Ilona érdi fotóival most visszaugrunk Budapest agglomerációjába, Nagy köszönet a képekért, s természetesen a köszönő/ ajándék Petőfi vers is következik :a Bölcselkedés és bölcsesség című
Virtuálisan is végigsétálhatunk rajta : Érd Petőfi Sándor utca
Petőfi Sándor: Bölcselkedés és bölcsesség
Fodor Tamás: (sz 1942.)
Jászai Mari díjas ,
a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja,
a Stúdió K Színház alapítója
színész, rendező
https://hu.wikipedia.org/wiki/Fodor_Tam%C3%A1s_(sz%C3%ADnm%C5%B1v%C3%A9sz)
https://www.nemzetijelkepek.hu/onkormanyzati-cimerek?title=%C3%89rd&field_megye_target_id=All
Érd mai területén a legrégebbi idők óta megtalálhatók az emberi élet nyomai. A pattintott kőeszközök megtalálása okán kb 50 ezer éves múltra tekinthetünk vissza. A bronzkori földvár nyomai után a római kori őrtorony, majd a hunhalmok feltárása is bizonyítja, a terület népesség megtartó erejét évezredken át.
A mai Érd folyamatosan – bár nemzetiségét tekintve változó lakott magja, a mai Ófalu volt. Első okleveles említése 1243-ból ismert
A helység történetében legjelentősebb szerepet játszó három nagybirtokos család,az Illésházy-ak, a Batthyany-iak, és Károlyiak adták.
1526-ban vált Érd és kastélya országos hírű hellyé. .II. Lajos magyarkirály a török had elé vonulva. 3 ezer fős kis seregével, először Érden táborozott le. Ákosházi Sárkány Ambrus pozsonyi kapitány, zalai főispán, országbíró itteni kúriájában szállt meg július 20-át követően jó pár napig.
Az itteni réven kelt át a Csepel- szigetre búcsút venni feleségétől, Habsburg Máriától. Továbbindulása előtt múlt ki kedvenc fekete lova, amit kísérete baljós jelként értelmezett.
A mohácsi csatát követően – ahol elesett a király és Sárkány Ambrus is – a törökök nem vették rögtön birtokba Érdet, csak Székesfehérvár bevétele (1543) után kapcsolták a budai szandzsákhoz. Érden is kis palánkvárat építettek, majd dzsámit is építettek mellé.
A török uralom utáni újjáépítésben ,a már fent említett főúri családoknak volt fontos szerepük.
1848-ban Érd, a Lánchíd építésének támogatásával kitűnt görög származású bécsi bankár, Sina György báró tulajdonába került. Fia, a kastélyt 1869-ben neoreneszánsz stílusban átépíttette és jelentősen kibővíttette. Halála (1876) után lánya, házassága révén Érd a sváb származású Wimpffen család kezébe került. majd 1911-ben a Károlyi grófok váltak Érd legnagyobb birtokosaivá. A lakatlanná vált kastélyt 1971.ben lebontották. https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%89rd
Ilona szép fotókkal is megajándékozott bennünket Érdről Köszönet érte: Íme:
Végezetül a város bemutató videók:
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése