István által újabb településünkre látogathatunk el. Nagy köszönet érte, s természetesen a a köszönő/ajándék Petőfi vers ez alkalommal sem marad el: A magyar nemes című az-
Érdemes virtuálisan is végigsétálni a Petőfi úton, ahol sok szép ,jellegzetes építészeti emlékekkel találkozhatunk a XIX sz vége XX.sz elejéről
A magyar honfoglalás után a vidék ura Ond vezér lett, majd a Kalán nemzetség örökölte. Az első írásos emlékek a 13. század elejétől örökítik meg, amelyek többek között feljegyezik a tatárdúlás pusztításait is, és azt, hogy a környező falvak gyakorlatilag teljesen elnéptelenedtek, a bujdosásból visszatért népnek kellett újraépíteni az otthonaikat. 1282-ben a településsel határos Hód-tó partján zajlott a Hód-mezei csata, amely után a győztes Kun László a környéken, illetve a Duna-Tisza közén telepítette le a legyőzött kunokat, akik ezzel földet, hazát és védelmet nyertek.
A település a 15. század közepén földesurától, Hunyadi Jánostól megkapta a mezővárosi rangot. Folyamatos fejlődés vette kezdetét, A középkorban a lakosság fő megélhetését a földművelés, a piacok és az állatvásárok biztosították.
A helyiek máig jellemző patriotizmusának egyik korai példájaként 1456-ban az éppen aratásban lévő földművesek Hunyadi kérésére kiegyenesítették kaszáikat, és elindultak Nándorfehérvárra, ahonnan a megmaradtak győztesen tértek vissza. Önfeláldozásuknak is köszönhető, hogy Európában az oszmán-török terjeszkedést visszavetették.
A török alóli felszabadító háborúk során a megmaradt Hód-Vásárhely bár évekre kiüresedett, népessége elköltözött, törökök kiűzése után folyamatosan újra települt és 1723-tól Károlyi Sándor birtoka lett.
Vásárhely népe az 1848–49-es forradalom és szabadságharc idején is tanúbizonyságot tett nemzeti elkötelezettségéről: a város ifjai Kossuth Lajos oldalán vettek részt a délvidéki harcokban. A szabadságharc vezető alakja 1848 őszén városunkban tartott első toborzó beszédének hatására közel másfélszázzal többen jelentkeztek katonának, mint amennyit a haza a város létszáma alapján megkövetelt.
A dualizmus idején egyenletes fejlődés következett a város életében, amelynek köszönhetően 1914-ig kialakult Hódmezővásárhely polgáriasodó jellege, megépült az árvízvédelmi körgát, amelynek mintegy 3 kilométeres, a Hód-tó felől eső részét várfalszerűen helyben égetett téglával rakták ki. Ekkor jött létre a máig részben eredeti épületekből álló Kossuth tér is a városházával, a bank, a posta, valamint a bíróság épületével, a Zrínyi utcán az Úri Kaszinó magyar szecessziós házával. Sorra épültek a téglafalú parasztpolgári házak, amelyek mind a mai napig meghatározzák egy-egy főbb utca jellegét.
.png)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése