Összefolynak 2020 óta az évek, s ha jól átgondoljuk gyakorlatilag az elmúlt 3 évben kiiktatódott a budapesti központi -állami megemlékezés március 15-én. Legalább mindenki ott és úgy ünnepel, ahogy az számára a legmegfelelőbb.
"A koronavírus-járvány miatt - a tavalyihoz hasonlóan - idén is jellemzően online programokkal és beszédekkel emlékeztek az 1848-49-es forradalomra és szabadságharcra a március 15-ei nemzeti ünnepen.
A nemzeti ünnep egyetlen központi helyszíni programja most is az Országház előtti zászlófelvonás volt. A nemzeti lobogót katonai tiszteletadás mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter engedélyével vonták fel a Kossuth Lajos téren."
Geszti Péter 2021 március 16-án a a COVID alatti korlátozások idején tette közzé ezt az alkotását. Nekem most került a szemem elé a neten, amely Cseh Tamás ikonikus dalának hangjaira lett átírva Íme:
Geszti Péter (sz.: 1964.)
EMeRTon díjas
Arany Zsiráf,
Huszka Jenő
Déri János díjas
Magyar Ttelevítió Nívódíjas
A Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével kitüntetett
István most Békéscsabáról küldött Petőfi utcatáblát. Nagy köszönet érte, Így egy újabb kirándulásban, s ki tudja milyen különleges élményekben lesz részünk, a Petőfi utcák és tábláik keresése során.
A köszönő/ajándék Petőfi vers természetesen most sem marad el: Három fiú a címe
Ha virtuálisan is végig akarunk sétálni rajta, máris egy 4 sávos úton találjuk maginkat , panelházak szegélyezik. Oly széles, hogy alig látjuk a túloldal házait. Igazi alföldi levegős utca .
Békéscsaba nevének eredetére több elképzelés is van, de legvalószínűbb, hogy a honfoglaló magyarok Csaba nemzettségéhez kötődik. Első írásos említése 1332-ből való. Agerlai Ábránfy (Ábrahámffy) család birtokolta csaknem 300 éven keresztül. Kastélyt is építettek, amit a gyulai vár katonái 1556 leromboltak. Ezt követően a törö törökök kiűzése után kök vették hamarosan bírtokba a falut és 129 évre török uralom alá került .
A falu elnéptelenedett. majd a törökök elvonulása után felvidéki jobbágyok telepedtek meg 1715-ben a faluban. Két év múlva már 22 nagyrészt evangélikus szlovák család lakta. 1720, ban már 200 fő lakta és hivatalosan is falunak minősítették. Itt épült fel az alföld első evangélikus temploma 1745-ben. A földesúr, Harruckern Ferenc Csabának ajándékozta a sopronyi pusztát. A jobbágytelkekhez szőlőskertek is tartoztak.
Csaba a 18. század végére csaknem 10 000 lakossal a megye legnagyobb települése lett.
A 19. században folytatódtak a betelepülések: szlovákok mellett magyar, román, zsidó és német családok érkeztek. Nagy-Csaba részét képezték az olyan határrészek is, mint például a mára már önállósult Telekgerendás, Kétsoprony ,Csabaszabadi.
1848-ban a csabaiak nemzetőrséget vezényeltek Nagybecskerekre, továbbá anyagilag támogatták a szabadságharcot.
A 19. század második fele a városiasodás, az iparosodás, a közlekedés gyors fejlődésének jegyében telt Csaba a századfordulóra a megye valódi központjává vált. Gőzmalmok, nyomdák, textil-, bútor- és téglagyárak alakultak, szeszgyár működött http://bekeswiki.bmk.hu/index.php/B%C3%A9k%C3%A9scsaba
A mai Békéscsabát bemutató videó jó áttekintést ad a város múltjáról és jelenéről is.
Ilonától kaptuk ezt a programajánlót, mely a Magyar Nemzeti Galéria Petőfi 200 sorozatának egy különleges programja. Nagy köszönet érte, és természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is következik : Az egyik örök kedvenc A Tisza, Lackfi János felolvasásban új színekkel színezi számunkra e klasszikus Petőfi vers interpretálást.
Reménykedve , hogy minél több olvasónknak felkelti az érdeklődést, s elindul a festmények felkeresésére. Ha valaki személyesen nem is tud esetleg elmenni , az MNG virtuális képtárárában is megkereshetőek e festmények.
KÉT újabb különlegesség! István által! Nagy köszönet érte ! s természetesen ajándék/köszönő Petőfi vers sem marad el!
Petőfi szoborról elnevezett megálló, teljesen egyedi szerintem az egész országban. Valószínűleg a helyiek által kialakult helymeghatározás alapján lett a megálló neve.
Belegondolva, hogy helymeghatározó tényező lett a Petőfi szobor már önmagában is örömteli, s jelzi, hogy a helyieknek igazán bensőséges viszonyuk van Petőfi emlékével. Ami abból is látszik, ahogy virágokkal körbeültetik, s gondozzák a kis "kertecskét " körülötte. 100 éves a mellszobor, a belevésett évszám szerint.
A II. vh. utáni, az 1848/49-es szabadságharcra emlékező 100 éves, országos kampányok alkalmából állítatott fel. Azt sajnos még nem sikerült kiderítenem, hogy kinek az alkotása ez az igazán különleges mellszobor, de amint biztosat tudok alkotójáról természetesen pótlom. Felvettem már a kapcsolatot a Fót- kisalagi fiókkönyvtárral levélben. Ígéretet is kaptam, hogy a helytörténeti dokumentumokban utána néznek.
A szobor különösen tetszetős. Nem mostanában készült alkotás az biztos, Keresve alkotóját, közel 50 Petőfi mellszobrot is megnéztem, de egyik sem hordozta ezt a különleges megoldást amely a kigombolt ing alól kilebbenő nyaksál libegését a szélben, ábrázolná.
Még hasonlóst sem találtam,. Ha nyitott "Petőfi" ingnyakkal készítette el a szobrot alkotója, nincs nyaksál. Ez tehát egy nagyon egyedi, különleges elgondolású szobor, amit láthatóan a helybéliek is igen nagyra értékelnek, és szeretettel gondoznak, virágokkal ültetik körbe.
Sok Petőfi -és más- szobor ridegen ",magára hagyva" áll, a neki kijelölt helyen. E szobor azonban láthatóan gondoskodással, szeretettel van körülvéve, megbecsülve.
Ígértem, ha megtudom ki a szobor alkotója, akkor közreadom. Nos megkaptam a váaszt a fóti könyvtárból, melyet mellékelek:
Kedves Kóra Zsuzsa!
Lovász László Kisalag 100 éves története című munkájában az alábbi adatokat találtam a Petőfi szoborral kapcsolatban.
1948. március 15-én, a szabadságharc 100. évfordulóján avatták fel és Füzéry Aladár kisalagi szobrász alkotása.
Üdvözlettel:
Kaba Eszter
könyvtárvezető
Fóti Városi Könyvtár és Információs Központ
Tehát most már kiírhatom, hogy az alkotó :
Füzéry Aladár
kisalagi szobrász
Nagy köszönet Istvánnak is a fényképekért. S jöjjön egy másik különlegesség Köszönő- ajándékként Neki és magunknak!
Lackfi János írónk is belépett a Petőfi verset tolmácsolók sorába pár hete a yuotube-n. Petőfi él címmel indított felolvasós sorozatot Petőfi verseiből.
E két különleges fényképért és az általa tett virtuális kirándulásunkért , két Petőfi vers dukál!
S egy kis adalék az egykor Dunakeszi és Fót között lévő Kisalaghoz,
“Kisalag a 19. század elejéig Dunakeszi egyik település-részlege volt. Az ott élő Kund Pál Lajos “Dunakeszi” képviselőjeként dolgozott. 1896-ban megvásárolta a mai Kisalag területét – ami akkor szántóföld volt – melyet Kundházának nevezett el. A terület a mai Fótújfalu állomásig tartott. A telepen található nagy fenyő, óriási topolyafa és az utakat szegélyező akácfa ültetvényeket Grassalkovich herceg létesítette.” In.: Lovászi László: Kisalag 100 éves története"
Fót városa, a régészeti feltárások alapján az újkőkor óta lakott település. A szarmaták által kiépített sáncrendszer maradványait is megtalálták, illetve népvándorlás kori temetőt is tártak fel területén. Árpád kori település. Nevét 1219-ben említik először.
A település a török hódoltság idején is mindvégig lakott maradt, csak a török elleni felszabadító háború idején vált átmenetileg lakatlanná. Ekkor lakatlan pusztának nyilvánították, az időszak véget értével viszont újra benépesítették.
A Rákóczi szabadságharc alatt azonban ismét elnéptelenedett, de 1715-ben már újra lakott helynek írták le. A lakosság számának növekedése részben spontán betelepülés, részben szervezett betelepítés eredménye volt. Elsősorban evangélikus családok költöztek a településre.
Az 1800-as években gróf Károlyi család birtoka lett.az1830-as években már kastélyt építettek, mely a mai napig a város egyik nevezetes épülete. Károlyi István gróf építette fel a fiatal Ybl Miklós tervei alapján a katolikus plébánia templomot, mely a város nagy büszkesége ma is. 1951-ben a szomszédos Kisalagot mely korábban Dunakeszihez tartozott Fóthoz csatolták közigazgatásilag.
A várost bemutató videó, Budapesten, kezdődik hogy bemutassa hogyan, s miképp kapcsolódik másik nagy költőnk , Vörösmarthy Mihály Fóthoz. Tartalmas, kedvcsináló kirándulást ez Fótról,
A kanyargós veresegyházi Petőfi utcájáról István küldött utcatábla fényképet. Újabb lehetőség is egyben utca néző , országjárásunkra. nagy köszönet érte. Az ajándék/ köszönő Petőfi vers pedig ezúttal: Lennék én folyóvíz
Versegyház városa a budapesti agglomerációban található.
Ősidők óta lakott település volt, Kr. előtt 3000-ből van régészeti kincse, amely az un. dunántúli vonaldíszítésé kultúra meglétét bizonyítja . a Kr. u. 100–150-ből származó előkelő szarmata nő pompás sírmellékletei azt bizonyítják, hogy Veresegyház földjén egy szarmata törzsfőnök és családja temetkezett, és nyilván szállást is tartott. Kr. u. 568–670 közötti időből egyavar temetőt tártak fel.
Első említése 1375-ből való, egy periratban.3/4 részben a váci püspök, 1/4 részben a nagyváradi káptalan birtokolta.
A törökök is birtokukba vették, majd kiűzésük után újra a váci püspökség bírtoka lett. és kialakították a veresegyházi ispánságot.
1911-től ezen a vonalon közlekedett az ország első villamos vasútja.
A településen élő lakosság főleg mezőgazdasággal foglalkozott. Az epertermelés fontosságát kifejezi, hogy a címeren kívül a XVIII. században épült római katolikus templom mennyezeti freskóján is megjelenik, amint lányok epret ajánlanak fel hálaadásként Szűz Máriának.
1929-ben megnyitotta a tavon strandfürdőjét 100 öltözőkabinnal, étteremmel és kiadó szobákkal. A községben élő Pádly Aladár festőművész sikeres plakátja tömegeket vonzott a „veresi strandra”, amely akkoriban már belekerült Magyarország útikönyveibe.
István jóvoltából, most Battonya Petőfi téri utcatábla kapcsán a Dél Alföld csücskébe teszünk látogatást. Az országhatártól mindössze 6 km-re lévő város talán a legdélibb pont amire Petőfi utcatábla keresésünk során jutottunk hazánkban. S egy igazi különlegességre talált István., Nagyon szép ez a kerámia utcatábla. A köszönő/ajándék Petőfi vers ez úttal: Az apostol első része, melyet lehet folytatni akár 20. részig.
Battonya a kőkor óta lakott hely, melyet régészeti leletek bizonyítanak a neolit illetve a bronzkorból. Első írásos emléke 1342-ből származik. Lackffyak majd a Hunyadiak birtoka volt. 1529-től a török portyázások állandó célpontjává vált, a magyar lakosság elmenekült, elpusztult a török időkben.
A hódoltság után Battonya kincstári kézbe kerül. mindössze 24 adófizető jobbágyot számlált a Possessio Batonya Cameralis, akik közül a közölt névsor alapján 20 szerb, 2 román és egy magyar nemzetiségű.
A XIX..század végére már népes városnak mondható, Gőzmalom, téglagyár, majd a vasút megérkezését követően távírda , szikvízgyár, nyomda és faiskola létesül, és kisdedóvó valamint felső leányiskola is. https://hu.wikipedia.org/wiki/Battonya
István néhány saját készítésű fényképpel is gazdagította ismerkedésünket Battonyával Köszönet érte!
II: vh -ús emlékmű
Holokauszt emlékmű
városháza tűztoronnyal
evangélikus templom
Battonya egyik különlegessége az arányszálhímző szakkör.
melynek valószínűleg sokan még a nevét sem hallottuk. Pedig érdemes megismerkedni velük.
A sport is fontos szerepet tölt be a város életében, melybe a következő videó ad betekintést.
Kaposvárra látogathatunk most István jóvoltából. Újabb város, s ami különösen jó, hogy egyre távolabbi vidékekre megyünk Budapesttől. Nagy köszönet érte és a természetesen az ajándék/köszönő Petőfi vers most is következik: Isten csodája
Virtuálisan is végigsétálhatunk ezúttal is a Petőfi utcán az alábbi linkre kattintva. s megtapasztalhatjuk, hogy mennyire más mint az előző bejegyzésben látott Petőfi utca a széles utca két oldalán modern szalagházak húzódnak, s egy szép virágos körforgalomban ér véget..
Kaposvár: "A város területe már az i. e. 5. évezred környékén lakott volt. I. e. 400 körül kelta népek telepedtek le a vidéken. A mocsaras környéket elkerülték a fontosabb ókori útvonalak, így a rómaiak és avarok jelenléte nem volt jelentős.
A honfoglaláskor azonban István király idejében, már 1009-ben a pécsi püspökség alapító levelében szerepel a neve. 1061-ben a város mai területén már bencés monostor épült, és a13. században már földvárat is építettek , melyet 2 évszázad múlva kővárra alakítottak.
A törökök terjeszkedése miatt később felértékelődött a kis erődítmény szerepe. Nehéz volt a területet megközelíteni, így a menekülők számára a vár menedéket jelentett, a törökök azonban 1555-ben ötnapi ostrom után elfoglalták. A város 131 év után,1686-ban szabadult fel a török uralom alól.
Az Eszterházyaik birtoka lett később, megyeszékhellyé fejlődött. A kiegyezés után indult meg a város rohamos fejlódése A következő években sorra épültek fel az ország más részeivel való kapcsolattartást elősegítő vasútvonalak.
A 20. század elején Kaposvár egyike volt azon kevés magyarországi városnak, amely már rendelkezett vízvezetékkel. Aszfalt és makadám burkolatú utcáiban villannyal világítottak. 1904-ben -ben adták át az új városháza épületétés 1911-ben nyílt meg a híres Csiki Gergely Színház ."
István által újabb településünkre látogathatunk el. Nagy köszönet érte, s természetesen a a köszönő/ajándék Petőfi vers ez alkalommal sem marad el: A magyar nemes című az-
Érdemes virtuálisan is végigsétálni a Petőfi úton, ahol sok szép ,jellegzetes építészeti emlékekkel találkozhatunk a XIX sz vége XX.sz elejéről
A magyar honfoglalás után a vidék ura Ond vezér lett, majd a Kalán nemzetség örökölte. Az első írásos emlékek a 13. század elejétől örökítik meg, amelyek többek között feljegyezik a tatárdúlás pusztításait is, és azt, hogy a környező falvak gyakorlatilag teljesen elnéptelenedtek, a bujdosásból visszatért népnek kellett újraépíteni az otthonaikat. 1282-ben a településsel határos Hód-tó partján zajlott a Hód-mezei csata, amely után a győztes Kun László a környéken, illetve a Duna-Tisza közén telepítette le a legyőzött kunokat, akik ezzel földet, hazát és védelmet nyertek.
A település a 15. század közepén földesurától, Hunyadi Jánostól megkapta a mezővárosi rangot. Folyamatos fejlődés vette kezdetét, A középkorban a lakosság fő megélhetését a földművelés, a piacok és az állatvásárok biztosították.
A helyiek máig jellemző patriotizmusának egyik korai példájaként 1456-ban az éppen aratásban lévő földművesek Hunyadi kérésére kiegyenesítették kaszáikat, és elindultak Nándorfehérvárra, ahonnan a megmaradtak győztesen tértek vissza. Önfeláldozásuknak is köszönhető, hogy Európában az oszmán-török terjeszkedést visszavetették.
A török alóli felszabadító háborúk során a megmaradt Hód-Vásárhely bár évekre kiüresedett, népessége elköltözött, törökök kiűzése után folyamatosan újra települt és 1723-tól Károlyi Sándor birtoka lett.
Vásárhely népe az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején is tanúbizonyságot tett nemzeti elkötelezettségéről: a város ifjai Kossuth Lajos oldalán vettek részt a délvidéki harcokban. A szabadságharc vezető alakja 1848 őszén városunkban tartott első toborzó beszédének hatására közel másfélszázzal többen jelentkeztek katonának, mint amennyit a haza a város létszáma alapján megkövetelt.
A dualizmus idején egyenletes fejlődés következett a város életében, amelynek köszönhetően 1914-ig kialakult Hódmezővásárhely polgáriasodó jellege, megépült az árvízvédelmi körgát, amelynek mintegy 3 kilométeres, a Hód-tó felől eső részét várfalszerűen helyben égetett téglával rakták ki. Ekkor jött létre a máig részben eredeti épületekből álló Kossuth tér is a városházával, a bank, a posta, valamint a bíróság épületével, a Zrínyi utcán az Úri Kaszinó magyar szecessziós házával. Sorra épültek a téglafalú parasztpolgári házak, amelyek mind a mai napig meghatározzák egy-egy főbb utca jellegét.
Ígértem, hogy újra írok Petőfi rózsájáról, ha sikerül megtudnom- ,milyen is lehetett az a rózsa , amelynek tiszteletből a Petőfi rózsája nevet adta ifj. Emich Gusztáv 1888-ban.
Levelet írtam a magyar Rózsatársaságnak,
Tisztelt Rózsatársaság!
Az 1889-es Petőfi Albumban találtam egy verset, melyet Kiss József írt Petőfi-rózsa címmel 1888-ban. egy rövid megjegyzéssel
Mégpedig, hogy az 1888-as virágkiállításon ez a rózsa valóságosan is megjelent, s nem más, mint az Országos Magyar Kertészeti Egyesület megalapítója ifj.Emich Gusztáv adta az adott rózsának a souvenir d' Alexander Petőfi nevet.
Próbáltam megtalálni a neten, hogy van-e erről rózsáról valamilyen leírás, vagy kép, de nem találtam semmit.
Ezért fordulok Önökhöz. Talán Önök tudnak segíteni a Petőfi rózsa történetének részletivel.
S kaptam választ is: Kohári Györgytől.
"A Petőfi rózsákról, (Mert kettő, talán három van, de leginkább volt.) az alábbiakat lehet tudni.
A helpmefind.com adatbázis szerint ketten is nemesítettek Souvenir d'Alexander Petőfi nevű rózsát. Az egyik nemesítőként Emich Gusztáv, a másiknak pedig Zsednyicsek József a nemesítője. Itt az egy fajta, két nemesítő esetében valamilyen félreértés történhetett az adatbázis szerkesztők körében. Bizonyos jelekből úgy tűnik, hogy az adatbázis szerkesztői a teljes (!) fellelhető kertészeti szakirodalom rózsákra vonatkozó részét átnézték, és amit fajtanévként fajtaleírással találtak, azt beépítették az adatbázisba. Nem biztos azonban, hogy a magyar nyelvet és kultúrát jól ismerő nézte át a régi magyar szakirodalmat. Az említett rózsához Emich Gusztávnak és Zsednyicsek Józsefnek is lehetett köze. Meg kellene keresni az eredeti forrásokat, ahol erről a rózsáról lehet olvasni.
Magáról a rózsáról: A rövid (helpmefind.com) leírás szerint egy világos-rózsaszín teahibrid lehetett, szirmainak volt némi fehéres árnyaltsága, a virágok az elnyílással sötétebb lilás árnyalatúvá váltak. A szirmok száma 17-25 között volt. Ez a fajtaleírás számos teahibridre ráillik
A fajtaleírások nem mindig voltak pontosak, jó minőségű fényképek drágák voltak, a rózsákról inkább művészi rajzok vagy aquarellek készültek. Ezek bár nagyon szépek, de nem mindig alkalmasak a fajta pontos azonosítására. Nagyon valószínűnek tartom, hogy átneveződött valamelyik korabeli fajta. Ezt akkoriban elég sokan megtették, nem csekély káoszt teremtve a régi rózsák világában.
A legvalószínűbbnek azt tartom, hogy Emich Gusztáv (Vagy Zsednyicsek József) talált egy szép, névtelen teahibridet és azt némi Petőfivel összefüggő dicsfényért a kor divatos francia rózsa nevével látta el.
Sajnos a fajta elveszett, így a fentebbi találgatásom bizonyítani is cáfolni is lehetetlen.
Egyetlen dolgot lehet tenni: az 1888 előtti, a fajtaleíráshoz legközelebb álló régi rózsákat megvizsgálni és azt írni-mondani, hogy ez a fajta áll legközelebb a Souvenir d'Alexander Petőfihez. Ez sem könnyű, mert a Petőfi nevét viselő rózsához hasonlóan igen sok régi rózsa elveszett. Némi segítség lehet a Rózsa Újság (Így volt a neve.)
A teljességhez hozzátartozik, hogy Márk Gergelynek is van a jeles költőről elnevezett rózsája, a Petőfi Sándor emléke. Ez a fajta a Budatétényi Rozáriumban bizonyosan megtalálható."
S valóban , meg is találtam a neten. képpel együtt
Petőfi emléke rózsa sajnos nem kapható , de Erkel Ferenc, Arany János, Mezey Mária és más hírességek nevét viselő rózsáiból vehető interneten keresztül is.
Köszönet és ajándékként Kohári Györgynek és a Rózsatársaságnak, hogy általuk rátalálhattunk erre a csodás rózsára: Petőfi Sándor : Szerelemnek rózsafája megzenésített verse László Evelin Gréta előadásában következik
László Evelin Gréta
énekesnő
Ha valakinek kedve támad a rózsa szimbolikájával,
a rózsafajták történelmi korokon átívelő összefoglalójával
vagy a rózsaolaj és a pápai aranyrózsa történtével megismerkedni
Andrea jóvoltából igazán kivételes Petőfi200 ünnepnek lehetünk megismerői. Szó szerint ezt írta levelében:
"Ma avattuk fel Túri Török Tibor szobrászművész Petőfi szobrát Hévízen, a róla elnevezett utcában".
Vagyis Ő is részt vett ezen a jelentős, felemelő eseményen. Nagyszerű érzés lehetett Andreának ez az élmény, különösen, hogy ritkaság manapság Petőfi szobor felállítás. még így a születésének 200. évfordulója alkalmából is. Lehet, persze, hogy máshol is volt , csak nem tudunk róla. Nagy öröm ez nekünk is! Nagy köszönet érte és természetesen a köszönő/ajándék vers most is következik.
István kapuvári Petőfi utcával gazdagította most gyűjtésünket. Ez is egy különleges utcatábla formájában és betű fajtával is eltér az átlagostól. Valamint a két virág még plusz figyelmet is rá irányítja. Az, hogy egymás alatt két utcatábla van csupán azt jelzi, hogy a városon keresztülfutó főútra csatlakozik kezdete a Petőfi utcának.
S itt is mint oly sok településen láttuk már, a házakra kihelyezett utca-házszám táblák helyet egy -egy ilyen nagy tábla jelzi, hogy melyik utcában vagyunk éppen.
(Szent István király krt.) Nagy köszönet érte, és természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is következik érte. Van-e mostan olyan legény aki fél? zenei feldolgozásban
Kapuvár történelme , már címeréből is látható, hogy bővelkedett a harcokban. Már az őskorban is lakott település volt. A csiszolt kőkorból és a korai vaskorból is jelentős számú lelet került már eddig elő. Itt húzódott az illírek védelmi vonal is.
A honfoglalás idején a Sur nemzettség telepedett itt le és a11. században már gyepű rendszerrel megerősített kapuja is volt. A város nevét először egy1162-es királyi adománylevélben lehet megtalálni.
A település 135a-től a Kanizsai család birtokába kerül, majd a Nádasdy család tulajdona lesz.1550-ben már van iskolamestere és 1558-ban megkapja mezővárosi rangot is.A törökök 1594-ben foglalta el.
A török kiűzése után még egy ideig a Nádasdyaké a város, azonban Nádasdy Ferenc, a Wesselényi féle összeesküvés tagja, s kivégzik , a család birtokait elkobozzák és az Eszterházyaik kapják meg.
A Rákóczi szabadságharc idején jelentős harcuk dúlnak a várért, amit végül is a kurucuk felrobbantottak. A vármardványt az Eszterházyaik aztán kastéllyá építik át.
István jónéhány fényképpel bővítette utcatábla kereső útját. Köszönet érte, így az Ő fényképeiáltal megláthatjuk közelebbről is a Szent Anna templomot,
.jpg)
.png)
.png)
.png)
