helyi mondákban, melyek szerint vizet fakasztott itt is, a Káli-medence lakóinak. 1321 - ben, mint Ciberjén-Örs szerepel (Örsi Ciprián nemesúr után). 1351-ben Cibriánfölde-Örs, de ugyanakkor Nagy-Örs nevet is viselt.1394-ben már Boldogasszonyörs néven említik az oklevelet. Ez a sokféle Örs később a mai Kővágóörsbe olvadt össze, s areformáció után már csak e néven említik.
A XVIII. századtól, a Káli-medence egyik legfontosabb településének számított. Az Árpád-korig visszavezethető ősi nemesi családjainak tagjai többször töltöttek be alispáni tisztet. Az úgynevezett Kerkápoly-ház, mely a falu tájháza, egykori tulajdonosa, Kerkápoly István alispán után kapta a nevét. A falu határában hajdani apró települések templomromjai (Sóstókál, Kisőrs, Ecsér) a török korban elpusztult falvakra emlékeztetnek."
A templomdombon álló hófehér műemlék evangélikus templom 1264-ben épült, berendezése a barokk faművesség kivételesen gazdag terméke.
Közvetlen közelében emelték az ellenreformáció korában a katolikus templomot 1773-ba eszterházy Károly egri püspök segítségével. Helyi elnevezéssel „dac-templom”-ként is emlegetik. Közvetlenül a másik templom bejárata elé húzták fel, így szemből teljesen takarja azt.
A reformáció első és legrégibb ágának, a lutheri evangélikus hitnek ősi fészke volt, amit az 1841-1843-ban működő klasszicista, egyemeletes, négyosztályos kis gimnázum is bizonyított.
A mezőváros rangot az 1800-as években elnyerő településlakóinak sajátos rétege volt az itt élő zsidó közösség, mely zsinagógát épített és német nyelvű iskolát is fenntartott.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése