2025. november 21., péntek

Petőfi S.utca-Törökszentmiklós

Ili újabb utcatáblával  örvendeztetett meg  bennünket. Törökszentmiklósról . látható már a tábla  állapotán, hogy rendezett, szép településre érkezett. A címeres  utcatáblákat is gyarapítva.  Nagy köszönet érte, természetesen , és az ajándék  vers is következik. Petőfi Sándor :Hazámban 



Sajnos az nem tudható kinek az előadásában, mert csak annyi van írva, hogy Versek megzenésítve.


Törökszentmiklós címere a kétszeres  koronával, és  két fehér galambbal már jelzi, hogy nagy múltú település.Az újkőkortól vannak  régészeti leletek, a bronzkorból település maradványokat is feltártak. Itt hagyták nyomaikat  a kelták , honfoglalás kori leletek, és kun halmok maradtak - A tatárjárás során elnéptelenedett a vidék  1399-ből maradt oklevélen kezd  feltünni a település neve először Zenthmyclos alakban.
Az első azonosítható birtokosa a Bala család volt, erről a családról kapta a nevét, sokáig Balaszentmiklós néven emlegették.  népes és lakott hely volt, ahol  32 portát írtak össze.
A török 1555-ben  elfoglalta a települést és az egyetlen tiszántúli török erősségé tette.  A palánkvár pusztulása 1685- ben következett be, a visszafoglaló harcok során. Ekkor jobbára lakatlanná vált  és csak 1720-ban  települtek be újra a magyarok, főleg Szabolcs és Békés megyéből Az ide költözők nem robotoló jobbágyok lehettek, hanem olyanok akik  pénzzel megváltották a földhasználatot. 
Először reformátusok érkeztek, majd a katolikusok,  Hogy elkerüljék a vallási villongásokat, elkülönítve telepítették le őket.  Mezőváros rangot kapott.
1849-ben, a szabadaságharc  leverése  után is megőrzhette  városi  rangját. Az 1870-80as  években több  gépgyár is  működni kezedett a városban  de ennek ellenére  visszaminősítették nagyközséggé.  
Városi rangját 1952-ban kapta vissza.

Ilona  fényképet köldödött a pályaudvarról 

Íme  egy videó a város  fennállásának 300 éves évfordulójáról.

2025. november 9., vasárnap

Petőfi mellszobrok- Schaár Erzsébet

 Egy régi  blogbejegyzésemben  Petőfi  mellszöborra figyeltem fel az Utimorzsák  blogomban .

2018 júliusában a FUGA-ban Schaár Erzsébet  életmű kiállítását  néztem  meg, s persze  fotóztam is  róla  bőven, A első fénykép Petőfi portéja volt,  Ezért is figyetem most fel rá 

Íme

Schaár Erzsébet (1908-1975)

Munkácsi Mihály Díjas

Magyarország Érdemes  Művésze

szobrász

építész

és képzőművész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Scha%C3%A1r_Erzs%C3%A9bet

Rögtön rákerestem a neten, hogy hol  található ezen szobra s  kiderült  , hogy az 1966-ban  elkészült alkotása  Mezőberényben

A Mezőberényi Petőfi Sándor Evangélikus Általános Iskola, Gimnázium és Kollégium, gimnáziumi épületében található https://www.kozterkep.hu/39096/petofi-sandor-mellszobor

a  2015-ben  készült Petőfi  mellszobra Nagykállón kapott  helyet.

Jelenleg a   Ratkó József Városi Könyvtárban van, de  nagykállói  "utazásairól" majd a  a nagykállói  bejegyzésben bővebben írok

https://www.kozterkep.hu/45326/petofi-sandor

Azt nem tudom, hogy a2018-as kiállításra  melyiket kapta  meg a FUGA  . de  két  bejegyzést is  megérdemel  majd ezek után

2025. november 1., szombat

Petőfi utca-Dány

Ili fáradhatatlanul járja a környéket,  Petőfi utcák és  településük  nevezetességeire   "vadászva"  Most Dányban járt, és  hozott egy  nagyon egyedi és izgalmas  utcatáblát.  Természetesen az ajándék Petőfi vers  most sem marad  el.  Petőfi Sándor: Álmodtam szépet, gyönyörűt a címe



Szilvási Szilárd
színész 



Dány

Régészeti leletek bizonyítják, hogy Dány és környéke az őskortól kezdve lakott volt, így kelta, szarmata, avar leletek kerültek elő. A Kálvária dombon mai napig találnak Árpád-kori és későbbi cserép maradványokat, tehát ott település létezett.
A Kóka felé eső részen szarmata település nyomait találták meg, benne egy római kori terra sigillata edénytöredéket. Ugyanígy a környék legnagyobb hosszú életű szarmata települése volt a Dányi tó nyugati partján.

Neve a régi magyar Dan személynévből keletkezett, mely valószínűleg a Dániel rövidülése. Történetileg a névadó személy Dán, vagy Dány, a falu első birtokosa, vagy telepítője lehetett.
Nevét először 1272-ben említették az írásos forrásokban.Csák Máté birtoka volt, akitől Károly Róbertelvette, és odaadományozta Harsundorfi Ülvingnek. 
Középkori földesurai a Széchenyiek, majd a Perényiek voltak. 1559-ben már a török által megszállt területekhez tartozott: a pesti nahije községei között szerepelt 14 adóköteles házzal. A falu a török idők későbbi szakában sem pusztult el, sőt 1673-ban római katolikus plebániáját is megemlítették, amely később leányegyházzá vált, és Zsámbokhoz tartozott.

 A török kiűzése után  18. század  elején újjátelepült, gróf Starhemberg uradalma lett. A mai napig  megvan az a festmény amit Ő  adomáynozott a falu templomának, s amely jleneleg a rk templom kórusfeljárójában található. A gróftól közvetlenül vásárolta meg Grassalkovich Antal .

1867-ben a magyar kormány az itteni majorsági birtokot megvásárolta, és a gödöllői koronauradalomhoz csatolta. https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1ny

Ili bejárta a falu központi részét és az ő  fényképeivel folytatódik a telpülés mai arculatnak bemutatása:





I. világháborús emlékmű


Szent Imre szobor


Szent Margit  szobor. 
(Szent Margit legendában is  említik  DÁNY települést


A falu 750 éves fennállásának emlékoszlopa


II, világháborús emlékmű


Falumúzem előtti szobor

Az alábbi videó válogatása 2025-ös DÁNYI NAPOKBÓL