Andreától kaptuk Salföld nevű településünk petőfi Sándor utcánák házszámtábláját! Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is következik.
Előbb azonban gyönyöködhetünk a Balaton északi partjának jellegzetes építészetében is virtuális Petőfi utcai sétáján.
Megint egy különlegesség került a "birtokunkba" Andrea által . Sok féle-fajta utca/házszám táblával találkoztunk eddig, de ilyennel még biztos, hogy nem. Mint egy nyitott könyv, olyan ez az utca és házszám. Tetőcserépre gravírozott különlegessés. Táblának nem nevezhető, viszont tökéletesen betölti szerepét Egyszerű,nagyon impozáns, figyelemfelktő az biztos!
Végigsétálhatunk Salföld hófehér házakkal szegélyezett Petőfi utcáján is :virtuális séta
Petőfi Sándor: Falun
Salföld község " területen már 900 körül megjelentek a honfoglaló magyarok: a dimbes-dombos vidék Kál horka, majd Vérbulcsú nemzetségek szálláshelye volt. Később Koppány vezéré lett ez a földterület. Az őt legyőző Szent István király Zala vármegyéhez csatolta Salföldet, amely kezdetben három falvat foglalt magába: Ábrahám, Alsó- és Felső-Kőkút településeket.
Az Árpád-házi királyok idején Salkőkútnak nevezték, valószínűleg azért, mert az egyik legismertebb birtokos, az Atyusz nemzetségbeli tagja, Sal (Saul) volt, akitől fennmaradt két végrendelet (1221-ből és 1227-ből), mint hiteles írásbeli dokumentum. A Sal családnak a környéken is nagyobb birtokai voltak. A család férfi ága 1560 körül kihalt.
A falu élete a török hódításig virágzott: állattartás, szőlőművelés jellemezte. A lakosság etnikailag magyar volt. A török hódítás elpusztította a falut.... Csak 1711 után éledt újra a falu.
Az 1715-ből származó összeírás szerint, "Schalfölde lakosai jövevények". Egy 1720-ból fennmaradt dokumentum alapján a betelepülők magyar jobbágyok voltak. A XVIII. században a község gyors fejlődésnek indult, hozzá tartozott Ábrahámhegy is nagy szőlőterületeivel.
A béke és a virágzás a XIX. században folytatódott. A népszámlálások adatai mutatják: 1828-ban 293 fő, 1890-ben már 613 fő élt a faluban (Ábrahámhegy és Salföld lakosait egybeszámolták). A helyi gazdaság legjövedelmezőbb ága a XX. század közepéig az állattenyésztés (tehéntartás), a halászat és a szőlőművelés volt. "https://hu.wikipedia.org/wiki/Salf%C3%B6ld#T%C3%B6rt%C3%A9net
Andreától kaptuk ezt az igazán hangulatos, s a község építészetére oly jellemző építmény fotóját. talán kis kápolna lehetett, de az is lehet, hogy buszmegállónak építetették nem oly régen :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése