Közeledik az év vége, pontosabban az elmúlt két év vége, amiben sok kilómétert tettünk meg , hogy Petőfi nevét viselő utca és házszám táblákat gyűjtsünk. Megismerkedjünk a felkeresett település történelmével. Köszönő/ajándék Petőfi versekkel töltsük meg a kirándulásokat.
Arra gondoltam, hogy itt az ideje a számvetésnek
Sok szempontból lehet a közös munkánkat összegezni, ezért is kezdem már most, hogy az év végére kialakuljon egy részletes, sok mindenre kiterjedő eredményhalmaz.
Az utcatáblákkal kezdem. Azokkal, melyeken csak a közterület megnevezése szerepel. Utána jönnek majd a házszámos Petőfi utcás táblák. Ezekből sokkal több van
Elképzelésem szerint ez egy lapozható "könyvecskévé" áll majd össze ennek a két évnek -megtett lépésekben sem kevés- útja.
A táblák önmagukban is többek,mint helymeghatározások.
Kortörténeti jelentőségűek, mert magukon viselik a kihelyezésük időpontjának történelmi, társadalmi viszonyat is. Ami így elsőre talán túlzó megállapításnak tűnhet, de remélem, hogy a különböző szempont szerint fókuszált összegzések megmutatják állíltásom igazságát
Először a táblafajták csoportosítával kezdem, s ezen csoportok többletjelentést hordozó kortörténeti jellemzőivel
Az 1948/49 -ben a 100 évvel korábbi szabadságharcra, évfordulóra emlékezés egyik "hozadéka " volt, hogy sok utca kapta Petőfi nevét országszerte.
Falvakban de városokban is , még ma is láthatóak leginkább - a házfalakon- ezek a bádog táblák, amelyek dombornyomottak , a betűket számokat, betűket fekete festékkel átfestettek. Kifejezetten tartósak, hiszen 65-70 év elteltével is jól olvashatóak. Az időjárásnak teljesen ellenállóak.
Ehhez hasonló tartósságúak az 50-60 év körüli , zománcozott utcatáblák. Egyszerű betűkarakterek, egyszerű megjelenés, de nagyon időtállóak,
amely sok " modern " 20-25 éves utcatábláról már egyáltalán nem mondható el. A legfőképp olcsó/ kötséghatékony megoldások, pár évtized alatt amortizálódtak. Semmiképp sem mondható, hogy időjárásállóak. Így nem is időtállóak. Sajnos mostanság nem is igen lesz rá pénzük a településeknek , hogy lecseréljék. Így maradnak az "új egységet kialakító, zsiráf mintázatú" utcatáblák,több településen Budapest agglomerációjában.
Külön kategóriát alkotnak a címeres utcatáblák.
Összetartoznak szellemiségükkel is, nem csupán küllemükkel. A tapasztalat azt mutatja, hogy olyan települések választották azt a megoldást, ahol a belső identitás nagyon erős. Vagy azért mert nemzetiségi gyökereiket ápolják, védik, vagy történelmükre, kiemelkedő évszázadok örökségére büszkék.Esetleg egybeolvadva közigazgatásilag más településsel, így őrzik régi nevüket, területeiket.
Külön csoportot alkotnak az irányjelző utcatáblák
Utcatábláink, zömében fehér alapon fekete betűvel készültek, de egyre inkább találkozhatunk fehér alapon kék betűvel írt, vagy épp fordítva kék alapon fehér betűvel írt utcatáblákkal.
Sajnos nagyon kis számban találkoztunk olyan utcatáblával, amely mint egy történelmi időablak,- őrzi az adott utcának ,területnek a korábbi nevét is a jelenlegi utcanév fölött/alatt .
Milyen jó lenne, ha ez szokványos lenne, s az utcán járókat folyamatosan emlékeztetné, arra, hogy milyen volt a történelmünk előttünk, S nem eltörölni akarnánk a múltat, múltunkat, hanem együttélni vele. Elfogadással, megértéssel.
Végül alkottam még egy csoportot utcatábláinkból . Ide tartoznak az igazán egyedi stílusú utcatáblák. Ezek vagy anyagukban (kerámia, vagy kő ) vagy díszítettségében térnek el lényegesen a korábbiaktól. Plusz információt elénk tárva a településről.
Jöjjön tehát az utcatáblák első egysége ABC-s sorrendben . Ebben 25 tábla jelenik meg.
Kizárólag olyan utcatáblák ezeket amelyet valamelyikünk saját maga fényképezett le útja során.
S hogy ne maradjon a fényképezőiknek ez a sok munka köszönet és ajándék nélkül,
A Petőfi utcák népe fotó kiállítás vége felé találtam rá erre a fényképre, ami eddig ismeretlen kifejezéssel volt megjelölve: Petőfi tag. Még sosem hallottam , hogy ilyen közterület elnevezésünk van. Utána nézve kiderült számomra, hogy ez, közigagatásilag Kálmánfalvához tartozó -attól 4-5 kmre fekvő- falurész. Házakkal termőföldekkel. Mint a képen látható éppen a fejeskáposzta nagy területével, annak begyújtésével.
Kálmánháza: Petőfi tag
Végh László fotója
Ami különlegessége,- s ilyennel biztosan nem találkoztunk eddig,- minden utcája Petőfi utcaEgymásra merőlegesen is. Az utak mentén házak, telkek. Igazán különleges dolog ez. Olyannyira, hogy a kiállítás elején olvasható Petőfi közterek felsorolásba sem kaphatott helyet, mert minden szokványos megnevezésnek ellentmond az eggymást keresztező több Petőfi utca
A falu nevét – ami 1904-ig- Bogárháza volt – az eddigi elemzők és történészek ismeretei alapján, minden valószínűség szerint Tisza Kálmántól kapta, aki a Dégenfeld birtokot a felesége révén szerezte meg. Ezután kapta mai nevét a település.
Az uradalmi magtárból átépített templom, melyet a római és görögkatolikus hívek egyaránt használtak, ma már nem áll. Helyébe az 1980-as években a hívek és az egyház adományából külön római és görögkatolikus templomot építettek. A ma is álló evangélikus templom egykor más funkcióval is el volt látva. Mivel a falu legmagasabb pontjára építették, a harangtoronyból kitűnő kilátást biztosított a környező földekre, tanyákra, és magára a falura. Ezért tűztoronyként is szolgált: a falu férfijai figyelőszolgálatot láttak el itt, hogy ha tüzet észlelnek, azonnal tudjanak cselekedni.
A falu híres szülöttje, és tanítója volt Rákos Sándor 1921. november 25-én született Kálmánházán a költő, műfordító, esszéíró, szerkesztő, Neki öszönhetjük többek között a Gilgames-eposzok (1960) és az Agyagtáblák üzenetét (1963) magyar nyelvű fordításait német nyelvről.alapítója volt 1998.-ban a Digitális Irosalmi Akadémiánakmelynek célkitűzése, hogy hozzájáruljon a magyar szépírók méltó körülményeinek biztosításához, és műveik elérhetővé tételét az interneten.
.jpg)
