Ágnesnek köszönhető, hogy olyan ritkaságokba tekinthetünk be, mint a Petőfi Album 1898-as kiadású könyvének írásaiba. Csupa olyan információ Petőfiről és kortársairól ami egyáltalán nem közismert. Nagy kincs ez és nagy köszönet azért Ágnesek, hogy megoszthatjuk.
Természetesen a köszönő/ ajándék Petőfi vers most sem marad el! De előtte a, francia költő -Francois Coppée gyönyörű verse:
S ki az a hálás francia, aki ily szép szavakkal ír Petőfiről?
A Francia Akadémia tagja, majd elnöke.
A Francia Lovagrend Lovagja, később már Tisztje, majd Parancsnoka
Petőfi 200 Vajdaság: Petőfi nyomában 50 részes sorozatának 9. részében, megint egy olyan vers szólal meg , amely nem igazán tartozik az ismertek közé.
Pontosabban a vers második fele ismert, míg kezdete egyáltalán nem.
Nem véletlen az asszociációi címe kapcsán a Shakespeare-i " Lenni vagy lenni ? " dilemmájára. Mondhatni parafrázisa, Petőfi Sándor gondolatmenete, saját magáról, helyéről a világban. ( írta: 1845. február Pesten)
Seregélyestől északnyugatra, Székesfehérváron át juthatunk el a leggyorsabban Iszkaszentgyörgyre. Egy újabb kastéllyal rendelkező településre, ahol viszont példa szerűen felújított, karban tartott és lakott kastélyt találhatunk, Mindezt újra István fényképei által. Nagy köszönet érte, A köszönő/ajándék Petőfi vers most: Azt hívém, hogy ....
Iszkaszentgyörgy már a honfoglalás előtti időkben is lakott hely volt. rómaiak, avarok, hun és germán törzsek lakták. Első írásos említése 1193-ból való.
A község első temploma valószínűleg a mai református templom elődje volt, a második 1392-ben épült fel, Iszkán, amit a Szentgyörgyi család nyomban le is romboltatott, hogy köveiből Szentgyörgyön építsen új szentegyházat.
1735-ből való az első írásos megemlékezés a kastélyról, melyet Amadé Antal épített. A család 1800-ban eladják a kastélyt veszprémi püspöknek, aki öccsének,adja át, majd annak utódainak kerül birtokába. A következő jelentős kastélyátépítés a század utolsó két évtizedében történik és 1908-ra fejeződik be.
A II. vh után volt az itt állomásozó szovjet csapatok kórháza, majd görög menekültek lakták, aztán egy ideig üdülőként, majd munkásszállóként funkcionált."A 60-as évek elején a községi tanács kezelésébe került, itt működött a tanácsi hivatal, a rendőrőrs, a gyógyszertár, a postahivatal, egy vegyesbolt, s a művelődési ház is itt kapott helyet klubokkal, könyvtárral, mozival, Volt itt OTP, autójavító vállalat, gyermekgondozó, iskola, valamint itt lakott 10 család: pedagógusok, egészségügyi dolgozók szolgálati illetve bérlakásban.
A falu belterületétől nem messze tört fel a Duzzogó forrás 28 °C-os vizével, ami fölé 1908-ban Pappenheim Siegfried fürdőépületet terveztetett, de ez ekkor nem épült meg, csak a két világháború között, akkor is szerényebb formában, de ez is impozáns volt. Márvánnyal bélelt két medence, másfél ölnyi borostyánnal bevont kőfal, melyet antik kőfaragványok díszítettek, vadszőlővel befuttatott öltözők és csobogó kristálytiszta forrásvíz. A fürdő még az 50-es években is működött, majd a helyi bauxitbányászat következtében a fürdőt tápláló forrás elapadt, a létesítmény teljesen tönkrement. A kerítés falába egykor beépített római kőfaragványok menekültek meg csupán a pusztulástól, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őrzi őket.
A rendszerváltás után a kastély az állami vagyonkezelő tulajdonába került, lelakatolták, és az enyészetnek indult. Majd egy finn üzletember kibérelte és felújította , így most régi pompájában újra életre kelt:
István küldött is két fényképet a faluról és kastélyáról. Nagy köszönet érte újra!
A seregélyesi megrázó kastélyállapot után, egy megvalósult kastélyhelyreállítás a finn üzletember jóvoltából (aki magyarul is megtanult közben). Egészen más hangulatú . Jó lenne ha Seregélyes kastélyát is felkarolná egy elkötelezett érték megőrző üzletember, és "átvinné" a XXI. század értékei közé.-
A sors jótékony keze, hogy -erről a csodás történetről bár semmit nem tudtam,- Seregélyeshez én is a franciaországi kastély megmentéseket hoztam fel példának , lehetőségnek. Láthatóan a pénz bár fontos tényező, de csak akkor lesz pozitív végeredmény ha az épület iránti tisztelet a múlt értékeinek minél hűbb megőrzésével párosul. Ettől még lehet modern, XXI. századi kényelemmel, ellátva. üzleti célokat is szolgáló. Pontosan ezt a szemléletet látom a Kastélyból álomotthon sorozatban sok példán igazolva, hogy az épület, s korának tiszteletben tartása, felújított formában újra megtölti valódi élettel és értékkel a a kastélyt.
A személyes törődés, a személyes áldozatvállalás és a személyes kulturáltság nélkül nincs előrelépés .
Az én kedves falum sorozatban megismerkedhetünk a falu lakói által is a településsel . Ez egy nagyon kedves jó sorozat. Az elmúlt évben is már többször volt része, a blognak.
István két fényképet is küldött a településről, amely máris átvezet bennünket a falu múltjának/ jelenének jobb megismeréséhez Nagy köszönet érte!
A nagyközséghez több településrész csatlakozik, Seregélyes területe máz újkőkorban is lakott volt, az őskorban temetőhelyül szolgált. A régészek bronzkori urnatemetőt tártak fel itt. A településtől délre késő avarkori temetőt is feltártak a régészek.
A honfoglalás idejében királyi birtok volt, s a király lovászi és fehérvári vár népei lakták. Az első írásos emléke 1258-as keletkezésű, s IV. Béla király adománylevelének tárgya a falu terület. A 17. század végéig a falunak több tulajdonosa is volt, a török hódoltság is birtokolta, de 1696-ban már Zichy Pál birtokaként említik, melyet a II.világháború végéig meg is tartottak. 1735-ben már templomot építettek és 1821-ben már áll a kastély is. A terveket valószínűleg Pollack Mihály készítette klasszicista stílusban.
Az 1848/49-es szabadságharcban felvonulási terület volt a falu, majd a II. vh. sem kímélte, szintén csatatér volt a település. Először a német, majd a szovjet parancsnokság használta a kastélyt székhelyéül.
A háború után a település fejlődésnek indult, s a kastély állagának megóvására is hangsúlyt fektettek. Először a a székesfehérvári Videoton gyár használta lerakatként, majd a Taurusz gumigyár tulajdona lett, később szállodaként és rendezvényközpontként működtették.
2009-től azonban a kastély teljesen elhagyatott állapotban van.
Hiába az 1perc Magyarország reklámvideó, amelyen minden szép , harmonikus ,a valóság kijózanítóan megrázó.
A kastély állagának megőrzése, az épület jó adottságainak kihasználása helyett, gogart pálya épült a falu határában, jól reprezentálva a kulturális örökség, múltunk lényegtelenségét. Szívszorító.
Bár a videóhoz az van írva címként , hogy Petőfi Sándor levele Szeberényi Lajosnak (volt iskolatársának, barátnak ) , a levelet Petrovics Sándor néven írta alá. Így én is ezt a nevet választottam címként. https://hu.wikipedia.org/wiki/Szeber%C3%A9nyi_Lajos és Domanovszky Endre
1842. május 21-én az Athenaeumban leközölték A borozó című versét.[40] Ez volt első megjelent alkotása – ekkor még Petrovics Sándor aláírással, de november 8-án ugyanitt a Hazámban című költemény alatt már Petőfi Sándorként írta le nevét.
István küldte ezt az igazán formabontó, hagyományokat felülíró Petőfi szoborról készült fényképet , Székesfehérvárról. Nagy köszönet érte, és természetesen a köszönő /ajándék Petőfi vers sem marad el: Jöjj el végre valahára!
A neten utána olvasva nem aratott egyöntetű siker, pedig a fehér ing, a költőről írt korabeli feljegyzésekben szinte védjegye volt. S kultúrtörténet mára az úgynevezett Petőfi gallér is., ami újra is újra felbukkan különböző korok divatjában. legutoljára talán a 1970-80-as években volt egy hulláma.
Aki a "szabványostól" / megszokottól lényeges eltérő művet alkot csak lassan lesz elfogadott, de idővel, a korábban még extravagáns , új koncepció is megszokottá, sőt megszeretetté válik. Ez történt itt is. Az biztos, hogy , hogy a fehér lobogó ing különlegessé, egyedivé varázsolja a szobrot, és plusz tartalommal bővíti, ami az alkotó kiemelt szándéka is volt .
Petőfi versei a képzőművészeket is megihleti. Tavaly is volt lehetőségünk Petőfi versével festmények formájában találkozni, Szilágyi Erzsébet képzőművész által
Most, Petőfi : Az Alföld versének részletét láthatjuk a festményeken:
Magyar Árpád István festőművész által.
Kijevben 1970 óta élő festőművész , restaurátor, és a színdinamika tudósa
az alföldi táj akadálytalan távlatait,
a szabadság érzet elementáris erejét ,
s az égbolt végtelenjébe emelkedő képzelet érzést
festette meg vásznain.
Gyerekkoromban egy-egy hónapra az Alföldre mentem nyaralni, így újra és újra elámultam a korlátlan messzeségbe tekintés lehetőségétől. A levegő más ízétől. A Nap hőjének erejétől.
Az alábbi videóban, hacsak pár pillanatra is, de láthatjuk eredeti nagyságában a fenti képek egyikét, s megtudhatjuk azt is , hogy Magyar Árpád István 71 évesen is aktívan reflektál a világra, az eseményekre amelyek körülveszik
Számtalan kitüntetés, díj birtokosa
Magyar Árpád István ( sz 1951)
festőművész, restaurátor , tudós,
A Magyar Érdemrend Ezüst és Arany Fokozatának,
az Ukrán Érdemrend III. fokozatának
birtokosa
a Szent Krisztus Nagykereszttel,
a Szent Vladimir érdemrend I., II., III. fokozatával
Istvántól, nem csak Petőfi utcáról, hanem a móri Petőfi Sándor Általános iskola épületéről és táblájáról is kaptunk fényképet. Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ ajándék vers most sem marad el érte! Petőfi Sándor: Az első dal
Az iskola 2017-ben új épülettel is bővült az alsó tagozat részére, ezt láthatjuk az első képen, míg a másik két felvétel a régi épületet mutatja
Csak egy mondat- idézetként az iskola bemutatkozásából - ami sokat elárul az iskola szelleméről, értékrendjéről : "Kifejezetten családias intézmény vagyunk, ahol a szülővel közösen dolgozunk azért, hogy a gyerekekből a lehető legtöbbet kihozzuk."http://www.morpetofi.hu/iskolankrol/
Móron a Petőfi név 3szorosan fordul elő ,mert ,még a horgászegyesületüknek is Petőfi Sándor a neve!
A Petőfi horgászegyesület 1973 ban alakult (Petőfi 150. születési évfordulójának évében )
István móri Petőfi utcatáblát küldött. Olyan különlegeset, amelyhez hasonlóval, sem találkoztunk eddigi Petőfi utcatábla gyűjtésünk során!. Már az utcatábla önmagában sok információt elárul a város múltjáról és jelenéről. Láthatóan fontos volt, hogy az utcatábláik is tükrözzék egyediségüket, igényességüket környezetükre.
A köszönő/ajándék Petőfi vers is különlegesség! Remélem illik a város utcatábláinak igényességéhez!
Latinovits Zoltán (1932-1976)
Jászai Mari,
Balázs Béla ,
és posztumusz Kossuth díjas
színész
Virtuálisan is végigsétálhatunk Mór Petőfi utcáján, melynek igen kellemes hangulata van. Meglehetősen hosszú, de szinte ölelő szélességű, s az utcatáblája igazán különleges, Ilyent még sosem láttunk!
Mór az Ezerjó városa, amit címerében is megjelenít
"
A legvalószínűbb, hogy a várost a Móri család alapította, s tőle kapta a nevet is. A település először királyi, majd 1080-tól kb. 250 évig püspöki birtok volt. Károly Róbert 1327. november 1-én Csókakő várához, mint királyi birtokhoz csatolta. 1430-ban először a Rozgonyiak birtokolták, majd a mohácsi csatavesztés után birtokosa Kanizsai László lett. Szulejmán szultán 1543-ban Esztergom elfoglalása után bevette Mórt és Csókakőt is és csak 1688-ban szűnt meg a 145 évig tartó török uralom.
Az osztrák császár 1fia, János Domonkos kezdte meg a németek betelepítését a kapucinus rend behozatalával. A nagyszabású német betelepítés a század közepére teljesen átalakította a vallási képet is.
1755. szeptember 23-án gróf Lamberg Ferenc Antalt magyar állampolgárrá fogadták és ekkor Mór első embere lett. A.
Lamberg gróf 1762-ben költséges kastélyépítkezésbe kezdett, amely 1766-ban fejeződött be. A gróf Fellner Jakabot bízta meg a tervezéssel, így a magyar barokk kastélyépítészet kiváló alkotása született meg Móron. "https://mor.hu/mor-tortenete
István nagyon szép fényképeket is készített a Petőfi utcáról is. Köszönet érte!
Videós városnéző sétánk során különlegességet szép számmal láthatunk. Elsőnek a kapucinus könyvtár majd a Lamberg kastély kelthet ámulatot ! S végül egy 2017-es videóösszeállítás Mór hangulatos utcáiról, tereiről és vízfelületeiről invitál egyre jobban e városka felfedezésére
Istvánnak újra megosztotta velünk is ezt a különleges intézményt. A köszönő /ajándék a Petőfi Kultúrtanszékhoz igazán illő feldolgozás : Petőfi - A szabadsághoz c. verse. Fiatalos lendülettel, energiával :
A Petőfi Kultúrtanszék az Arany János utca 22. szám alatt van bejegyezve, de az Arany és Petőfi utca sarkán áll.
Maga az intézmény székesfehérvári egyetem hallgatóinak a klubja .Lemezbemutatókkal, klubestekkel, és a sportolás egy rendszeresített lehetőségével igen mozgalmas, tartalmas és színvonalas programot kínál a fiatalok számára.
Székesfehérvárról küldött most képeket István! Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő/ajándék Petőfi vers is következik. A Tisza. Hegedűs D. Géza előadásában!
Ez az utcatábla is kitűnik egyediségével, szépségével. Nagyobb városokban találkozhatunk ezzel a stílussal, s talán a budapesti V. kerületi petőfi utcatáblák adták hozzá a mintát. Időtálló kivitelűek, nem úgy mint az utóbbi 20 évben gyártott modern táblák, amelyek a napsugárzás, szél és eső kombinációjának hatásában elszíneződnek- s pár év alatt olvashatatlan, terepmintás táblákká válnak. . Ezek a fajta táblák kibírják az időjárás viszontagságait.
Virtuálisan is végigsétálhatunk rajta a google maps segítségével.
Székesfehérvár városa , történelme során mindig is stratégiailag fontos helyen fekvő település már az őskortól. A város magyar királyok idejében mindig is kiemelt jelentőségű volt. Géza fejedelem alapította 972-ben. Szent István király különleges jogokat adományozott a városnak, sokáig az ország egyetlen HITELES helye volt , s az első szabad önkormányzatú település 1170-től.
A török hódoltságig az egyetlen királyi koronázó város is egyben. Országgyűlések, királyi temetkezések színhelye.
Az oszmán hódoltság határvárosa később.
A törököktől való megszabadulás után a középkori és török épületek lebontásával és a helyükre került épületekkel barokk arculatot kapott.
1860-ban a vasút megérkezésével gyorsan a Dunántúl közlekedési központjává vált
István készített pár jellegzetes és szép fényképet a belvárosról és a ma oly divatos település " logóról" Köszönet érte!
S itt a székesfehérvári belvárost bemutató videó, melyet nézve néha az az érzése az embernek, mintha a Budai várban sétálna. Ráadásul nem a mostani hideg időben, hanem szép nyári napon.
István újabb fényképes beszámolót küldött , ezúttal Bodajkról . Nagy köszönet érte, s természetesen a köszönő / ajándék Petőfi vers is következik: Szeretlek kedvesem - egy fiatal színésznő érzelmes előadásában.
Nagyon érdekes ez az utcatábla is. Nem az 50-60-as évek standart bádogtáblája. Valószínűleg egy későbbi -egyéni- tervezésű , és kivitelű tábla. Lehet, hogy csak Bodajkon van ilyen. Nagyon egyedi az biztos a betűk és szám eltérő stílusával..
A városon keresztül haladó Petőfi Sándor utcán virtuálisan is végigsétálhatunk. ,mely hosszússága okán napi -karbantartó- túrának is beillik.
Bodajk város a Dunántúli középhegységben a Bakony alján található. Már az avarok és később a rómaiak idején is állandó település volt helyén. Középkori történetéről nem sokat tudni. A Rozgonyiak birtoka volt, 1543-ban Fehérvár elestével Bodajk is török kézre került, Nagyrészt elpusztult. A törökök kiűzése után a Hochburg család kapta meg a birtokot, és hamarosan újra benépesült és 70 év vel később már 1200-an lakták.
István nem csak utcatábla képet küldött, hanem a városról is néhány szép fotót. Nagy köszönet ezért is, hiszen így sokkal több mindent megláthatunk Bodajkból.
S íme a vershez hasonló, érzelmes vallomás Bodajk egyik lakójától.
A másik egy gyönyörű orgonazenével kísért templom és város bemutató.
A harmadik Bodajk kastélyának ismertetője, mely nem oly régen nyerte el új arculatát, és Bodajk egyik büszkesége.
.jpg)
