Végigsétáltam újra a Petőfi Sándor utcán. A téli napsütésben, igazán kellemes séta volt, s közben olyan utcatáblákat fedeztem fel, amit eddig nem láttam meg, pedig biztosan ott voltak már tavasszal is. A személyes kedvencem ez:
Egy újjáépített ház felújított utcatáblája. A kék virágos -sárga csíkos utca és házszámtábla , a harapós kutya ellenére is vidám, jókedvre derítő .
S íme az előző ház táblája, melyet már az időjás aze lmúlt évtizedek alatt igencsak megviselt. Milyen jó, hogy az előbbi tulajdonos nem kidobta, vagy lecserélte, hanem felújította és feldíszítette. Egyedivé tette, de megőrízte a történelem egy darabkáját. Ezeka bádog és dombornyomott utcatáblák nagyon időtállóak. Sokkal tovább bírják, az időjáűrás szélsőségeit, mint a maiak, melyek pár év alatt - ha oyla heyre kerülnek ahol tartós , erős napsugárzásnak vannak kitéve- zsiráfmintásra váltanak. Itt is van rá péda, de más településeknék is találkozhatunk a jelenséggel.
Ez a fajta utcatábla az eddig látott táblák alapján, bizony elég régi. Lehet, hogy még az eredeti. Abból az időből amikor az utca megkapta Petőfi Sándor nevét. Talán az 1950-es években. Bár lehet, hogy még korábbra tehető-Sajnos sehol sem akadtam nyomára a neten, hogy Budaörsön mikor nevezték el ezt az utcát Petőfi Sándor utcának.
Pár épületetl lejjebb egy másik mintás utcatáblára találtam. Ezt viszont nem valakinek a szépérzéke mintázta, hanem a természeti erők. Szép ez is , a zsiráf mintázatával. S íme a párja, amelyik védettebb helyen áll.
A vers most sem marad el. Petőfi Sándor A XIX század költői , Nagy Zsolt színész előadásában hangzik el. NIncs pátosz, nincs hangerőkkel való fokozás,viszont pont az benne,amiért jó a verseket ismerni. Bármikor, -akárcsak belső beszédként felidézve- egy adott élethelyzet, egy adott hangulat - pontos megjelenítője tud lenni.
Budaörs, Budapest agglomerációjában fekvő város 29 ezer lakossal. nevét valószínűleg az ÖRS nevű kabar törzstől kapta., ennél azonban sokal régebbi leletek bizonyítják, hogy már a bronzkorban is lakott település volt, A római korból is igen értékes és szép leletek találhatóak a helytörtöténeti múzeumben. A honfoglalás után királyi birtok lett és maradt a török időkig. A török korban, egy ideig lakott település volt, míg a Pálffy Miklós esztergomi várkapitány egyetlen éjszaka alatt ki nem telepítette a falu lakosságát, Esztergom és Érsekújvár közé.
A törökök kiűzése után a gróf Zichy család és gróf Bercsényi Zsuzsanna birtoka lett.1739-ben súlyos pestis járvány sújtotta a települést ameynek 249 fő esett áldozatul. A török kiűzése és pstis járvány után is sváb ajkú lakosság telepedett meg túlnyomú részt.
https://www.budaors.hu/index.php?module=news&action=show&nid=78150
Az 1800-as években sokan vásároltak itt földet, és főtevékenység a szólőtermesztés lett..A század végi filoxéia itt is tönkretette a szőlóüétetvényeket. A kiutat egy új irány, az őszibarack és ribizli termesztés
Egy különleges videót sikerült találnom a neten, Budaörsről, amely a 30 évvel ezelőtti filmet a mai utcaképekkel párhuzamba állítva láthatjuk.
S a végén néhány saját fényképem a városról
A Szamos cukrászda terasza
