Petőfi utca-IV.ker.Újpest Budapest

Budapesten  több  Petőfi utcát felfedeztek már  gyűjtőink.  A legújabb, Ilona gyűjtése  Újpesten, Budapest IV. kerületében. Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő /  ajándék Petőfi vers  most is következik.

Virtuálisan is  végimehetünk rajta a  google maps segítségével IV.ker Petőfi utca

Petőfi Sándor:  Nem ért engem a világ 

Dánielfy Gergely (sz 1997.)

énekes

https://hu.wikipedia.org/wiki/D%C3%A1nielfy_Gergely

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_IV._ker%C3%BClete

Budapest IV.kerülete-Újpest https://ujpestertegyesulet.hu/ujpest-tortenete/ területén a régészeti leletek bizonyítása szerint  már több mint kétezer éve élnek emberek. Az ie. előtti első évezredben például szkíták és kelták településterülete volt. A  rómaiak hadiutat építettek ki a mai Váci út vonalán, mely fontos kereskedelmi útvonalként is szolgált, a Megyeri csárda helyén pedig katonai őrtornyot állítottak a limes (határ) védelmére. A római hódítók után különféle sztyeppei nomád népek érkeztek ide, többek közt szarmata-jazig törzsek. Az 5. század folyamán a hunok jelentek meg, 568-ban pedig az avarok foglalták el a Kárpát-medence nagy részével együtt a megyeri révátkelőhelyet. A honfoglaló magyarok jelentős települést hoztak létre: földmunkálatok során házmaradványok, kőfalak, tűzhelyek kerültek elő. A 9. századtól a rév két oldalán egységes magyar népesség élt, mely állattenyésztéssel és földműveléssel foglalkozott.

 A tatárjárás következtében az Árpád-kori falvak elpusztultak, majd IV. Béla idején megkezdődött újratelepítésük. A 15. századra több főúri nagybirtokos család osztozott a falun és a hozzá tartozó földeken. A török hódoltság alatt teljesen elnéptelenedett.

Újpest életét földesúri elhatározás indította el. Gróf Károlyi István, a Pesttől északra elterülő hatalmas fóti uradalom birtokosa 1831. január 1-től lehetővé tette, hogy a rákospalotai pusztájához tartozó István-hegyen a „fertályokra” osztott földből bárki telket bérelhessen szőlőültetés céljából. Itt alakították meg vincellérek a mai Újpest magjának tekinthető Újmegyer hegyközséget. Az első házat Mildenberger Márton építette 1832-ben. A kezdetben Újmegyer gyarmatnak nevezett települést Lőwy Izsák – a majdani község első bírója – nevezte el Új-Pestnek, aki 1835-ben két testvérével együtt bőrgyárat alapított itt.

Újpest 1840-től önálló község lett. Az 1840-es évektől a pestiek kirándulóhelye, gróf Széchenyi István kezdeményezésére hajóállomás is épült itt. 1842-ben épült fel egyik első nemesi kúriája az ún. Szekrényessy-kúria, mely nevezetes volt a reformkorban falai között megrendezett báljairól, társas összejöveteleiről, hol rendszeres vendégnek számított Széchenyi István mellett Vörösmarty Mihály, Irinyi József, Mátray Gábor. Szekrényessy József (1811-1877) Széchenyi István belső munkatársaként sokat tett Újpest fejlődéséért. Az 1850-es években Pest és Újpest között közlekedő társaskocsi járatokat indított, az első kórház felállítása ügyében népgyűlést hívott össze, és felkarolta a Széchenyi által dédelgetett újpesti kikötő ügyét, melyről önálló kötetet is jelentetett meg.

Gróf Károlyi Sándor volt Újpest egyik legjelentősebb mecénása. Károlyi a község minden lakosának felekezetre való tekintet nélkül teljes jogegyenlőséget, vallásszabadságot és kereskedelmi státuszt biztosított.

Nem egészen tíz év alatt a lakosság megháromszorozódott, és 1848-ra 638 fő lett. A település fejlődésére jótékonyan hatott Pest közelsége, valamint az is, hogy a földesúr lehetőséget biztosított zsidók beköltözésére is, akiknek nem engedélyezték a Pesten történő letelepedést. Mivel a Károlyiak a mezőgazdasági termelést a szomszédos káposztásmegyeri birtokukra összpontosították, ezért Újpest egyre inkább ipari településsé válhatott. A pesti belvárosi területekről egyre jobban kiszoruló üzemek is találtak itt helyet maguknak, ami tovább növelte a munkáslakosság számát.  A kiegyezés utáni 1869-es népszámláláskor már majdnem 7000 lakost vettek itt számba. 1866-ban megindult a lóvasút a pesti Széna tér (ma Kálvin) tér és Újpest között. Ez még inkább hozzájárult ahhoz, hogy a település a Pesten dolgozók lakótelepévé vált. 1881-től vasútállomása volt, amely Pest és Vác között biztosította a gyors közlekedést. A hajóállomás szintén nagy forgalmat bonyolított le.

1890-re a lakosság száma 23 000 fölé nőtt, s 1910-ben már meghaladta az 55 000-et.

Az 1890-es évektől Újpest egyre jelentősebb ipari településsé vált. A 20. század elejétől a város erősen iparosodott, különösen a Váci út mentén (Egyesült Izzólámpa- és Villamossági Rt., Wolfner bőrgyár, cérnagyár stb.) A város 38 ipari vállalata, nagyüzemei mellett (Chinoin, Egyesült Villamossági Rt., Bányagépgyártó Vállalat, stb.) jelentős szerepet játszott a főváros vízellátásában is a belga tulajdonú Ister Vízmű a Duna-parton. 1910-ben Újpest Magyarország városai közül ipari termelés tekintetében a negyedik helyen állt.

A századforduló körüli években jelentős támogatottságú helyi párt alakult a fővároshoz való csatlakozás érdekében, ez volt Nagy-Budapest gondolatának egyik legelső megnyilvánulása. Ekkor azonban Budapest vezetése még nem volt nyitott a kezdeményezésre, néhány évtizeddel később pedig fordult a kocka és Újpest vezetői zárkóztak el az akkor már a fővárostól kiinduló felvetés elől. 1907. augusztus 13-án Újpest rendezett tanácsú várossá alakult kiválva a Váci járásból, ezzel a korábbinál sokkal szélesebb önkormányzati jogokat nyert. 1929-ben a rendezett tanácsú városok, így Újpest elnevezése megyei városra változott.

Újpestet – sok más településsel együtt – 1950. január 1-jével Budapesthez csatolták. Ekkor kapta a IV. sorszámot, melyet addig a Belváros viselt, de amelyet a kerületi beosztás átalakítása folytán az V. kerülethez csatoltak.

Ekkor hozták létre a városrész neves sportegyesületét, az Újpesti Dózsa SE-t is. Az elődjét UTE néven 1885. június 16-án alapították, mely nevet a rendszerváltás óta újra használják.

Az 1956-os forradalom jelentős eseményei kapcsolódnak a kerülethez. Az események október 24-én kezdődtek, amikor hajnalban egy huszonhárom éves férfi halálos lövést kapott. Három nappal később megérkezett az ÁVH különítménye, amely több alkalommal belelőtt a tiltakozó tömegbe. Összecsapások történtek a Megyeri Csárdánál, az Újpesti vasúti hídnál, a rákospalotai vasúti átjárónál, a Béke úti aluljáró környékén, valamint erős ellenállás folyt a Könyves Kálmán Gimnáziumnál, amely a szabadságharcosok főhadiszállása volt. A fegyveres összecsapások november 12-én értek véget. A harcokban 52 újpesti lakos vesztette életét, köztük egy 9 éves kisfiú is. Tizennégy –, vagy valamivel több – orosz kiskatona halt meg. Jelentős volt az anyagi kár, több magánház és lakás sérült meg, de a középületek szenvedték el a legsúlyosabb károkat. Közülük a “Könyves” egy része szinte teljesen megsemmisült. A pártház (a mai Ifjúsági ház helyén álló épület) és a tanácsháza előtt páncélautók még hetekig óvták a rendet.

Annak ellenére, hogy Újpest kiemelten kezelt munkáskerület volt, rekonstrukciója meglehetősen későn, az 1970-es évek végén kezdődött, és összefüggött a 3-as metró építésével. A nagyarányú lakótelepi építkezések miatt a városrész jellege teljesen megváltozott. 1968–1987 között a kerület központjában több ütemben felépült lakótelep 16 800 lakásában 47 ezren élnek.

1983-ban vette kezdetét Újpest szélén egy új városrész kialakítása, Káposztásmegyeré.

https://ujpestertegyesulet.hu/ujpest-tortenete/

Ilona  szokásához híven, most is  nagyszerű fotókat készített  kirándulása során.  kezdve a kiemelkedően szép  városházával, mely egyben úkpest jelképe is,  1900 augusztus 21-én  adták át   A kor kiemelkedő építészpárosa, Hegedűs Ármin és Böhm Henrik tervezte. A kezdetben községházaként, majd 1907-től városházaként működő, szecessziós stílusjegyeket is magán viselő historizáló épület https://pestbuda.hu/cikk/20200822_120_eves_az_ujpesti_varoshaza_varosvedo_roland_lovag_szobra_is_disziti_az_impozans_epuletet

https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest_IV._ker%C3%BClete

A fájdalmas anya című szobor 1937.ben került  felállításra (Kocsis  András alkotása)A szobrot 1937-ben – Újpest várossá nyilvánításának 30. évében – a trianoni diktátumra emlékeztetve avatták fel.A talapzaton olvasható Vörösmartyidézet: „Kevés, de nagy, mit szólni akarok: / »Ember, világ, természet, nemzetek! / Ha van jog földön, égben irgalom, / Reám és kínaimra nézzetek!«

https://ujpest.hu/wp-content/uploads/2022/06/UHE_2022_2-1.pdf 21.oldal

Károlyi István 

Újpest- Újvárosi Református templom

S végezetül egy rövid ,  városrészt bemutató film 1998-ból

Így élt Petőfi- Hatvany Lajos

kétkötetes  monográfiája legendás mű. , melyet Ilona  bocsátott most  rendelkezésünkre. Hatalmas és igencsak  terjedelmes  mű ez, melynek részletes   bemutatása  meghaladja blogunk  kereteit, de mindenképpen  érdemes  legalább pár odalt "sszemlézni" belőle, hogy benyomást kaphasunk e  rendkívüli műről. Annál is inkább, mert  kapcsolódik Petőfi utcák gyűjtésünkhöz is, hiszen az előszóban Hatvany épp arról  ír, hogy miden  nap elment a  fiatalkorában  a belvárosi  Petőfi utcába, azzal az érzéssel, hogy  annó  Petőfi is kopptatta járdáját, utcaköveit  a Pilvaxba  menet-jövet.

Tartalmi összefoglaló helyett jobb ha   Hatvany szavaival  idéződik fel rajongása Petőfi iránt,bírálataival vegyítve korának politikai, eszmei  irányzatait

Nagy  köszönet Ilonának  e   bleleolvasási lehetőségért, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers most sem marad  el.

Személyes, rajongó hangvétele igazán  megható, 

Egy  másik  fejeztéből részletes ismertetőt kaphatunk a belvárosi  jerlenleg  Petőfi utcanév  névváltozásairól, hogy miként lent Koronaherceg utca  az Úri utcából.mely oly  jelelgzetesen magán viseli  történelmünk  mindenkori  kiszolgló attidűdjét 

Elismerő szavai  Ady  szerepvállalásáról, jó ha  emlékezetünkbe  vésődik újra!  Hiszen a lexikális adatok bemagolására épített rendszer kiiktatja a valóban fontos  írói-költői tettek súlyát. Jelen esteben Ady szerepét Petőfi   költészetének  teljessé tételében.

A Horthy korszak uralkodói elittjének félelme Petőfi hatásától Hatvany Lajos érzelmes és  szókimondó  írásában ,- képet ad Tisza István, miniszterelnök  szavinak felidézésével- a korszak ideológiájáról, melyet  szisztematikusan próbál elfedni  a ma embere  elől  a  200-as Petőfi évforduló. 

Hatvany Lajos (1880-1961)

Kossuth Díjas

iró

kritikus

irodalomtörténész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Hatvany_Lajos

A köszönő/ajándék Petőfi  vers: MIkor a lánc lehull 

Söptei Andrea (sz 1967.)

Jászai mari Díjas

színésznő

Petőfi mellszobor-Dorog

Ilona  fényképezte  le nekünk  Dorogon a  Petőfi téren álló  Petőfi mellszobrot.  Nagy köszönet érte,  s természtesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is  következik.

A szobor  keletkezésének körülményeiről  igen pontos adatok állnak rendelkezésre az interneten, melyről minden részletesen elolvasható az  kép alatti  linkere kattintva. 

 A szobor  a szabadságharc  országos centenáriumi felajanlásai jegyében  jött létre. Maga az alkotó -akkor még  főiskolai hallgató- volt a felajánló.

Talapzatát-  a korábban szintén  központilag  irányított elvárásban létrejött  Trianon emlékmű szobor  adta, mely ekkor került lebontásra . 

Kucs Béla (1925-1984)

Munkácsy Mihály  Díjas

szobrász művész

https://dorogimedence.hu/index.php/2017/07/28/dorogi-barangolasok-petofi-szobor/

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kucs_B%C3%A9la

https://www.kozterkep.hu/28624/petofi-sandor#vetito=248029

Ilona fényképei a Petőfi szobor  talpazatánál  található 1848-as emléktáblákról ..

Emléktábla  a dorogi  honvédek és huszárok  neveive

                                                        Petőfi Sándor: Három fiú

Faragó Emese 

verset kedvelő 

diák

Dorogon az  általános iskola  és az óvoda is  Petőfi  Sándor  nevét  viseli , ezárt is választottam most  egy  iskolás  vermondását. Ilona elment  oda is, de bejuni  a tanrnedi sünet miatt enm tudott, így csak  egy felújításról  szóló táblán látható az elnevezés.

Petőfi tér - Dorog

Ilona  most  Dorogra  utazott Petőfi utcák/szobrok  keresésére. Talált is mindkettőt. Nagy köszönet érte, s természetsen következik  az ajándék/köszönő Petőfi vers is 

Virtuálisan is megtekinthető e kellemes   terecske. e nagymúltú bányászvárosban virtuális Petőfi tér megtekintő

Petőfi Sándor  Sok embert ismerek

Györgyi Anna

Déryné ,

Paulay Ede ,

Őze Lajos

és

Jászai Mari  Díjas

színész

szinkronszínész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C3%B6rgyi_Anna

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=Dorog&field_megye_target_id=All

Dorog területén már az úkőkorban  is   éltek a régészeti leletek bizonysága szerint. A IV. században épült római padlófűtéséses  villa maradványai is jelzi, hogy a római hadiút, mely itt haladt  ,jelentős  települése  lehetett."Két római mérföldkő is előkerült a dorogi gazdák földjéből, ezek ma a Nemzeti Múzeum ereklyéi. A f konzervált római kori, padlófűtéses villa Kesztölc falu irányában ma is megtekinthető, értékes terra sigillatái, cseréptöredékei az esztergomi Balassa Bálint Múzeumba kerültek"https://www.dorog.hu/content/9542-varostortenet

Az első írásos  emlék  1181-ből szármaszik, ahol Durugh formában szereoepl. Szláv eredetű wszónak tartják, mely  eredete a drug (barát, társ jelentést hordozza. )  

Az Árpád korban királyi város "A honfoglaló magyarok hamarosan sövénnyel körülvett falucskát építettek a Kőszikla-hegy lábánál, mely a királyi, később királynői szakácsok lakhelyeként vált ismertté."

"A tatárjárás időlegesen, a török dúlás véglegesen elnéptelenítette a középkori falut.  A törökök kiűzése után is csak lassan tért vissza ide az élet. A németországi, hajóval érkező telepesek is több hullámban, mintegy harminc év alatt törték be az itteni földeket. A sváb családok kultúrája sokáig többségi kultúra volt, az 1700-as évek barokk temploma, plébániája, első iskolái ebben a német anyanyelvű hagyományrendszerben épültek. Postakocsi-állomása Bécs és Buda között még a római alapokon erősödő magyar-osztrák politikai, gazdasági összetartozást példázta..

1781-től fordult a figyelem a föld felszínéről a föld mélyebb rétegei felé. A barnakőszén Dorog életében is nagy fordulatot hozott. 1851-ben Miesbach Alajos (1791-1857) morva származású, Bécsből ide települt bérlő nyitotta az első bányajáratot. "

"A sváb falu a déli Gerecse-teraszokon, a bányakolónia az északi lapályon feszült egymásnak, s kialakult a soknemzetiségű település prototípusa, ahol német, szlovák, morva, román, alföldi és székely magyar egyaránt helyet talált magának. Sokáig a vasút (1896-ban a bánya igényei szerint készült el) jelképesen el is választotta őket. A közeledést a történelem erőszakolta ki háborúival, súlyos békeszerződéseivel."

"https://www.dorog.hu/content/9542-varostortenet

Ilona, mint  mindig,   most is  szép és fontos, figyelemfelkető  fényképket is készített a  városról,mellyekkel közelebb hozza a város történemét, szépségeit Köszönet érte!

bányász szobor

Bányász hősi emlékmű

 Melynek történetét Ilona  kikutatta s általa újabb,

 történelmünk  gyászpontjaira láthatunk rá. 

"A volt bányaigazgatóság épülete előtt álló emlékmű 

az 1944-ben elhurcolt bányászok emlékére készült." Ilona

katolikus templom

városháza

   

S végezetül egy videó Dorogról ,

 mely egy szép dalt is ajándékoz nekünk.

Petőfi S. utca- Agárd / Gárdony városrésze/

Ilona fáradhatalanul  gyűjti a Petőfi utcatáblákat. Most Agárdon.  A hivatalos-címeres utcatábla mellett talált  különleges   Petőfi utca-házszám táblát. Alkotója láthatóan nem volt híján a kreativitásnak, hogy egyedi  táblát  alkosson, e  nagyméretű falapból. Minden esetre   cica/kutya-fejes  Petőfi utcatáblánk sem volt  eddig! 

Virtuálisan is végigmehetünk a Petőfi utcán,  Agárd/Gárdony Petőfi utcája, ami a google maps szerint  Gárdony,  de a hivatalos utcatáblán  Agárd kiírással  látható. Úgyhogy ez elég  bonyulult  S csak bonyolítja a helyzet a két település összeolvadása kapcsán, hogy a digitálsi térképen keresve, kiderült, van egy Ősagárd nevű település is Petőfi Sándor utcával, Nógrád megyében. :-)

A köszönő/ajándék Petőfi vers:Szívem

Szűcs Nelli (sz.:1972)

Érdemes és

Kiváló  Művész 

Jászai Mári Díjas

színésznő

https://hu.wikipedia.org/wiki/Sz%C5%B1cs_Nelli

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=g%C3%A1rdony&field_megye_target_id=All

Agárd, Gárdony városának egyik része. 

Szakszerű bemutatása :https://pakasz.hu/tortenelem/agard-tortenelme

"A település neve az agár főnévből, illetve a belőle képzett Agárd személynévből keletkezett. Az első okleveles emlék 1193-ból maradt fenn, amikor III. Béla a Szent István egyháznak adományozta Agar-t.  

1543-ban Székesfehérvárt elfoglaló törökök dúlták fel a környéket, mely ennek következtében elnéptelenedett. 1579-ben Jakusith Ferenc győri várkapitány kapta meg Agardpusztát, amelyet sokáig pákozdiak műveltek, majd Jakusith fia a komáromi jezsuita rendnek adományozta. 1775. decemberében Ürményi Józsefé lett a terület, ahol 1780-ban már 4 házat, 7 családot és 34 lakost regisztráltak. A pusztán 2 vendégfogadó, valamint egy kocsma állt. Az 1786-os helységnévtárban a település már faluként szerepelt. 

1814-ben Ürményi Miksa felépíttette a Szent Anna kápolnát, melynek oltárképe Szent Annát, Máriát és Joachimot ábrázolja. 1840-től Ürményi a saját kezébe vette a birtok irányítását, amely ennek hatására nagy fejlődésnek indult. 1841-től önálló lelkészség is működött a területen. 1848-49-ben már Gárdonyhoz hasonló szerepet játszott a környék életében. Az 1848-as forradalmat követően gróf Nádasdy Lipót lett a 3569 kataszter nagyságú birtok új tulajdonosa. Feleségének, gróf Forray Júliának köszönhető, hogy megvásárolta Agárd-pusztát, ahol kiemelkedő fejlesztéseket hajtott végre, többek között katolikus iskolát szervezett és átépíttette a kápolnát is. A szomszédos uradalmakhoz képest jelentős fejlődést tudhatott magáénak.

A lakosság száma egyre nőtt - 1856-ban 365 fő, 1872-ben pedig már 421-en laktak a településen, akik főként idénymunkásként dolgoztak a pusztán. A Nádasdy családnak Nyéken és Nádasdladányban is voltak területei. 1800. december 1-jén a nyéki birtokon született Vörösmarty Mihály, a Szózat költője, akinek édesapja, idősebb Vörösmarty Mihály, gróf Nádasdy Ferenc gazdatisztje volt. Néhány évtizeddel később az agárdi uradalomban, 1863. augusztus 3-án látta meg a napvilágot hazánk neves írója, Gárdonyi (Zigler) Géza. Apja, Zigler Sándor a Nádasdy gazdaság kovácsa volt, aki az 1848-49-es forradalom ideje alatt fegyverkovácsként dolgozott. Ezért később Aradon börtönbe zárták, ahonnan azonban sikerült megszöknie. Német származása ellenére magáénak érezte a magyar nemzeti eszmét és fiait is ebben a szellemben nevelte. Géza születését követően elköltözött a család a településről. 1863. augusztus 22-én meghalt Forray Júlia grófnő, aki nagyon szerette Agárdot, ezért kívánságára itt temették el. Sírja fölé hatalmas obeliszket emeltetett Nádasdy Lipót. A Nádasdy családnak köszönhetően Agárd lett a vezető uradalom Dinnyés és Gárdony előtt, akiknek neve összeforrt a nemzet és a közérdek szolgálatával. Itt alkalmazták a környék gazdaságai közül elsőként a gőzekét. A folyamatos fejlesztésnek is köszönhetően bő termést tudhatott magának az uradalom, melyet a piacra kellett juttatni, ezért 1892-ben Nádasdy Ferenc 15.000 Ft-os hozzájárulásával a Déli Vasúttársaság megépítette az agárdi kitérőt. Az I. világháború nagy változást hozott. A férfi munkaerő hiánya miatt megbénult Agárd-puszta élete. A Tanácsköztársaság ideje alatt földmunkásszervezetet hoztak létre, melynek cselédekből álló bizalmi testülete a birtokot termelőszövetkezetté alakította. Az uradalmi tiszteknek közreműködésével az 1920-as években már jó gazdasági eredményeket értek el. 1926-ban szerződést kötöttek a Magyar-Holland Magvetési vállalattal, melynek köszönhetően nagy mennyiségben termeltek virágot és dísznövényt, amit aztán Hollandiába szállítottak. 1928-ban azonban megkezdődött az uradalom feldarabolása a család eladósodása miatt. Az új tulajdonosok egyike Sigray István mérnök lett, aki a birtokát nagy szakértelemmel igazgatta. A mintagazdaságából származó bánkúti búza vetőmagját az egész országban hasznosították, sőt kanadai és moszkvai kiállításokra is eljutott. A Nádasdy-birtok felosztásának jelentős szerepe volt abban, hogy Agárdon megkezdődött a fürdőtelep kialakítása. Egy 1930-ban tartott vármegyei értekezleten határoztak a tó egész déli partján kialakítandó fürdőéletről. A villatelep kiépítésére Agárd adottságait ítélték kedvezőbbnek, míg az üzletek, műhelyek számára Gárdony volt alkalmasabb. Ennek köszönhetően a harmincas években Agárd rohamos fejlődésnek indult. 1500 kiparcellázott nyaralótelket értékesítettek, amelyet Nádasdy - féle Fürdő- és Üdülőtelepnek neveztek el. 1934-ben pedig a Pénzügyminisztérium építtetett 26 szobás üdülőt a településen. 

A fejlődés további kiterjesztésére megalakult az Agárdi Templomépítő Bizottság és az Agárdi Fürdő Egyesület, melynek egyik vezetője az agárdi birtokos Sigray István lett. Az egyesület részt vett a Velence-tavi Országos Szövetség munkájában is, és együtt dolgozták ki a tó teljes szabályozására vonatkozó elképzeléseket.

A balatoni műút megépítésével könnyen megközelíthetővé vált a település, valamint a gárdonyi benzinkút létesítésével még vonzóbb lett Agárd. A helyi tulajdonosok a környezet szépítésére, a kopár területre 30 ezernél is több gyorsan növő facsemetét ültettek ki. Bevezették a villanyt, több artézi kutat fúrtak, korszerű strandot hoztak létre. 1936-ban a fejlettségi szintje miatt fürdőhely minősítést kapott. A 30-as évek végén létesítették az első postahivatalt és felszerelték a telefont is. 1938-ban készült el a Szent István királyról elnevezett katolikus templom. 1944-re az új parcellázásnak köszönhetően 760 nyaralóból álló telep alakult ki, melynek köszönhetően a nyári időszakra 4-5 ezer főre bővült a lakossága. A vasúti közlekedés hatására rengeteg, főként budapesti és székesfehérvári fürdőzni vágyó kereshette fel a tavat. 1944. őszén érte el a háború a települést, a fronthelyzet 1944. december 7-től 1945. március végéig tartott. A három és fél hónapig zajló harcok alatt jelentős károkat szenvedett el Agárd-puszta, illetve a fürdőtelep.1947-ben a Fürdő- és Sportegyesület közreműködésével társadalmi megmozdulások keretében hozták rendbe az utakat, vízelvezető árkokat illetve a strandokat. A háborút követő földreform után termelőszövetkezeti csoportok alakultak. 1957-ben az Agárdi Állami Gazdaság 7761 kat. hold területen gazdálkodott, amelynek 81 %-a szántó, 5 %-a legelő, 4 %-a pedig gyümölcsös volt. A lakosság az állami gazdaság, illetve a termelőszövetkezetnek köszönhetően gyorsan nőtt és ezzel együtt a gyermekek száma is emelkedett, akiknek az oktatásáról az 1959-ben állami támogatással épült új iskola gondoskodott. 1968-ban Agrokomplex néven három állami gazdaság egyesült, 1969-ben pedig átadták a Phylaxiát, az Állami Oltóanyag és Tápszertermelő Vállalat kísérleti állattartó telepét.Agárd fejlődése a 70-es években már olyan mértékűvé vált, hogy Gárdony belterületévé kellett nyilvánítani. 1972-ben 4 hektáron létesült a Velence-tavi Vízi sport Iskola, mely a vízi sportok utánpótlásáról hivatott gondoskodni. A fejlesztések kizárólag Agárdra koncentrálódtak, megkezdték a tószabályozást, illetve a csatornázást és kialakították a település szélén található 23 hektáros Parkerdőt is, mely a mai formájában a sportokat kedvelőket hivatott kiszolgálni. A kormányprogram keretében megvalósult fejlesztések fellendítették a környék idegenforgalmát. Ekkor építették ki a Parkstrandot, a szabad strandot, korszerűsítették a Napsugár strandot, valamint elkészült a Touring - Hotel, a Nemes Kócsag Kemping és az Agárd-Motel is. 1976-ban Agárd nyugati részen sorházakat emeltek, továbbá az óvodát és az iskolát is bővítették. A XX. század utolsó évtizedeiben az ország egyik legkultúráltabb idegenforgalmi területe lett, nem ritkán 40-50 ezer ember kereste fel a tavat.A térség idegenforgalmi értékét növeli a bikavölgyben feltörő 58 fokos termálvíz, amelynek hasznosítására épült termálfürdő munkálatai 1984-ben fejeződtek be, új távlatokat nyitva ezzel a turizmus fejlődésében. Időközben az Agárdi Gyógy- és Termálfürdő kinőtte magát és állami támogatással 2008-ra jelentősen kibővülve várja az oda látogatókat.  "https://pakasz.hu/tortenelem/agard-tortenelme

Ilona- szokásáshoz híven  fényképes  beszámolót is adott a Gárdony város város agárdi részéről!  Nagy köszönet érte!!

Gárdonyi Géza Múzeum a  Nádasdy uradalom épületében

Nádasy Lipót által emeltetett obeliszk Forray Júlia  grófnő emlékére

Szent Anna kápolna

Katolikus templom 

rönkvár

sétány

és  szoborcsoport  vadkacsákkal

Petőfi szobor- Csepel- Gyártelep Budapest

Illona, Csepel -Gyártelepén (   a Görgey Artúr - régen Árúházi térnek  nevezett téren)  álló Petőfi szobrot is lencsevégre kapott  Nagy köszönet érte! természetesen a  köszönő/ajándék  Petőfi vers is következik: A csavargó. 

A szobor  felállítása 1983. a XXI. kerületi tanács  határozata  alapján. (Bár erre  iratot  nem találtam, de valószínűsítem, hogy  a  160 éves  Petőfi évfordulóhoz kapcsolódóan született. 

ifj. Blaskó László (sz 1945)

Munkácsy Díjas

szobrász 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Blask%C3%B3_J%C3%A1nos_(szobr%C3%A1sz)

A köszönő /ajándék vers  most a Csavargó Petőfi vers

Turi Bálint (sz.1978)

színész

film  és szinkronszínész

műsorvezető

https://hu.wikipedia.org/wiki/Turi_B%C3%A1lint

Petőfi utca -Csepel-Gyártelep XXI.ker.

Ilona társunk Csepelre látogatott, a  Petőfi utcatábla lefotózására. Nagy köszönet  érte,hisz minden útját a petőfi  utcatáblák  gyűjtése   is motiválja!  Természetesen  a köszönő/ajándék Petőfi  is  következik.

 Virtuálisan is  végigsétálhatunk e Petőfi utcán- Csepelen, és  kisvárosi miliő köszönt  ránk-

Falu végén kuta kocsma

Cinege  Táncegyüttes

Tatabánya

A városrész címerét is Ilona  fotózta nekünk! 

Csepel sziget  a középorban  királyi, királynői birtok volt, s  kedvelt vadászterület is.  A török uralom alatt valószínűleg teljsen elnéptelenedett- Az 1700-as  évek középén  népesült be újra Sváb földi németekkel, déldidékról  rácokkal és északról  szlovákokkal -ahogy azország többi része is a törökök kiűzés után

 pa.oszk.hu/02100/02120/00013/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_13_229.pdf

Csepel Gyártelep  neve a 19. század  végéig János-legelő volt. Az ipartelepítést a Weiss testvérek kezdték meg 1892-ben, amikor tölténygyárat hoztak létre. A II.második világháborút követő államosítás  után a Csepel Vas- és Fémművek gyárai, valamint egy tisztviselőtelep foglalták el ezt a területet. Az ipari tevékenység az 1980-as évektől fokozatosan leépült.  Sok apró cég bérli a gigantikus méretű üzemcsarnokokat, telephelyeket. Komolyabb üzemnek egy csőgyár, egy bicikligyűr,  egy vasöntöde és a Duna balpartján álló Csepeli Erőmű , továbbá ta nagy forgalmat bonyolító Metrans konténerteminál  működik.

Gyártelepet 2012 decemberében a Fővárosi Közgyűlés  Csepel-Gyártelep névre keresztelte át.https://hu.wikipedia.org/wiki/Csepel-Gy%C3%A1rtelep

Végissétált Ilona  a Petőfi utcán és  lefotózta  Csepel -Gyárváros  nevezetességét , a 70 méter magas  víztornyot is,ami a városrész vízellását biztosítja. Köszönet érte!