István újabb Petőfi Sándor utcatáblával és Hévíz városából szép fényképekkel ajándékozott ,meg minket. Nagy köszönet érte!: A köszönő/ajándék Petőfi vers pedig :A naphoz
Virtuálisan is végigsétálhatunk e hangulatos, kisvárosi hangulatú PetőfiSándor utcán a google maps segítségével:
https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=H%C3%A9v%C3%ADz&field_megye_target_id=All
Hévíz város, a Keszthelyi Járásban. Európában egyedülálló természetes tőzegmedrű melegvizű tava itthoni és külföldi vendégek kedvelt helye. (Zárójelesen, Petőfi utcák keresése során, már talákoztunk -igaz jóval kisebb- tőzegmedrű tavakkal hazánkban)
Fürdőhelyként való szereplése a történelem előtti korokba nyúlik vissza. A Hévízi-tó gyógyító hatása már – valószínűleg – a rómaiak által is ismert volt, erre utalnak a búvárok által az a tóból gyűjtött pénzérmék .A népvándorlás idején előtt hogy azgermán és szláv népesség is használta a tavat. Hévíz írásos említése első alkalommal egy1328-ból származó oklevélben történik, amikor a települést locus vulgarites Hewyz dictusként említik. A fürdő létrehozásában/kialakulásában fontos szerepet játszottak aFesteticsek,akiknek a birtokába a 18. század közepén került a forrás és környéke. A fürdőélet felvirágozása legfőképpen gróf Frsteics GYörgynek köszönhető, aki céltudatosan építette ki a fürdőtelepet.
https://hu.wikipedia.org/wiki/H%C3%A9v%C3%ADz#T%C3%B6rt%C3%A9nete
István fényképei adnak ízelítőt aváros hangulatáról. Nagy köszönet érte!
A Hévízi Tófürdő főbejárata
Szentlélek templom
Az első madártávlatból
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése