Istvántól újabb Petőfi utcatáblát és kaposszerdahelyi nevezetességek fényképeit kaptunk . Nagy köszönet érte, és természetesen a köszönő / ajándék Petőfi vers is következik : a Hazámban című
Szerencsére a google maps segítségével mi is végigsétálhatunk rajta- .
Kaposszerdahely -bár nem nagy lélekszámú település- történelme régre nyúlik vissza.
1230-ban már vásártartartási jogot kapott (szerdai napra),és 10 év múlva már temploma és plébániája volt. 1403-től a Kaposvári Vár része lett.
A török korban annyira elnéptelenedett hogy mindössze 2-8 házban éltek
Amikor 1706-ban kurucuk kezére került, az ott lakó rácok elhagyták a falut . 1726-ban a birtokviszony rendezése során két család , a Lengyel és a Prilej család kezébe került, akik nagy szőlő ültetvényeket ültettek és megindult a település fellendülése korábban lerombolt templom helyére kápolnát építettek.
Az 1831-es kolerajárvány 30 ember életét vette el- Az 1800 as évek utolsó évtizedében az eladósodott középbirtokosok eladták földjeiket, és ezzel együtt kisparaszti gazdálkodást folytató családok telepedtek meg. 1904-ben iskolát építettek. és a település 1909-ben lett hivatalosan Kaposszerdahelynek elnevezve a belügyminiszter által-
A Petőfi Sándor utca első épülete a katolikus templom, ,melyet István külön le is fotózott számunkra. valamint a község egyetlen portré szobrát is , Szent Istvánt, melyet a helyi művész Göbölös Attila készített. nagy köszönet érte!
Egy hangulatos falubemutató videóra is leltem. Amiből jobban megismerhetjük e apró települést.
S milyen boldogító, hogy innen is van Petőfi utcatáblánk!
Roma kultúra Napját tartanak évente
van nyugdíjas énekkara
és cross versenye jótékonysági motoros találkozója. Reiki tanfolyama,
Bernát küldte a Pomázon készült fényképeit az ottani Petőfi Sándor utcatábláról. Nagy köszönet fiatal támogatónknak a lelkes utcatábla gyűjtésért, melyért természetesen köszönő/ajándék Petőfi vers is jár. Most A puszta télen lesz ez.
S nem csupán az utcatáblát fotózta le Bernát, hanem -mint már korábban is- , utcarészletet is kaptunk! Nagyon hangulatos kép! Nagy köszönet érte!
S újra egy címeres utcatábla! Láttunk már jópárat ilyent, de egyszínű címerest még nem. Hiába ahány település, annyi különlegesség az utcatáblák terén is!
Virtuálisan is végigsétálhatunk mi is a goggle maps segítségével, s igazan takaros, rendben tartott, a két oldalán gondozott árokkal szegélyezett utcán
Pomáz városa az ősidőktől lakott terület réz és bronzkori sírok alapján, de laktak itt , később kelták, avarok, longobárdok, majd a rómaiak vették birtokba .Első írásos említése 1138-ból való. Vak Bottyán egyik oklevelében. 1277-ből egy adománylevélből kiderül, IV. László király pomázi birtokát Erzsébet hercegnőnek adományozta. Árvíz és pestisjárvány pusztította lakosságát többször is.
A törökkorban a magyar lakosság jelentősen megcsappant, mindössze 10 családvolt magyar nemzetiségű. A törökök kiűzése után újra fejlődésnek indult. Szőlő ültetvények, borászat, bőrfeldolgozó, kerékgyártó, kőműves iparosok kézműiparos cégek alakultak, gőzmalmok létesültek
Ilona most Hatvanban járt, s megint csodaszép fényképekkel ajándékozott meg minket . Nagy köszönet érte, és a köszönő/ajándék petőfi vers ezúttal : a JÖVENDÖLÉS. S bár már volt ez a vers tavaly. de most egy új interpretációban Mészáros Gábor előadásában hallható.
Virtuálisan is sétálhatunk rajta: Régi és újabb utcatáblákat is megfigyelve. A négyzetes bizonyára megvan bő 50-60 éves!
Hatvan városa helyén már az újkőkorban is laktak, de jelentős településsé a réz és bronzkor idején vált. Ez időben a szteppi pásztornépek telepedtek meg itt. Oly jelentős volt a régészeti leletek alapján e terület, hogy HATVANI KULTÚRA nevet kapta. A bronzkor után egy jó ideig nem jelentős számú lakossága. Egymást váltogatták, a szkíták, szarmaták, kelták, avarok és végül a honfoglaló magyarok A VÁROSneve besenyő-török eredetű, jelentése töredéknép.
1170-ben a premontrei szerzetesek telepedtek meg a mai város területén és kolostort építették. Hatásuk egyre jelentősebb lett. Az első írásos emlék 1235-ből való. A település jelentősége hamarosan megnövekedett, mert a Buda - Krakkó út itt is átment. I (Nagy) Lajos király idejében a város többször is szállást adott az itt átvonuló királynak. 1406-ban megkapta a mezőváros címet és országos vásártartás jogát is.
A török időkben a török szandzsák rendszerébe került, így egyre több török telepedett le a magyar lakosság kisebbségbe került. A török uralom 1686-ban ért véget
Grassalkovich Antal 1734-ben megvette a hatvani birtokot sok fejlesztést vitt végbe. Kastélyt építtetett, posztómanufaktúrát alapított., bár sosem lakott itt. 1841-ben kihalt a Grassalkovich család, így a kastély romlásnak indult.
1849-ben Hatvan városa a Tavaszi hadjárat egyik győztes csatájának színere volt., majd a július 12 után az oroszok főhadiszállása lett.
A kiegyezés után kezdődött el a város fellendülése, elsősorban a vasútépítés hatására., s Magyarország egyik fontos vasúti csomópontjává vált. Takarékpénztár, majd cukorgyár létesült, később paradicsomkonzervgyár létesült (Aranyfácán terméknévvel)
Ilona a város nevezetességeit is lefotózta, így most város fényképes bemutatója következik. Nagy köszönet a képekért !
Ilona külön figyelmet szentelt a vasútállomás és vasúttal kapcsolatos emlékekre is!
Hatvanban sok szobor is található a központban. Ezekből is egy csokorra valót gyűjtött össze Ilona
Kossuth Lajos Grassalkovich Antal Baross Gábor
Balassi Bálint Szent István király
Werbőczy István Radnóti Miklós
S nem maradt ki a városon átfolyó (most épp csak csordogáló) Zagyva
Ilona igazán tartalmas fényképes beszámolója után én a Hatvany Lajos Múzeum invitálóját kívánom csak hozzáfűzni a város bemutatásához. Hatvan városát mindenképp érdemes felkeresni, akár több napra is !
A főváros egyik legrégibb gimnáziuma. 1892-ben kezdte meg működését- Fiú gimnáziumként, s még nem Petőfi nevével fémjelezve. Azt csak 1946-ban kapta.. M.K.ÁLL.. Főgymnasium, majd Verbőczy István Gimnázium nevek után. Jelenleg: a hivatalos elnevezése Budapest I. Kerületi Petőfi Sándor Gimnázium.
A koedukált oktatás 1963-óta van falai között ,ezt megelőzően kizárólag fiúk járhattak tanulni ide.
Az iskola tanulója volt a későbbiek magas állami tisztséget betöltő, vagy kimagasló teljesítményt elérő diák: - Göncz Árpád, Medgyessy Péter, Kupa Mihály, Ferencsik János, Tandori Dezső, Makovecz Imre, Máté Péter.....
Itt érettségizett József Attila és Radnóti Miklós is, s itt tanított Nemes Nagy Ágnes költő is.
Lutter Imre yuotube csatornáján a legújabb vers amit előad a Szeget szeggel! Nem elmond, felolvas, előad! Három perce igazi színházi, színészi élmény. .
De mit is jelent ez a két szó? Szeget szeggel! Gondolom nem én vagyok az egyedüli, akinek feltűnik , hogy míg a vers ismerős, a címe elgondolkodtat. Mit is jelenthet ez a szóösszetétel Köze van.-e egyáltalán a szeghez(szöghöz) ?.
Egy gyors utánanézés a neten ( az irodalom óra minden részlete nem marad meg az emberben) s a megoldás a jó öreg közmondásokból kapható meg.
Szeget szeggel = Rosszat rosszal gyógyítani
Pl betegséget keserű orvossággal.
(bántást, bántással kiegyenlíteni) saját megfogalmazásomban
Lehet másik magyarázata is a címnek. (annál is inkább, mert mini színpadi mű is egyben a vers)
Petőfi bizonyára ismerte Shakespeare Szeget szeggel c. művét (hiszen maga is fordított részleteket Shakespeare drámaiból. Akkoriban a Szentiván éji álom, Szeget szeggel címmel mehetett . Az első magyar fordítás során (1623-ban ezzel a címmel szerepelt)
Babi-tól kaptuk Villány, Petőfi utcájának tábláját, s az akkor épp a 100. a bejegyzés volt. Neki is köszönhető, hogy az elmúlt évünk oly gazdag, színes volt. Első kérésre a programunk mellé állt és jónéhány utcatábla fényképe nyomán szép helyeken jártunk és szép versekkel gazdagodtunk általa Köszönet érte újra! . https://petofi200.blogspot.com/2022/05/villany-petofi-sandor-utca.html Egy videót kaptunk. Mondta már tavaly év végén, hogy a könyvtárukban januárban lesz egy Petőfi est, és majd beszámol róla. . Ez létre is jött és Babi is aktív szervezője volt ezen ünnepi estnek.
A 2023-as Petőfire emlékező helyi műsorok két dologban nagyon különböznek az elődiektől.
Nem csupán ott ünnepli a helyi lakosság ahol valamilyen konkrét Petőfi nevéhez, vagy életéhez kapcsolódó esemény, intézmény van, hanem ahol van pár ember aki összefog és szeretetből, tiszteletből , önerőből hoz létre egy saját ünnepi eseményt. Petőfi tiszteletére.
A műsor esemény igyekszik minél szélesebb spektrumát megmutatni . a Petőfi életműnek (mint ahogy ezt tavaly és idén mi is tesszük.) Ezzel szakítva minden korábbi hagyománnyal
Most is teljes Petőfi élet és költészet -képet kapunk a műsort adó Barabás József villányi lakos által. Most nem írom le hogy ki Ő, mit érdemes tudni róla, mert azt Babi részletesen elmondja a videó elején.
A tavalyi Petőfi 200 projekt szerzőitől egyre több telefon, e-mail, vagy szóbeli megkeresés ér el hozzám. Megosztják élményeiket, az épp akkor hallgatott rádióműsor, vagy előtte való nap látott , Petőfivel kapcsolatos tv műsor , vagy újságban olvasott Petőfivel kapcsolatos írások kapcsán. S olyankor is jön a kép és hanganyag, mikor valaki a saját falujában rendez barátaival Petőfi emlékműsort.
Először is a köszönet ezekért a kellemes beszélgetésekért, e-mail-ekért , melyek azt erősítik, hogy kis virtuális utazásaink mély nyomot hagytak. Kíváncsiságot, odafigyelést Petőfire mindenképp ! S ez nagy öröm! Van miről beszélgetni, van kivel megosztani egy-egy Petőfi élményt. Ez az igazi hozadéka a tavalyi évnek.
Nagy köszönet érte, mindannyiótoknak és szóljon akkor Nekik /nekünk ajándékként az eddigi felfedezésekerét: A téli esték c Petőfi vers zenés feldolgozásban
Molnár Bianka
Közreadom én is , hiszen mindannyian szerzőtársak vagyunk. Felfedezéseik/ fényképeik éltették a blogot s remélem éltetik továbbra is!
Sz. Zsuzsa, kinek tavaly oly szép személyes élménybeszámolóját olvashattuk, most is figyeli, hogy milyen érdekességek jelennek meg az újságokban. A minap egy újságlapot adott a kezembe, tele kortárs költőink Petőfi vers parafrázisaival
Hilda, akinek az elmúlt évben jópár szép utcatábla képet, s települést is bemutató fényképet köszönhettünk felfigyelt egy- újságcikkre, amit a blog szerzői , olvasói , nyugodtan kiegészíthetnének, hiszen van Petőfi kilátó és Petőfi Lakásfenntartó Szövetkezet ,vagy a Petőfi könyvállomás, képünk is. Nem is beszélve az Anyám tyúkjá-s emléktábláról
Nelli, aki Makóról tudósított tavaly most . a Duna tv Szeretlek Magyarország műsorának Petőfi kvíze kapcsán felhívott és megbeszélhettük, hogy az ott elhangzott kérdésekre milyen választ adtunk volna?
Én kicsit sokalltam a 8000-es számot ami Petőfi nevével fémjelzett utcát, teret, szobrot, intézményt, jelent. Szerintem nincs ennyi, hiszen épphogy Petőfi nevének eltűnési időszakában vagyunk. Nincs minden magyarországi településen Petőfi uta/tér/köz. Márpedig a KSH adata szerint e mindössze 3155 település volt 2022.május1-én https://www.ksh.hu/teruletiatlasz_telepulesek
Petőfi szobor, emléktábla meg még kevesebb helyen , Petőfi nevű intézménynév is eltűnőben van. Konkrét tapasztalat épp a blog, település bemutató része kapcsán, hogy iskolák, művelődési otthonok Petőfi nevei változtak meg mássá az utóbbi 10-15 évben. Elég ha csak az egyik korábbi bejegyzésre utalok, (Bicskére). Számos iskola is elveszítette Petőfi nevét, ha egyházi fenntartásúvá vált. Lehet, persze, hogy a határon túli települések Petőfi emléktábláit, szobrait intézményeit is belevették, de nem hiszem , hogy az kitenne 3000 -et.
Antal Barbarától Petőfi körtefájáról, no meg a Petőfi lakásfenntartó szövetkezetről kaptunk tavaly tudósítást Ez igazán Nagy különlegességnek számít t.
Minden esetre az látszik, hogy aki tavaly lelkesen gyűjtögetett a Petőfi táblákat a blogba, most is figyeli, azokat a híreket, tudósításokat, amelyek Petőfiről szólnak, vagy vele kapcsolatos információkat közölnek! S ez öröm.
Ilonától kaptuk a szigethalmi képeket . Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers most is következik, előtte azonban nézzük az utcatáblás képeket. Annál is inkább, mert Ilonának most is egy ritkaság került a fényképezője elé. Volt már néhány kék utcatábla fehér betűvel. volt fehér tábla kék betűvel, de kék tábla sárga betűvel még nem . S mellé egy házi készítésű, fa alapra festett utcatábla is felkeltette figyelmét és lefotózta. Egyre több egyedi utcatábla kerül a gyűjteményünkbe a hivatalos utcatáblák mellett, s jóleső érzés látni, hogy a házak tulajdonosai időt, energiát belefektetve, fontosnak tartják, hogy elkészítsék!
Szigethalom, város a Csepel sziget közepe táján helyezkedik el, Már a bronz korban is lakott település volt. amelyről régészeti leletek tanúskodnak Ma kertvárosias un. sakktábla szerű település. 1950-ig Tököl településhez tartozott, majd onnan kiválva Szilágyi telep néven szerepelt. Melyet egy év múlva Szigethalomra változtattak.
Az első házak a 19.század elején épültek Vadasparkja, Duna partja, vonzza a kirándulni, felüdülni vágyókat .
Ilona most is készített fényképeket a város néhány pontján. Köszönet érte!
S végül egy rövid videó bemutató a város életéből, történelméből.
A városavató ünnepélyen felhangzó vers pont Petőfi Sándor :A magyar nemzet című, :-)
Ilona egy újabb érdekességgel bővítette Petőfi szobrokat, emléktáblákat gyűjtő sorozatunkat. Nagy köszönet érte! Nem csupán egy emléktáblát kaptunk általa, hanem az emléktábla felállításának körülményét megkeresve igazi történelmi utazásban lehet részünk.
Ami már az elmúlt év gyűjtéseiből is világosan látszott, hogy az 1948-49.es 100 éves szabadságharc évfordulóra való megemlékezés egyfelől, a politikai irányítás országos mozgalmával jött létre, másrészt ugyanakkor találkozott ez a program az emberek mély érzéseivel is. Szigethalom emlékműve kapcsán mélyebb betekintést is kaphatunk az előkészületek és a megvalósítás részleteibe is. Amely mint cseppben a tenger mutatja a történelmünk 1948/49 -től, 1998-ig zajló politikai, ideológiai nagy folyamatait.
