Petőfi portré 2x-Győr

 Ilona  győri  sétájának 3. része az a Petőfi portré -csempekép- , amely  a Petőfi téren  lévő  evangélikus iskola  falát   díszíti. Nagy köszönet érte! Ezen fénykép által  derült ki, hogy Győrben 2   Petőfi portré is  van. Ez  a régebbi. Mindkettő ugyanazon  keramikus művész alkotása, és 9 év különbséggel került a két iskola  falára. Megint  egy  ritkaság, sőt  valójában egyedül álló dolog ez!.

Ilona  által  megörökített  Petőfi  portré   a Belvárosban,  a Práter György  Evangélikus  Iskola bejáratánál  látható és   2013-ben került helyére. 

 A köszönő/ajándék Petőfi vers  : a  Felhők 

Sándor József  Péter (sz.1955)

iparművész

 Alkotász műhely

https://www.kozterkep.hu/20883/petofi-sandor-csempekep

Petőfi Sándor: Felhők

Ruttkai Éva (1927-1986)

Kossuth 

és kétszeres 

Jászai  Mari díjas

Érdemes  és 

Kiváló Művész.

színész

filmszínész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Ruttkai_%C3%89va

Tavaly már  volt  szó  egy  győri Petőfi  csempekép  avatásról Győrben, de  az a város  másik részén (a ménfőcsanaki  részen   volt) az ottani Petőfi Sándor  Átalános Iskola fennállásának40. évfordulója alkalmából   avatták  fel ünnepélyes keretek  között.  

https://petofi200.blogspot.com/2022/08/menfocsanak-gyor-petofi-portre.html

Sándor József  Péter (sz.1955)

iparművész

Ilona Győr, belvárosi sétája soron más  érdekességeket is  lefényképezett, s így most mi is megnézhetjük:

Időjelző oszlop 

Baross Gábor szobra

Színház

Frigyláda szobor

Szent Mihály szobor

 Boldog Apor Vilmos

Petőfi 200 rendezvénysorozat keretében nyílt Petőfi kiállítás invitálója

Ami  Ilit  fogadta, most a búcsú képünk  lesz  Győrtől, ezen , igazán hívogató  városból

Petőfi híd és Petőfi tér - Győr

 Ilona győri  sorozatának második része a  Petőfi  híd köré  kapcsolódik. Nagy köszönet érte, már csak azért is, mert  a győri Petőfi híd a budapesti  Petőfi híd  után (amit  szintén Ilona  fotózott le  nekünk) a 2. hidunk mely  Petőfi nevét  viseli.  

A híd köszönő/ajándék Petőfi verse, a : Gróf  Teleki Sándorhoz

A Petőfi híd Győrött a Rábán  átívelő híd. 

Az ipari műemlékjellegű híd a Belváros  nyugati részéről (a Munkácsy utca végétől) vezet az Újvárosba , a Petőfi térre. 1932-33 ban épült. Tervezése idején a legnagyobb fesztávolságú tisztán hegesztett acélszerkezetű híd volt. Tervezője Lengyel József, a Vagongyár mérnöke volt. A hidat a II. vh-ban   a németek felrobbantották, a háború befejezése után a Vagongyár dolgozói építették újjá. A hídról mindkét irányba szép látkép tárul a városra

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pet%C5%91fi_h%C3%ADd_(Gy%C5%91r

Kaszás Attila (1960-2007)

Jászai Mari díjas  

Ajtai Andor és Ruttkai Éva emlékdíjas,

 Súgó Csiga díjas, valamint  

(posztumusz)Magyar Örökség díjas 

 magyar színész.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kasz%C3%A1s_Attila

Ilona is küldött  képeket  a belvárosból nekünk: 

Karmelita  templom

 KisfaludyKároly  szobra 

 Jedlik csobogó ismertetője:

https://www.kozterkep.hu/18999/jedlik-csobogo

Pulzus  szobor is mertetője: 

https://epiteszforum.hu/pulzus-uj-kozteri-szobor-gyorben

S hamár szó esett megint  a Petőfi térről, aminek  mint  tegnap  megtudtuk nincs utcatáblája , de van a buszmegállóban egy olyan járat-kijelzője, amin olvasható a tér  neve, s Ilona (természetesen)  lefényképezte  nekünk! Lehet, hogy ez maga a utcatábla helyettesítője, hiszen a XXI század digitális világában már ez  természetes  lehetne.

