A képek megismerésének sorendjében haladok. Így Lipót település Petőfi utcatáblája indítja a sort. Nem szokványos utcatábla az biztos .Még hasonóval sem találkoztunk eddig. Igazán szép! Mohai Balázs fényképe. Nagy öröm volt felfedezni a kiállításon.
Virtuálisan is végigjárhatjuk a lipóti Petőfi utcát a google maps segítségével Lipót Petőfi utca
Ünnepeljük meg egy Petőfi verssel : Forrás és folyam
Lipót község egy Lipót nevű személyről neveztetett el, aki a település egykori birtokosa volt. Lipoldt mosoni polgárnak IV: Béla 1264I-ben adományozta a területet; tény viszont, hogy neve 1237 táján „Lypoldt” formában előfordul már egy oklevélben – sőt egyes kutatók egy 1216 évi említést is ismerni vélnek. A 14-15. századból több okleveles említése is ismert: 1377-ben például „Lypolthfalva” néven a Héderváry-család birtokaként említik. 1521 után a többi szigetközi birtoktesttel együtt Lipót is Bakics Pál kezére került, a „Bakicsok” dűlőnév Hédervár –rés Lipót között – e korszakot idézi. Hédervári István 1542-ben visszakapta birtokait, így Lipót ismét Hédervári-birtok lett. Lakossága közben – a földesurak vallását követve – protestáns lett, majd az 1630-as években rekatolizált. A háborús pusztítások, valamint az árvizek miatt a nép többször is kénytelen volt a Duna szigeteire menekülni, hogy a vész elmúltával újra felépítse faluját .
Sújtotta pestis és kolera járvány is. Árvíz ls átvonuló katonai hadak is.
A falu régi lakossága a vízhez alkalmazkodva főként a „vízből” élt. HalászaI halászbokrokba tömörültek, a kifogott halat bécsi és pozsonyi piacokon értékesítették. Sok embernek adott megélhetést az aranyászat:
(A patakok s folyók fövenyéből aranypor kimosása). 1831-ben az óvári harmincadvám adatai szerint 39 aranyász élt Lipóton, de a 20. század első felében is működtek még néhányan.
Híresek voltak a falu vízimalmai is: 1782-ben 8, 1885-ben 6 volt található. Mások kenyerüket révészkedéssel, hajóvontatással, keresték, később hajózással is.
Nagy hatással volt a falu életére a Duna 1885-ben megkezdett szabályozása, hiszen a lakosság jelentős része foglalkoztatásának megváltoztatására kényszerült: a régi mesterségekkel felhagyva földműveléssel, állattenyésztéssel, kertészkedéssel kezdett foglalkozni.
1929-ben Lipót 812 főnyi lakossága 154 házban él, 2900 kh. területéből 1186 szántó, rét 98, legelő 282, erdő 672, kert 5, nádas 30, egyéb pedig 550 katasztrális hold. Homokos, kavicsos, kötött és vizenyős talaján főként búza, rozs, árpa, zab, tengeri, bur-gonya és répa termett. A községben Önkéntes Tűzoltó Egylet, Levente Egyesület, valamint Hangya Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet működött
A Lipóti Pékség Budapesten és az aglomerációban is ismert, s most megtudtam, hogy innen - Lipótról -kerülnek ki a megvásárolt péksüteményeink
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése