Ili újabb utcatáblával örvendeztetett meg bennünket. Törökszentmiklósról . látható már a tábla állapotán, hogy rendezett, szép településre érkezett. A címeres utcatáblákat is gyarapítva. Nagy köszönet érte, természetesen , és az ajándék vers is következik. Petőfi Sándor :Hazámban
Sajnos az nem tudható kinek az előadásában, mert csak annyi van írva, hogy Versek megzenésítve.
Törökszentmiklós címere a kétszeres koronával, és két fehér galambbal már jelzi, hogy nagy múltú település.Az újkőkortól vannak régészeti leletek, a bronzkorból település maradványokat is feltártak. Itt hagyták nyomaikat a kelták , honfoglalás kori leletek, és kun halmok maradtak - A tatárjárás során elnéptelenedett a vidék 1399-ből maradt oklevélen kezd feltünni a település neve először Zenthmyclos alakban.
Az első azonosítható birtokosa a Bala család volt, erről a családról kapta a nevét, sokáig Balaszentmiklós néven emlegették. népes és lakott hely volt, ahol 32 portát írtak össze.
A török 1555-ben elfoglalta a települést és az egyetlen tiszántúli török erősségé tette. A palánkvár pusztulása 1685- ben következett be, a visszafoglaló harcok során. Ekkor jobbára lakatlanná vált és csak 1720-ban települtek be újra a magyarok, főleg Szabolcs és Békés megyéből . Az ide költözők nem robotoló jobbágyok lehettek, hanem olyanok akik pénzzel megváltották a földhasználatot.
Először reformátusok érkeztek, majd a katolikusok, Hogy elkerüljék a vallási villongásokat, elkülönítve telepítették le őket. Mezőváros rangot kapott.
1849-ben, a szabadaságharc leverése után is megőrzhette városi rangját. Az 1870-80as években több gépgyár is működni kezedett a városban de ennek ellenére visszaminősítették nagyközséggé.
Egy régi blogbejegyzésemben Petőfi mellszöborra figyeltem fel az Utimorzsák blogomban .
2018 júliusában a FUGA-ban Schaár Erzsébet életmű kiállítását néztem meg, s persze fotóztam is róla bőven, A első fénykép Petőfi portéja volt, Ezért is figyetem most fel rá
Ili fáradhatatlanul járja a környéket, Petőfi utcák és településük nevezetességeire "vadászva" Most Dányban járt, és hozott egy nagyon egyedi és izgalmas utcatáblát. Természetesen az ajándék Petőfi vers most sem marad el. Petőfi Sándor: Álmodtam szépet, gyönyörűt a címe
Régészeti leletek bizonyítják, hogy Dány és környéke az őskortól kezdve lakott volt, így kelta, szarmata, avar leletek kerültek elő. A Kálvária dombon mai napig találnak Árpád-kori és későbbi cserép maradványokat, tehát ott település létezett.
A Kóka felé eső részen szarmata település nyomait találták meg, benne egy római kori terra sigillata edénytöredéket. Ugyanígy a környék legnagyobb hosszú életű szarmata települése volt a Dányi tó nyugati partján.
Neve a régi magyar Dan személynévből keletkezett, mely valószínűleg a Dániel rövidülése. Történetileg a névadó személy Dán, vagy Dány, a falu első birtokosa, vagy telepítője lehetett.
Nevét először 1272-ben említették az írásos forrásokban.Csák Máté birtoka volt, akitől Károly Róbertelvette, és odaadományozta Harsundorfi Ülvingnek.
Középkori földesurai a Széchenyiek, majd a Perényiek voltak. 1559-ben már a török által megszállt területekhez tartozott: a pesti nahije községei között szerepelt 14 adóköteles házzal. A falu a török idők későbbi szakában sem pusztult el, sőt 1673-ban római katolikus plebániáját is megemlítették, amely később leányegyházzá vált, és Zsámbokhoz tartozott.
A török kiűzése után 18. század elején újjátelepült, gróf Starhemberg uradalma lett. A mai napig megvan az a festmény amit Ő adomáynozott a falu templomának, s amely jleneleg a rk templom kórusfeljárójában található. A gróftól közvetlenül vásárolta meg Grassalkovich Antal .