S  digitális utcatáblához

 ILLIK, EGY,  XXI. SÁZADI PETŐFI VERS FELDOLGOZÁS

  KÖSZÖNET / AJÁNDÉKKÉNT !

Csórics Balázs (sz 1984.)

színész, filmszínész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cs%C3%B3rics_Bal%C3%A1zs

Ilona nagyon szép  képet készített a Petőfi téren  álló zsinagógáról, gazdagítva a mi  ismereteinket is Győr  városának építészeti  értékeiről:

Petőfi szobor- Győr

Győr városával ismerkedhetünk most Ilona csodás  fényképei, és különleges  felfedezési okán. A Petőfi szoborról készített fényképe, önmagában is kalandos. Elmesélése alapján  tudom, hogy épp a Petőfi téri buszmegállóban álldogált és beszédbe elegyedett egy  helyi hölggyel. Elmondta neki, hogy  van nekünk ez a blogunk, de nem találja sehol a  Petőfi tér  tábláját.  Kiderült, hogy nincs Petőfi tér tábla valóban, sehol, viszont  a közelben van egy Petőfi szobor. S lelkesen el is kísérte Ilonát a hölgy-aki az információt adta- a szoborhoz. 

Ezért lehetünk most mi is  élvezői kettőjük beszédbe  elegyedésének. Boldogító, csak hallgatni is, -átélni még inkább-, hogy pozitív érzéseket, és segítség adást, részesévé válást,  vált ki emberekből a mi kis  kalandozásunk, gyűjtő munkánk.  

 Nagy köszönet a fényképért , s természetesen a köszönő /ajándék Petőfi vers is  következik. Hazaértem a címe. Bár nem oly vidám, és pozitív  élmény mint Ilona  találkozása, beszélgetése  e helyi  lakossal, de különleges. Nem hangzott még el az elmúlt  16 hónap alatt .

 A szobor  az "Eötvös téren a Kazinczy Gimnázium előtt áll. Csaknem 3 méter magas, és sétálás közben  ábrázolja  a költőt. .Arcát a szobrász az egyetlen,1847-es dagerrotípiáról formázta. 1962.ben készült az alkotás, de 1963-ban állították  csak fel" . olvasható H. István ismertetőjében a köztérkép oldalán.      https://www.kozterkep.hu/6483/petofi-sandor-szobra

Kiss István ( 1927-1997)

kétszeres 

Munkácsy Mihály  díjas 

és 
Kossuth díjas 

 szobrászművész

https://hu.wikipedia.org/wiki/Kiss_Istv%C3%A1n_(szobr%C3%A1sz)

Petőfi Sándor : Hazaértem

 Végvári Tamás(1937-2010)

Jászai Mari díjas

Érdemes és 

Kiváló Művész

színész, 

filmszínész

szinkronszínész

https://hu.wikipedia.org/wiki/V%C3%A9gv%C3%A1ri_Tam%C3%A1s_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz)

Petőfi Sándor utca -Pilis

Hilda Pilisen jártakor  fotózta le a Petőfi Sándor utcatáblát. Nagy köszönet érte! S természetesen a köszönő/ajándék vers  sem marad el! a Nemzeti dal következik  Pilis város lakóinak előadásában

Pilis városának Petőfi  Sándor utcáján sajnos  virtuálisan ne m sétálhatunk végig

Nemzeti dal

Pilis város lakói

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pilis_(telep%C3%BCl%C3%A9s)

Pilis város  mai  helyén Az ősi település a Via Magna  állt –Környéke gazdag bronz, vaskori régészeti lelőhely, valamint szarmata halomsírokat is találtak a régészek itt. 

Pilis nevét   először  1326 ban említi egy oklevél.  A14-15. században a Pilisi-család birtokolja, amely a honfoglaló magyarokkal bejövő Pilis  nemzetségre  utal. 

A  török hódoltság idején  a falu kihalt. Mint pusztát a Fáyak szerezték meg később. 1711-től Beleznay  Jánosné vettem meg, és szlovákokat telepítette be.  A 19.században a Nyáry és a Gubányi családé lett a falu. A 19. század második felében még csaknem teljes egészébenszlovák nyelvű és kultúrájú településen az asszimiláció felgyorsult. A pilisi szlovákság a  a 20. század  során fokozatosan elvesztette nyelvét,   Mára már csak pár tucat helyi őrzi még ősei nyelvét. Nagyszámú evangélikus vallási közössége viszont még őrzi szlovák eredetüket. 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Pilis_(telep%C3%BCl%C3%A9s)

S egy  különleges város bemutató. a végére!

Petőfi utca-Ceglédbercel

 Hilda  ajándékozott  meg bennünket  újabb Petőfi utcatáblával. Nagy  köszönet érte, és a köszönő/ajándék Petőfi  vers most  az:  Erdőben című

Virtuálisan is végigsétálhatunk a Petőfi utcán a linkre  kattintva:

https://www.google.com/maps/@47.2237707,19.6698961,3a,60y,90t/data=!3m6!1e1!3m4!1s9CRt_VdfP8Fmn0ZFQuc6Xg!2e0!7i16384!8i8192?authuser=0

Börcsök Erzsébet

könyvtáros

Szatymaz

https://hu.wikipedia.org/wiki/F%C3%A1jl:HUN_Cegl%C3%A9dbercel_C%C3%ADmer.svg

Ceglédbercel múltrja az avar korig vezethető vissza. Az első latin nyelvű okirati említés egy 1281-es határjárásból származik. Ebben említik a "Bercel felé vezető" utat.  határjárási iratban szerepel. Okiratok 1457-ből, 1468-ból és 1482-ből a Bercelpuszta kifejezést említik. 

A XVIII. században  II. József 130 német családot telepített ide Hannoverból, akik a falu fejlődéséért nagyon sokat tettek. Azonban 5 évvel a letelepedés után kolerajárvány tört ki az új lakosok közt.  A járványban sokan meghaltak. Az egészségesek visszatértek szülőhazájukba, vagy letelepedtek a Bánátban. 1790-re a falu teljesen elnéptelenedett.

Az újratelepítés  azonban nem közvetlenül Németországból , hanem a már létező magyarországi német falvakból jött. Mint Soroksár, Budatétény, Adony, Üröm, Pilisborosjenő és Taksony. Néhány magyar család érkezett Süly, Üllő és Uri községekből is. Ez volt a második betelepülés. A lakosok kétharmada volt német, egy harmaduk magyar, de mindannyian katolikusok voltak.

1804-ben Bercel önálló község lett és Cegléd-Bercel nevet kapott. Ebből az időből származik a község címere. A lakosság főképp földműveléssel és állattenyésztéssel foglalkozott.

1864-ben építették meg a vasútvonalat Pest és Szolnok között. A vasút lett a lakosság legfontosabb munkaadója. A XIX. század 60-as éveiben a falu, mint "vasutasváros" volt ismert Magyarországon. A földművelés és az állattenyésztés csak mint mellékfoglalkozás volt jelen a településen. A 19-20. század fordulóján a gróf Cseszneky család  járult hozzá a környékbeli mezőgazdaság és malomipar fejlődéséhez.

https://cegledbercel.asp.lgov.hu/telepulestortenet

https://hu.wikipedia.org/wiki/Cegl%C3%A9dbercel

Petőfi Sándor : Völgy és a hegy

Utazgatunk minden felé: sík vidéken és  dombos, hegyekkel ölelt  településekre.

 Szűk és  széles , nyílegyenes és  kanyargós  Petőfi utcákon nézelődünk (virtuálisan mindenképp).

Érzésekkel, érzelmekkel teli ez az utazás, s gondolom mindenkiben  valamilyen emléket , érzést előhoz egy-egy  új Petőfi utca és  a település maga  is.  

 S Petőfi -természetesen- összefoglalta egy  versében  ezt is: 

Mészáros Máté (sz.1975.)

Jászai Mari díjas 

és 

Ajtay Andor emlékdíjas 

színész

https://hu.wikipedia.org/wiki/M%C3%A9sz%C3%A1ros_M%C3%A1t%C3%A9

Költészet napi Petőfi aktualitások

 Petőfi ünneplése okán létrehozott figyelemfelhívó  plakátokat , könyvösszeállításokat a Költészet Napja  alkalmából

A szegedi Közgazdasági Technikum kerítése a Költészet napja

alkalmából

 Vasas könyvtárban Budapesten

1903-ban a Magyarországi Vas- és Fémmunkások Központi Szövetsége által létrehozott könyvtár 1999 óta működik alapítványként a Vasas Székházban. Általános gyűjtőkörű nyilvános könyvtár, mely gazdag szak- és szépirodalmi (mintegy 130 ezer kötet), valamint hangoskönyv állománnyal rendelkezik, az információs esélyegyenlőség és a demokrácia helye.

https://vasasok.hu/index.php/HU/45-alapitvanyok/140-vasas-koezponti-koenyvtar-alapitvany

 Budapest(Józsefváros) Petőfi 200-as költészetnapi verse: Nemcsak mi vénülünk

NEMCSAK MI VÉNÜLÜNK...
 

