Csömörön a március 15-e ünnepségeket A Petőfi - a forradalom és szabadságharc emléktáblánál kezdik.
Ilona társunk ezt a márványtáblát is megörökítette nekünk.- Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő / ajándék Petőfi vers most sem marad el! S mi más is lehetne, mint az a Petőfi vers, amelynek egy sorát rávésték ezen emléklapra : Magyar .vagyok...
Az emléktábla Csömör nagyközség önkormányzata által került a mai helyére, a művelődésiház falára. 1998 márciusában .
Ilona, komplett tudósítással tért haza Csömörről, Így most a Petőfi Sándor nevet viselő művelődési ház kapcsán újabb virtuális kirándulást tehetünk e községbe. Annál is inkább mivel oly tanulságokkal szolgál ez a nagyközség, ami példaértékű, érdemes lenne megfogadni / alkalmazni más falvakban városokban is.
Köszönet a képekért, s az ajándék Petőfi vers most sem marad el természetesen, mégpedig megzenésített formában következik most.
A művelődésiház programjaiba bekukkanthatunk FB oldalukon
"800 éves történelmében leginkább a barokk kor hagyott ma is látható nyomot: az 1771-ből származó RÓMAI KATOLIKUS TEMPLOM építtetője a gödöllői uradalom kegyura, Grassalkovich I. Antal (1694-1771) volt, akit a legenda szerint a NEPOMUKI SZENT JÁNOS SZOBOR ) terveivel foglalatoskodva ért a halál. A XVIII. században épült EVANGÉLIKUS TEMPLOM azt az időt hirdeti, amikor a török háborúkat követő elnéptelenedés miatt, a földbirtokos Wattay család evangélikus szlovák lakosságot telepített a községbe. Őket követték a Budáról érkező, szőlőműveléssel foglalkozó német telepesek; oszlopos tornáccal épített házaikat, mint a sváb-tót építészet jellegzetességeit, az ÓFALU PARASZTHÁZAI őrzik. A szlovák hagyományok sikeres közvetítője a több generációs BÁLÓ LIPÓT KULTURÁLIS EGYESÜLET színes népviseletük, népdalaik, táncaik mellett leglátványosabb bemutatójuk az ÉLŐ BETLEHEM Megrendelhető programjuk a SZLOVÁK LAKODALMAS, amely a PÜNKÖSDI FESZTIVÁL - CSÖMÖRI FALUNAPOK májusi, négy napos rendezvénysorozatán is bemutatásra kerül. Gazdag gyűjtemény a népi kultúra tárgyi emlékeit bemutató FALUMÚZEUM A község határában egyedülálló emlékmű a GLORIA VICTIS, amely - elsőként a világban - a kommunizmus közel 100 millió áldozatának és az 1956-os áldozatoknak állít emléket. Egyedi földrajzi érdekesség és természetvédelmi terület a CSÖMÖRI ŐSLÁP (Csömöri-patak völgye) ritka mohafajok, a gyapjúsás, a mocsári nőszőfű, a sárga nőszirom, a Jávorka-fényperje és sok énekes madárfaj élőhelye. Virágból annyi van a vidéken, hogy szirmaikból színpompás, a falu utcái betakaró VIRÁGSZŐNYEG készül az ÚR NAPI KÖRMENET idejére (Pünkösd utáni 2.vasárnap), a kapukat-ablakokat is virágfüzérekkel díszítik, más egyházi ünnepek zenéje is felcsendül a két évtizedes múltra visszatekintő áprilisi CSÖMÖRI KÓRUSTALÁLKOZÓ- ÉS EGYHÁZZENEI HANGVERSENYEN."
Ilona csömöri fényképei is színesítik a község arculatáról alkotható benyomásainkat. Köszönet érte!
AKTUÁLIS PROGRAJAIK:
ZENEISKOLÁJUK emblémája
és a falon lévő emléktábláik
A könyvtár épülete
A hagyományokban,
kulturális értékeik ápolásában gazdag község
bemutatkozó videója
Csömör ősszel,
helyi fotósok alkotásai, példaadó lehetne minden településünknek!
Csömör nagyközség Budapest szomszédja. Kékbusz és HÉV járat is összeköti a fővárossal
Első írásos említése 1135-ből származik, de a honfoglaló törzsek Vaja nemzetségének a birtoka lehetett már korábban is. A tatárjárás idején elnéptelenedett. A Vaj nemzetségből leszármazott Zay család birtoka lett ezt követően., akik egészen a mohácsi csatáig a terület tulajdonosai voltak. A Mohácsi csatavesztés után a Zay család 2 részre válik, egyik oldala az özvegyen maradt Habsburg királyné mellé állt , másik része Szapolyai Jenő támogatója lett.
A törökök ideje alatt a település elnéptelenedett. 1715-től a szlovák és sváb családok betelepedésével új lendületet kap a község élete . Mindkét nemzetiségnek ma is élő hagyományai vannak a községben., pezsgő szellemi és kulturális élettel
Ilona ez alkalommal is lefényképezte a nagyközség néhány műemléket, nevezetességét, melyet most mi is megtekinthetünk. A település címere is Ilona fényképe. Köszönet a képekért is!
Érdemes magunkban számot venni a XIX századi nagyjaink arcképcsarnokát szemlélve, vajh hányat azonosítunk belőle első ránézésre? S mindjárt választ is kapunk, hogy miért is jelentős ez a kiállítás, Miért fontos, hogy a Petőfi születésnek 200. évfordulója alkalmából megálljunk egy kicsit és visszatekintsünk a valamikor tanult, ismert személyekre, eseményekre!
Magyarországról felvett interjút sajnos nem találtam Magyar Árpád István nemzetközileg elismert festővel, színelmélet kutatóval és a színeket gyógyításra használó művésszel. Viszont az erdélyi , és a vajdasági magyarok úgy tűnik számon tartják munkásságát, érdeklődnek iránta, s képesek megszólítani, beszélgetni vele. Így általuk megismerhetjük mi is Őt.
Egy bővebb írott interjú is rendelkezésre áll Kárpátaljai Igaz szó riportere által.:
Enikőtől kaptuk ezt a különleges Petőfi mellszobrot, mely csaknem 70 éve áll a jelenlegi Petőfi Szakközépiskola előtt- Különleges nemcsak korát, hanem készítőjét is tekintve, mert ezt szobrot az autodidakta - helyi naiv művész, Kosza János alkotta, egy másik (3 alakos szoborral együtt ) amely iskola másik oldalán áll. A Petőfi mellszobor 1958-ban készült.
Nagy köszönet Enikőnek a fényképes tudósításért., s termesztésen a köszönő/ajándék Petőfi vers most is következik,
Kosza János
szobrász
"A talapzatra Petőfi egy 1845 októberében írt versének, A Gyüldei ífjakhoz című költeménynek egy sora került " "Hol a szabadság ott a haza". A vers a bejegyzés végén olvasható
Az a hely, ahová a hasonló felfogású v. foglalkozású emberek (társalgás, játék, mulatság, megbeszélés, vita céljából) szoktak összejönni. A kereskedők gyűldéjében mind olyan dolgokról beszéltek, amiket én ki nem állhattam. (Jókai Mór)
Enikőtől kaptuk a csíkdánfalvai Petőfi líceum 50 éves érettségi találkozójának üdvözlő feliratát megörökítő fényképet Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő ajándék vers most is következik.
Csíkdánfalva Hargita megyei KÖZSÉGKÖZPONT. Nevét valószínűleg a magyar Dániel személynévből kapta, melynek eredeti alakja a Dán szó. 1557-ben már DANFFALVA néven említik.
Határában bronz és vaskori leleteket találtak. Itt dolgozták fel egykor a Csíkmadarason bányászott vasércet. Vashámorai 1779-ig működtek. A középkorban temploma nem volt, lakói Karcfalvára jártak templomba.
A fekete-kerámia és a felcsíki csergekészítés hazája. A hímes gyapot szőttesek és festékes gyapjúszőnyegek a falu hírnevét alapozták meg. A falutól nem messze borvízforrás tör fel. Dugás nevezetű gyógyfürdője a népies vízgyógyászat szolgálatában áll. A Petőfi Sándor Iskolaközpont Felcsík egyetlen középiskolája 1935 és 1937 között épült.
A községközpont egyik legrégibb és legmarkánsabb, Kós Károly építészeti stílusára jellemző épülete a csíkdánfalvi származású Antal Vidor építészmérnök által 1912-ben tervezett Községháza. Egy másik nevezetes épület a művelődési ház, melynek homlokzatát a dánfalvi születésű Zsigmond Márton festőművész és grafikus alkotása díszíti. 2002-ben az 1848-as szabadságharcban résztvevő csíkdánfalviak emlékére egy bronz emlékművet állítottak.
EnikótőlLkaptuk a következő képeket. Csíkszeredáról . Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő Petőfi vers most sem marad el. Mégpedig a Codex Régizene Együttes előadásában. Azon a plakáton, amit a városban lefotózott nekünk, ez az együttes szerepel, a Petőfi 200 ünnepség zenészeiként.
Látható, hogy a Petőfi (sétáló )utcán -ahogy Enikő írta nekem- több féle utcatábla is van. Köszönet a lefotózásukért. Mindig jó ezeket a kis különlegességet is megmutatni
Enikő küldött utóé ag, ma - 2023. október 9-én- egy fb-és bejegyzést . Petőfi utca esti kivilágításban. Nagyon szép:
Csíkszereda város Romániában a Csík medence közepén terül el. A közelében talált épületmaradványok utalnak arra, hogy már a bronzkorban is lakott hely volt. A város határában levő két hegyen egymással szemben két vár épült a XI században. ,A két vár között, egészen Csíkszentkirályig volt az "Ördögvölgy", amelyet ellenséges támadás esetén, az Olt vízével feltöltöttek, ezzel akadályozva meg az ellenség továbbhaladását.A 12. század eleje körül épült ki és az Erdélyt keletről védelmező várrendszer, amely csaknem teljesen elpusztult az évszázadok alatt.
Az első ismert, hiteles okirat, amely Csíkszereda mezővárosi létét igazolja 1558-ból való. János Zsigmond fejedelem édesanyja Izabella királyné, fiának nevében a török portának fizetendő adón kívül mentesíti a város lakosságát az adófizetés alól .A csíkiak részt vettek a II. Rákóczi György által a török porta beleegyezése nélkül indítottlengyelországi hadjáratban ezért Ali pasa török-tatár hadakkal megtámadta és feldúlta Csíkot,
Az 1721-es összeíráson 49 háztartást jegyeztek, mintegy 250 lakóval, harminchét év múlva, a ma is álló csíkszeredai római katolikus templom építésének idején a város lélekszáma 450 re emelkedett.
A város első általános iskolája 1751-ben létesül. Ekkortól vezettetnek az anyakönyvek is.
Az 1848-as forradalom Gecző Jánosnak köszönhetően terjedt át a városra. Az általa vezetett emberek tüntettek a forradalmi eszmék mellett és leverték a hivatalos épületekről a császári címert. A katonaság több tüntetőt őrizetbe is vett, de a forradalom győzelme miatt végül is elengedték őket.
A város első újsága 1849-ben jelent meg "Hadi Lap" címmel.1851-ben kórház létesült.
Az1848-as magyar szabadságharc során Bem József, Gál Sándort a székelyföldi csapatok főparancsnokává nevezte ki, akinek főhadiszállását a Mikó várban rendezte be. A székely hadvezér több csíki zászlóaljat küldött Bem seregébe.
1849-ben Petőfi Sándor is felkereste a várost.
Feleségének, Júliának írja, hogy „Csik- Szerdának és Kézdi- Vásárhelynek gyönyörű vidéke van.”
A szabadságharc leverése után a Mikó várnak szomorú szerep jutott: börtönt rendeztek be benne, ahol sok forradalmár végezte életét.
Csíkszereda az észak-dél és kelet- nyugat irányokban haladó utak kereszteződésénél alakult ki, mint szerda-napi vásárhely. Innen származik a város neve is.
Enikő fényképeket is küldött a Petőfi (sétáló) utcáról , s város felé vezető autóút lélegzet elállító tájáról. Nagy köszönet ezekért a fényképekért is!
Csíkszereda felé
A Petőfi Sándor sétáló utca
A város történelméről szóló videóban a Petőfi Sándor utca is külön említésre kerül. Érdemes megnézni/ meghallgatni.
Bag nagyközség a Gödöllői dombság keleti részén található. Az újkőkor óta lakott település, melyet számos régészti let tanúsít. Olyannyira, hogy a török korban sem néptelenedett el.
Első okleveles említése 1394-ből való Baag formában, első ismert pecsétje 1740-ből származik. Első tulajdonosa valószínűleg a honfoglalás korában az Ákos nemzettség volt, majd Luxemburgi Zsigmond később a , a Báthoryaik, birtoka Utánuk az Esterházyak birtokolták. 1736-ban Grassalkovich Antal megvásárolta a község negyedét majd 10 évvel később a fennmaradó birtokrész is a tulajdonába került. Ő építette a templomot 1770-ben . Grassalkovich "névjegye-védjegye" , ha nem is egy kis kastélyban , de egy különleges, szép ívekkel rendelkező barokk katolikus templomban megmaradt a mai napig. Ilona le is fényképezte számunkra.
A templom bemutatása és megismertetése az országgal 2021. december2-án déli 12 órakor történt meg! A község történetének rövid bemutatására is sor került a templom "harangszava" részben.
.jpg)
.jpg)