Amit itt látunk az NEM az eredeti 1948/49-ban készült mészkő dombormű. A reliefről készített bronz domborművet látjuk ma.. Az, hogy ez az emlékmű-sors hogyan alakult az, Biró Endre Szigethalom történetét feldolgozó részletes összefoglaló művében olvasható ( az ide vágó részelteket bemásoltam)
A 186.-oldalon látható, az emlékmű eredeti állapota ,
ami választ ad arra, hogy hogy Huffnáger Károly miért nem található az interneten. Mert Ő nem szobrász volt, hanem egy nagyon tehetséges kőfaragó mester, s az általa elkészített emlékmű teljes egészében kő alapú volt.
Csak az újra felállítás során lett Bronz domborművel lefedve, az eredeti mű, a róla vett minta felhasználásával.
Akit érdekel a történelmi utazás itt olvasható az emlékmű története 1998 ig
Biró Endre Szigethalom c kiadványának 184-186.oldala:
1848-AS EMLÉKMŰ
a szabadságharcunk dicső napjaira
mindig is büszkék voltunk. Volt
egy időszak, amikor ezt a szép érzést a rendőrök felsőbb politikai utasításra gumibottal, elzárásokkal, megfélemlítéssel próbálták
kiverni belőlünk. Ettől azonban még nagyobb lett
a társadalmi ellenállás.
A magyarok már az 1848-as szabadságharcot
követő években elkezdte azt a folyamatot, amely
napjainkig tart. A nemzeti öntudat erősítése nagyon fontos volt az elnyomás évtizedeiben. Az
egyszerű emberek, de a középosztály is kívülről
akarta megmutatni a 48-as eszmékhez való azonosulást, például úgy, hogy ruházatukba
belevarrták a nemzeti színű szalagot, vagy a
kalapjukon viselték a férfiak. A történelmi
hagyományokat is érzelmi alapra építették,
legendákat, eseményeket idéztek fel, hogy az idő
el ne moshassa ezt a történelmi tettet.
Az 1848-as polgári forradalom emléknapját
1927-től már hivatalosan is nemzeti ünnepként
tartották számon. Érthető is, hiszen a tragikusan
végződött I. Világháború után kellett egy olyan
nemzetet összetartó erő, amely tompítja Trianon
fájdalmát. Talán éppen ebből fakadóan, de mindenképpen pozitívan kell értékelni azt, hogy a II.
Világháború utáni demokratikus kormányzat is
minden erejével támogatja 1848 emlékét s egyben történelmi előképének is tekinti. Ez talán
abban is megmutatkozik, hogy ennek az időszaknak a hivatalos pecsétjein a Kossuth-címer látható.
A polgári forradalom és szabadságharc méltó
megemlékezéséről cikkezett a korabeli sajtó. A
centenáriumi ünnepségsorozatra való felkészülésről már 1946 végétől értesülhettek az újságok
olvasói. Erről folyamatosan jelentek meg hírek,
hogy a lakosság körében is népszerű legyen.
Az Újjáépítési Minisztérium, – melynek feladatkörébe tartozott az ország gazdasági újjáépítésének megszervezése, a munkanélküliség leküzdésének irányítása és a közmunkaügy – 1946
májusában hozta nyilvánosságra az első ünnepségtervezeteket. Ebben az áll, hogy a hivatalos
rendezőtestülete az Országos Nemzeti Bizottság
lesz. Az Országos Nemzeti Biztosságot A legkülönfélébb társadalmi és állami intézmények, valamint a pártok ifjúsági tagozatából és iskolák
diákszervezetiből alakult meg 1947. január 30-
án.
A 100 éves évforduló napjára nagy lelkesedéssel és igaz hazafisággal készülődhettek
Szilágyitelepen. 1947 őszén megkezdődtek az
előkészületek. Az országos mozgolódás hatására
itt is megalakult a 48-as Bizottság. Tagjai részt
vállaltak az előkészítő munkálatokban, valamint
az évfordulóra tervezett ünnepségsorozat kivitelezését. A megszervezés nem volt könnyű feladat, hiszen se anyagi, se egyéb támogatást nem
várhattak a felsőbb szervektől a nagy, országos
propaganda ellenére. Így magukra voltak utalva.
A Bizottság elhatározta egy emlékmű felállítását a község központjában, a templom mellett.
Ezen a telken állt a háború előtt a Leventeotthon,
amely bizonyos mértékig a kultúra szolgálatában
állt és a hazafias nevelésben vállalt jelentős szerepet.
Megtalálták azt a személyt, aki az elképzelések alapján méltó emlékhelyet készít 1848-as
szabadságharc századik évfordulójára. Az emlékművet egy bizonyos Huffnáger Károly vállalta
el társadalmi munkában. Sajnos személyéről nem
sikerült semmit felderítenem. Az irodalmi műsor
megrendezését Borsos Lilla tanítónő vállalta el.
Az irodalmi összeállítás nagy része Petőfi
Sándor verseiből állt. A legjobb szavalók nagy
izgalommal, szorongással és a helyzetnek megfelelő komolysággal készültek a nagy eseményre.
A forradalom egyes jeleneteit a színjátszó kör
tagjai gyakorolták, beleélve magukat a rájuk
osztott személy jellemébe és tulajdonságaiba. Az
iskola énekkara is sok-sok próbával várta a nagy
napot. S ez a nap el is érkezett.
Az ünnepségsorozat az iskolában délelőtt
kezdődött. Szülők és gyermekek ünneplő ruhában
érkeztek s foglalták el helyeiket. A község vezetői és a meghívott vendégek az első sorban foglaltak helyet.
Az ünnepségről így írtak:
„A délelőtt megtartott iskolai ünnepély nagyon felemelő volt és a hallgatóság körében általános nagy tetszést aratott. A tanulók buzgón és a
nagy évforduló magasztos eszméitől áthatva játszották szerepüket. Lelkes, fiatal hangjuk csengőn hirdette a szabadságharc 100 éves évfordulójának dicsőségét és örömét
Az 1848-as emlékmű
A fő eseményre délután került sor. A magyar
zászlóval feldíszített Szabadság emlékmű leleplezése. Az ünnepség a Himnusz hangaival vette
kezdetét és a Szózat eléneklésével zárult. Közben
az irodalmi idézetek, versek és a rövid beszédek
után hullott le a lepel Huffnáger Károly alkotásáról. A község 48-as Bizottsága leplezi le a szépen
feldíszített emlékművet.
A középen magasodó oszlop tetején volt a két
évszám egymás alatt:
1848
1948
A két oldalszárny magasságában a felirat:
EMLÉKEZÜNK!
NEM FELEJTÜNK
A bal oldali szárnyon a dombormű Petőfi
Sándort ábrázolta, amint a Nemzeti Múzeum
lépcsőjén szavalja a Nemzeti Dalt. A jobb oldalira pedig a szabadságharc egy jelenete került,
amint harcba indulnak a katonák, karddal és zászlóval a kezükben.
A délutáni esemény egy esti előadással folytatódott, melyről így írtak a jegyzőkönyvben:
„A testület részt vett délután a Szabadság emlékműnél tartott ünnepélyen s este a centenárium
alkalmából rendezett ünnepi műsoros előadáson,
melyen az iskola dalárdája is közreműködött”
A képen is látható emlékmű méltó módon mutatta meg az ünneplőknek 1848 dicsőségét. Jelenléte és nemzeti büszkeséget árasztó kisugárzása
zavarta az elmúlt rendszer pártvezéreit. A Kádárkorszak helyi pártemberei lebontották azzal az
indokkal, hogy egy műszaki boltot kell építeni a
helyére, – nem mintha máshol nem lett volna
elegendő üres terület egész Szigethalmon. Nyilván irritálta őket, hogy az irodájukból éppen azt
az emlékművet kell nap, mint nap látniuk, mely
egy nép szabadságharcát ábrázolta.
mert ahol zsarnokság van,
minden hiába,
a dal is, az ilyen hű,
akármilyen mű,
mert ott áll
eleve sírodnál,
ő mondja meg, ki voltál,
porod is neki szolgál.
Illyés Gyula Egy mondat a zsarnokságról című versének befejező sorai hűen mutatják meg
azt a korszakot, amelyben egy nép szabadságát
jelképező emlékművet elpusztítanak, elpusztíthatnak. A nép azonban nem felejt. Nem felejti el
azokat, akik ha kellett fegyvert fogtak, hogy elűzzék zsarnokaikat.
Mivel bár országos program volt a szabadságharcra és Petőfire való méltó megemlékezés, anyagi segítséget nem nyújtottak hozzá. Így ez az emlékmű, egy kiváló kőfaragó Huffnáger (vagy Hufnágel) Károly kőfaragó mester alkotása, aki nagy valószínűséggel sok generációs kőfaragó család leszármazottja lehetett. Hiszen már az 1610-es évekből vannak Hufnágel metszetek az interneten. S tudható történelemből, hogy a kézművesség generációról -generációra öröklődött , és csiszolódott is. Két ilyen nagyméretű és ilyen kidolgozású relief elkészítése nagy szakmai tudást mutat.
A 186.-oldalon látható, az emlékmű eredeti állapota az, ami választ ad arra, hogy hogy Huffnáger Károly miért nem található az interneten. Mert Ő nem szobrász volt, hanem egy nagyon tehetséges kőfaragó mester, s az általa elkészített emlékmű teljes egészében kő alapú.
Egy újabb kis költségvetésű, de a mindenkihez szóló, - sőt előadóként megszólalható lehetőséggel is készülő verssorozat ez a Veszprémi Petőfi Színház kezdeményezésében és megvalósításában. Amelyre szeretettel várnak műkedvelő versmondókat is, és verset hallgatókat az ország és a nagyvilág bármely pontjáról! Hiszen Yuotube csatornán követhető.
Azt hiszem ezeknek a kezdeményezéseknek van igazi értéke. Az egyszerűség, a közvetlenség a valódi Petőfi .
A beköszönő és az első vers a Színház igazgatójától hangzik el: Sors nyiss nekem tért
Oberfrank Pál (sz1964)
Jászai Mari díjas
Érdemes Művész
színművész
színházigazgató
S mindenképp emlékezni szeretnék arra, hogy tavaly Keszthelyiné Solymosi Ilona oly kivételes fényképpel ajándékozta meg közönségünk, amelyen látható, a színház előtt álló Petőfi szobor, és Ő maga is, sok sok évvel ezelőtt. Amikor senki sem sejthette, hogy egyáltalán sor kerül majd egy magunk által szervezett, és fenntartott Petőfi 200 programunkra, amelynek keretében értékké válik egy évtizedekkel korábbi pillanat emléke is. S minden Petőfi verseivel kapcsolatos emlék, minden Petőfi utcatábla, minden Petőfi szobor, vagy emléktábla egy-egy Petőfi verssel lesz honorálva.
Íme az említett tavalyi fénykép és az akkori bejegyzés linkje
Egy csodás- s a miénkhez nagyon hasonló - invitáló, lélekmelegítő sorozat első bejegyzésére leltem.
Minden videós bejegyzés egy új településen járja sorra az ott fellelhető, Petőfi nevét viselő intézmények, emléktáblák , szobrok helyszínét, miközben a képi anyag mellé Mészáros Gábor színész elmond egy- Petőfi verset.
Elsőnek egy olyan versét Petőfinek amit még nem hallottunk az elmúlt egy év során. A címe :Én.
Etus küldött egy újságcikket a minap, melyben egy pozsonyi Petőfi szoborról van tudósítás. S mivel nem csupán az utcatáblákra hanem minden más Petőfi nevét viselő alkotásra is kiterjed figyelmünk, elküldte nekünk.
Nagy köszönet érte. S természetesen köszönő/ ajándék Petőfi vers is lesz csatolva a végére
Az újságcikk linkjét közreadva megnézhető a szobor eredeti, - színezett fényképeken, ami igazán ritkaság-Kellemes , értékes időtöltés is egyben.
Sikerült megtalálni az újságcikkben közölt képeken a szobrászművész nevét, így ez alapján, -bár saját élményű fénykép nem áll rendelkezésünkre, de wikimedia-szabad felhasználású internetes portálon megtalálható e jelentős Petőfi szobor fényképe ,így a forrás megjelölésével legálisan közre is adható
A Petőfi szobor elkészültének időpontja 1911 amely eredetileg Pozsonyban a színház előtti téren állt. Majd 1921.ben elbontották, de Pozsonyligetfaluban (Petrzalka) 1951-ben újra felállítottak http://lexikon.katolikus.hu/R/Radnai.html . amely mamár Bratislava (Pozsony ) része egyébként.
.jpg)
.jpg)