Nemcsak mi vénülünk, mi emberek...
Mi volna, ami nem vénülne meg?
Nézzétek a napot, ha jön a december:
Nem valóságos öregember?
Későn ébred, s alig
Hogy fölkapaszkodhatik
Az égre, oly erőtelen;
Mogorván néz a világra s hidegen,
S olyan korán ledől megint ágyára.
Majd végesvégül
Azt is megérjük, hogy megőszül,
És ekkor... ekkor fehér lesz sugára.
 

Szalkszentmárton, 1846. március 10. előtt

https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Verstar-verstar-otven-kolto-osszes-verse-2/petofi-sandor-DFB2/1846-EC68/nemcsak-mi-venulunk-ED16/

Gárdonyi Géza  Iskola  Budapest

S végül  itt is egy  köszönő/ ajándék Petőfi  vers  : Anyám tyúkja

MINECRAFT feldolgozásban

Gyólai Péter

yuotuber

Petőfi Sándor utca- Érd

 Ilona  érdi  fotóival most  visszaugrunk Budapest agglomerációjába, Nagy köszönet a képekért, s természetesen a köszönő/ ajándék Petőfi vers is következik :a Bölcselkedés és bölcsesség című

Virtuálisan is  végigsétálhatunk rajta : Érd Petőfi Sándor utca

Petőfi Sándor: Bölcselkedés és bölcsesség

Fodor Tamás: (sz 1942.)

Jászai Mari díjas ,

a Halhatatlanok Társulatának örökös  tagja,

a Stúdió K Színház alapítója

színész, rendező 

https://hu.wikipedia.org/wiki/Fodor_Tam%C3%A1s_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz)

https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=%C3%89rd&field_megye_target_id=All

Érd mai területén  a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. A pattintott kőeszközök megtalálása okán kb 50 ezer éves  múltra tekinthetünk vissza. A bronzkori  földvár nyomai után a római kori őrtorony, majd a hunhalmok feltárása is bizonyítja, a terület népesség megtartó  erejét évezredken át.

A mai Érd folyamatosan – bár nemzetiségét tekintve változó lakott magja, a mai Ófalu  volt. Első okleveles említése 1243-ból ismert

 A helység történetében legjelentősebb szerepet játszó három nagybirtokos család,az Illésházy-ak, a Batthyany-iak, és Károlyiak adták.

1526-ban vált Érd és kastélya országos hírű hellyé. .II. Lajos magyarkirály a török had elé vonulva. 3 ezer fős kis seregével, először Érden táborozott le. Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi kapitány, zalai főispán, országbíró itteni kúriájában szállt meg július 20-át követően jó pár napig.

Az itteni réven kelt át a Csepel- szigetre   búcsút venni feleségétől, Habsburg Máriától. Továbbindulása előtt múlt ki kedvenc fekete lova, amit kísérete baljós jelként értelmezett.

A mohácsi csatát követően – ahol elesett a király és Sárkány Ambrus is – a törökök nem vették rögtön birtokba Érdet, csak  Székesfehérvár bevétele (1543) után kapcsolták a budai szandzsákhoz. Érden is kis palánkvárat építettek, majd  dzsámit is építettek mellé. 

A török uralom utáni újjáépítésben ,a már  fent említett főúri családoknak volt  fontos szerepük.

1848-ban Érd, a Lánchíd  építésének támogatásával kitűnt görög származású bécsi bankár, Sina György  báró tulajdonába került. Fia, a kastélyt 1869-ben neoreneszánsz stílusban átépíttette és jelentősen kibővíttette. Halála (1876) után lánya, házassága révén Érd a sváb származású Wimpffen család kezébe került. majd 1911-ben a Károlyi grófok váltak Érd legnagyobb birtokosaivá. A lakatlanná vált kastélyt 1971.ben lebontották.  https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rd

Ilona  szép fotókkal  is megajándékozott bennünket  Érdről  Köszönet érte:  Íme:

Végezetül a város bemutató videók: